Az újvidéki képviselő-testület legutóbbi ülése nagyjából a leváltásokról és az új kinevezésekről szólt. Ez magában még nem jelentene gondot, de az oktatás területén, az iskolaszékek leváltásánál és az újak kinevezésénél az önkormányzat nem kérte ki a Magyar Nemzeti Tanács véleményét, ami az előző gyakorlattal ellentétes, és nem mellékesen törvényellenes.
Erdély Lenke, a Vajdasági Magyar Szövetség képviselője a képviselő-testületi ülésen felszólalásában tiltakozott az egyoldalú lépés miatt, és reményét fejezte ki, hogy az új hatalom tiszteletben tartja a törvényt.
Erdély Lenke a Magyar Szónak elmondta, hogy a nemzeti tanácsokról szóló törvény értelmében két kategóriába sorolhatók a kétnyelvű iskolák: az egyikbe tartoznak azok az oktatási intézmények, ahol a többséget a magyar anyanyelvű diákok képezik, illetve a kisebbség számára kiemelt jelentőségűek, a másik kategóriába pedig azok az iskolák tartoznak, ahol a magyarok kisebbségben vannak, és az intézményt a nemzeti tanács nem nyilvánította kiemeltnek.
Hogyan néz ki a nemzeti tanácsok véleményezésének folyamata?
– A gyakorlatban a hatalmon lévő pártok javaslatot tesznek a tisztségviselők leváltásáról vagy kinevezéseikről, a bizottság pedig eldönti, kiket neveznek ki vagy váltanak le. A hatalmon lévő pártok megállapodnak abban, hogy melyik iskolába szeretnék juttatni a jelöltjüket, így az esetek többségében nem is alakul ki vita, mert a káderbizottság már kész tényekről szavaz. Sajnos mi kiszorultunk az újvidéki képviselő-testületi többségből, így csakis a vkt ülések előtt, a napirendi pontokból és a kikézbesített ülésanyagból értesülhetünk. Azt azért meg kell jegyeznem, az újvidéki hatalomváltás előtt, a régi koalíciós partnereinkkel megállapodtunk abban, hogy az Újvidéki Színház igazgatóbizottságába a régi tagok közül kettő marad, kettőt pedig a VSZL jelöl, akik szintén magyarok. Az új hatalom által jelölt tagok az újvidéki magyar közélet számára sajnos ismeretlenek.
Mi a helyzet az Újvidéki Színháznál?
– Az MNT egy tagot nevez ki az Újvidéki Színház igazgatóbizottságába, lévén, hogy kiemelt kulturális intézmény, de az elmúlt mandátumban az volt a gyakorlat, hogy mind a négy tagot az MNT javaslatára nevezték ki, és valóban olyan emberek kerültek a színház igazgatóbizottságába, akik színházba járnak, régóta kísérték a színház munkáját. Őszintén sajnálom, hogy leváltották őket. A képviselő-testület legutóbbi ülésén a felszólalásom után a jelenlegi hatalom káderpolitikával megbízott képviselője hajlandóságot mutatott arra, hogy esetleg folytathatnánk a régi gyakorlatot, és az MNT jelölhetné az Újvidéki Színház igazgatóbizottságának tagjait, de ez még nem biztos.
Mekkora súlya van annak, ha az MNT iskolaszéki tagot delegál, illetve mit tehet ez az iskolaszéki tag a magyar diákokért?
– Az iskolaszékek tagjai, akiket az MNT jelöl, a magyar diákok és a szülők érdekeit képviselik. Azokban az iskolákban, ahol demokratikusabb beállítottságú az igazgató, ott a szülői tanácsba is jut egy magyar szülő. Ebben az esetben már két ember képviselheti a magyar diákok és a szülők érdekeit. Ilyen lehet például az idegennyelv, a választott tantárgyakkal kapcsolatos kérdések, a kirándulások szervezése, vagy más olyan jellegű kérdés, amely a magyar tannyelvű oktatásra vonatkozik. Rendkívül fontos, hogy minden iskolában a kisebbségi gyermekeknek is valaki képviselje az érdekeit.
Történtek lépések az utolsó vkt-ülés óta az MNT ajánlásaival kapcsolatban?
– Egyelőre az új hatalom nem kérte ki az MNT véleményét az iskolaszékek tagjaival kapcsolatban. Kizártak a káderbizottságból, így meglehetősen kevés információ jut el hozzám. Ezért is történt meg az, hogy nem tudtam senkit sem értesíteni az új káderbizottságból arról a kötelezettségükről, hogy kikérjék az MNT véleményét az iskolaszéki tagokkal, valamint az Újvidéki Színházzal kapcsolatban.
Az utolsó vkt-ülésen magyar nyelven szólalt fel, miért tette ezt?
– Azért, mert azoknak, akik rám szavaztak vagy a VMSZ listára, 98 százaléka magyar ajkú, és elvárják, hogy az újvidéki magyarság érdekeit képviseljem. A felszólalásommal arra szerettem volna felhívni a figyelmet, hogy itt nem csak a többségi nemzet tagjai élnek, mert az egész napos vita csak arról szólt, hogy ki a nagyobb szerb, és ki mennyire tartozik a többségi nemzethez. Nagyon fontos, hogy minden alkalommal azt közvetítsük a választópolgárok felé: Újvidéket a többnyelvűség és a multikulturalizmus jellemzi.
Voltak visszajelzések a magyar nyelvű felszólalására?
– Nagyon érdekes volt, amikor a képviselő-testületi szószékre álltam, magyarul szóltam az elnök úrhoz, aki nem lepődött meg, lévén, hogy újvidéki, de az alelnökről ez már nem mondható el. Meglehetősen nevetséges helyzet volt, bizonyos hatásszünet után szintén magyarul szóltam a képviselőtársaimhoz, erre nagyon nagy csönd keletkezett, majd a harmadik mondatom után többen fölkeltek az új hatalmi koalíció soraiból, hogy elhagyják a termet. Ekkor azonban szerbre fordítottam a szót, elmondtam, hogy jól beszélek a nyelvükön, és a felszólalásomat már a többségi nemzet nyelvén mondom el, nyugodtan üljenek vissza.
Milyen a hangulat a képviselő-testületben?
– Sajnos bizonyos erkölcsi normák felborultak a hatalomváltáskor, mert a mostani hatalom tulajdonképpen nem az újvidéki polgárok többségét képviseli.
Hogyan látja az újvidéki kétnyelvű oktatás jövőjét?
– Bízom abban, hogy nem lesznek nagyobb változások, mert mégiscsak az oktatással foglalkozó köztársasági minisztérium és a tartományi oktatásügyi, jogalkotási és kisebbségi titkárság a megmondhatója annak, hogy mi történik az iskolákban. Bízom benne, hogy egy-egy iskolaszék esetében még mindig lesznek többségben olyanok, akik elfogadnak bennünket, elfogadják a kisebbségeket, és a jogaikat tiszteletben tartják. Remélem, hogy a következő képviselő-testületi ülésig az önkormányzat és az MNT között sikerül kialakítani a párbeszédet, és az iskolaszékekben, valamint az Újvidéki Színház és a többi, az újvidéki magyarok számára fontos kultúrintézmények igazgatóbizottságaiba az MNT által ajánlott személyek is bekerülhetnek.
