A szerbiai fogyasztóvédők nemzeti egyesülete (NOPS) a múlt héten arra szólította fel a polgárokat, hogy ne vásároljanak kedden, október 30-án a Maxi és a Tempo üzletláncokban, 31-én az Idea boltjaiban, november 1-jén pedig a Merkator és a Merkator Roda üzleteiben. A NOPS azért szólította fel a fogyasztókat bojkottra, mert az áruk drágulása nem piaci törvényszerűségeken alapszik, hanem az üzletláncok kizárólag saját hasznukat nézik, a fogyasztók jogaival nem törődnek.
A köztársasági parlamentnek az év végéig el kell fogadnia az új fogyasztóvédelmi törvényt, amelyet az európai uniós integráció egyik feltételeként szabtak meg Brüsszelben. A törvény megszüntetné a kereskedők monopolhelyzetét a vásárlókkal és a termelőkkel szemben, ami a gyakorlatban azt jelentené, hogy kevesebb pénzért nagyobb kínálatra számíthatnánk. Feltételes módban fogalmaztam, mert a törvényt Szerbiában nem elég elfogadni, alkalmazni is kell, ami megint csak egy külön mese.
Goran Papović, a fogyasztóvédők nemzeti egyesületének az elnöke elmondta a Magyar Szónak, hogy ez így nem folytatódhat tovább, mert az ország lakosai lassan mind külföldre járnak majd bevásárolni.
– A kormány továbbra is hátráltatja a kereskedelemről szóló törvény kiegészítését, elsősorban azokat a részeket kell megváltoztatni, amelyek ellehetetlenítették a nagyobb külföldi vállalkozók számára a befektetéseket, az itteni tőkéseknek viszont monopóliumot biztosított. Így persze nincs konkurencia, és a monopolistáknak nem kell félniük attól, hogy a magas árak miatt a fogyasztók átpártolnak egy másik üzletlánchoz, egyszerűen nagyon kicsi a választási lehetőség. A gondot csak fokozza az a tény, hogy a piaci felügyelők nem végzik kellőképpen a munkájukat, sok olyan termék jut be az országba, amelyre nincs is engedélyük a forgalmazóknak, de az áru minőségének és származásának a megvizsgálásával sem foglalkoznak. Ha piacon vásárol valaki, honnan tudná, hol termelték például azt a paradicsomot, amit megvesz, ez sehol sincs feltüntetve.
Hogyan lehet megakadályozni a gátlástalan áremeléseket?
– Az árakat nem kell ellenőrizni, az árak szabadon alakulnak, és ezt tartalmazza a törvény is. A törvény viszont azt is előírja, hogy például, ha valaki 2000 négyzetméternél nagyobb üzletet akar nyitni, akkor kérelemmel kell fordulnia az állami szervekhez, pontosabban a kereskedelmi központhoz, ahol a szakértők felmérik, szükség van-e a kérelmező által kínált üzletre a környéken, vagy megfelelő-e a projektum. Habár ezt mind előírja a törvény, a kereskedelmi központ meg sem alakult, ebből kifolyólag nincs is, aki ellenőrizze a versenypiacot. Az ilyen hozzáállás lehetővé tette a korrupció burjánzását, a komoly üzletláncoknak pedig ellehetetlenítette a működését. A fogyasztóvédelmi törvény is hiányos, vannak olyan cikkelyei, amelyekben a kereskedőket védik oly módon, hogy nagyon nehezen lehet őket felelősségre vonni. Az államnak voltak még fogyasztóvédelmi melléfogásai, megemlíteném a Jelentsd fel a felügyelőt! elnevezésű akció, amellyel valójában az üzletláncoknak kedveztek, nem pedig a fogyasztóknak.
Hol vásároljunk, ha nem az üzletláncokban?
– Éppen erről van szó. Erre szeretnénk felhívni a figyelmet, emberek nézzetek szét, a Tempo vagy a Maxi mind ugyanazé a monopolistáé, lassan nem lesz hol vásárolnunk, kivéve ezekben az üzletláncokban. Elmehetünk esetleg a piacra, de ha így megy tovább, egyre kevesebb választási lehetőségünk lesz ott is. Ma már odáig jutottunk, hogy a piacon is egyes viszonteladók tíz standot bérelnek, de mind a tízen ugyanazt az árut kínálják, és akkor saját magukkal konkurálnak, az egyiken két dinárral drágábban, a másikon pedig – teszem fel – tíz dinárral olcsóbban árulják portékájukat. Sokszor előfordult már, hogy az igazi termelő kiszorul a piacról, mert nem képes megfizetni a bérleti díjat, és a piac előtt kínálja az árut, persze akkor jön a kommunális rendőrség, és megbünteti. Ez egy olyan ország, ahol a legnagyobb üzletláncok tulajdonosai birtokolják az élelmiszeripart, a húsfeldolgozó ipart stb. Persze, akkor minek is engednék meg, hogy külföldről más üzletláncok is helyet kapjanak a piacon. Minden a feje tetején áll. De ez most a valóság.
Mit tehet az állam?
– Mi nem azt akarjuk, hogy az állam törvénnyel szabályozza az árakat, de komoly és egészséges konkurenciára van szükség, lehetőséget kell adni a legjobbaknak is, hogy megjelenjenek a hazai piacon, például a Lidl stb. Az államnak egyszerűen olyan törvényeket kell hoznia, amelyek a gyakorlatban is használhatók, és ami a legfontosabb, a törvénynek nem szabad megengednie a monopóliumok kialakulását. A hatalom ezt nyilván tudja, de úgy látszik, volt valaki, aki erősebb az államnál, és kilobbizta a jelenlegi helyzetet.
Eredménnyel járt az üzletláncok bojkottja?
– Igen, érezhetően kevesebben fordultak meg a bojkott alatt az üzletekben, a NOPS adatai szerint hozzávetőleg 3600 polgár kerülte el az üzletláncokat, míg 31 095-en mondták azt, hogy nem vásárolnak a bojkott idején. Az akció hatásos volt, és biztos elgondolkodtatja azokat is, akik az új fogyasztóvédelmi törvény kidolgozásán dolgoznak, és amelyet az év végéig el kell fogadnia a parlamentnek. Nem lehet többé szó nélkül hagyni azt, hogy a szárazságra hivatkozva 30 százalékkal megdráguljon a tengeri hal.
