2024. július 16., kedd

Élelmiszercímkék: elolvassuk, de meg is értjük?

Kapcsolódó kommentárunk

Vásárláskor megnézi-e az élelmiszercímkéket?

- Főleg a szavatossági időt ellenőrzöm 64.8%
- Különösen nem érdekel 18.9%
- Alaposan megvizsgálom az adalékanyag-tartalmát 14.6%
- A kalóriaértéke érdekel 1.7%



A napokban elhatároztam, hogy tudatos fogyasztó lévén alaposan felkészülve vásárolok: a szemüvegem mellé a táskámba csúsztattam egy nagyítót, és magammal vittem egy lajstromot is az adalékanyagokról. Az üzletben aztán így „felfegyverkezve” tanulmányozni kezdtem egy pástétom címkéjét. Mivel a szemüveg nem bizonyult elegendőnek, nem láttam a pindurka betűket, elővettem a nagyítót is, a temérdek E-szám láttán pedig eligazításképpen böngészni kezdtem az adalékanyagok listáját. Mondanom sem kell, hogy az üzletben hülyének néztek. Pedig én csak szerettem volna biztos lenni a dolgomban, vagyis, hogy a májkrém helyett ne bőrkéből, szalonnából, vízből, ilyen-olyan ízfokozóból és állagjavítóból készült trutymókot vegyek.

Gyakran halljuk és olvassuk, hogy a tudatos vásárláshoz, az egészséges életmód követéséhez nélkülözhetetlen az élelmiszer-ipari termékek címkéjének alapos áttanulmányozása. A kutatások azonban azt mutatják, hogy a vásárlók mindössze öt százaléka olvassa el a címkét, mielőtt az árut a kosarába tenné. De érdemes-e időt szentelni rá? Egyáltalán hihetünk-e annak, amit elolvasunk? Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) a közelmúltban 2760 termék címkéjét ellenőrizte, és megállapította, hogy csupán 510 felelt meg a valóságnak, vagyis hitelesek voltak a termék összetételére, mennyiségére, a tárolására, szavatossági idejére vonatkozó adatok.
Bevásárláskor a legtöbben az élelmiszerek szavatossági idejét ellenőrizzük. Ez valóban nagyon fontos, még akkor is, ha csupán iránymutatóként szolgál. A táplálkozási szakemberek azt mondják, hogy a hűtőben tartandó élelmiszerek esetében legfontosabb betartani, ám a többinél sem éri meg kockáztatni. Például a kenyeret ha már 1-2 napja lejárt a szavatossága, de még nincsenek rajta undok zöld pöttyök, elfogyaszthatjuk pirítósnak. A hűvös kamrában tengődő tészta minőségének megőrzése akár 1-2 hónappal is kitolható, de alaposan vizsgáljuk meg mielőtt megfőznénk. A húsok és a halak esetében azonban nincs apelláta, az erjedés során keletkező baktériumok miatt nem éri meg a kockázat: azonnal dobjuk ki ha lejárt a szavatosságuk! A tejtermékek ideális hőmérsékleten plusz 2-3 napig állnak el, de a púpos fedelű kefirbe, joghurtba és tejfölbe inkább bele se szagoljunk! Az étolaj akár még negyed évig használható, de ha avasodni kezd, rögtön vegyünk tőle búcsút! Összességében tehát: a szavatossági idő ellenőrzése mellett nagyon ügyeljünk az élelmiszerek minőségére is!
Az árucímkén ajánlatos elolvasni a termék összetételét. Általában azok az összetevők állnak a sor elején, amelyeket a termék a legnagyobb mennyiségben tartalmazza. Így például ha a sertésmájkrém első összetevője máj helyett szalonna és bőrke, akkor inkább hagyjuk a polcon a terméket. Az édességek esetében azokat a termékeket válasszuk, melyeknél a cukor a sor közepén, és nem az elején áll.
Igyekezzünk kerülni a tartósítószerekkel és mesterséges adalékanyagokkal – melyek többnyire E-számok, vagy kémiai elnevezések formájában olvashatók – felturbózott élelmiszerek vásárlását. Világszerte számos intézmény gondoskodik arról, hogy biztonságos élelmiszerek kerüljenek az asztalunkra, ezeknek egyike az EFSA, amely az EU-ban az adalékanyagok biztonságos használatáért is felel. Bár hivatalosan mind a felhasznált anyagok, mind pedig az alkalmazott módszerek biztonságosak, számos vizsgálat ad okot kételkedésre: az általános rossz közérzettől az immunrendszer gyengítéséig, az allergiától a rákos megbetegedésig, a hiperaktivitástól az örökítőanyag károsításáig – számos lehetséges káros hatásra mutatnak rá.
Az elmúlt években a csomagolásokon kötelezővé vált a tápértéktáblázat feltüntetése is, ezen 100 g-ra vonatkozóan ismertetik az élelmiszer fehérje-, zsír- és szénhidráttartalmát, de ma már a rostokra, a vitaminokra, cukorra, sótartalomra vonatkozóan is találhatunk adatokat rajta. A termékek összenergia-mennyiségét is megtalálhatjuk, amely a napi energiabevitel szempontjából fontos.
Ha az árucímkén bizonyos, elsősorban az egészséges életmódot követő vásárlók csábítására használt kifejezésekkel találkozunk – amilyen például az alacsony kalóriatartalom, csökkentett zsírtartalom, csökkentett szénhidráttartalom, zsírszegény, koleszterinszegény –, ne dőljünk be azonnal. Ugyanis ezek az állítások csakis megalapozott kutatási eredmények alapján kerülhetnek fel az élelmiszerek csomagolására. Ha ilyent olvasunk a címkéken, mindig keressük meg a kutatásra való hivatkozását is. Itt mondjuk el, hogy decembertől a gyártók kizárólag tudományosan megalapozott állításokat tüntethetnek fel az élelmiszereken. Az Európai Bizottság ugyanis elfogadta azt a jegyzéket, amely egybegyűjti az élelmiszerek csomagolásán olvasható, egészséget befolyásoló tájékoztatót. Az egészségre vonatkozó kijelentések nem lehetnek a reklám eszközei, fogyasztói elvárás, hogy tudományosan alátámasztott, valós információk legyenek. Íme néhány példa az engedélyezett állításokra: a kálcium szükséges a normál csontozat fenntartásához, a jód hozzájárul az idegrendszer normál működéséhez, a búzakorparost segíti a bélműködést, a cukormentes rágógumi csökkenti a szájszárazságot, a C-vitamin hozzájárul az idegrendszer működéséhez.
További fontos, az élelmiszercímkéken szereplő információnak számítanak az allergiára utaló figyelmeztetések, melyek segítik az ételallergiás fogyasztókat, hogy elkerüljék azokat az allergéneket, amelyek jelen lehetnek bizonyos élelmiszerekben. A kutatások azt mutatják, hogy éppen ők azok, aki legtöbb időt töltenek élelmiszer-vásárlással, azért, hogy megtalálják a számukra megfelelőt. Ha csak egy kis mód van rá, mi se sajnáljuk az időt az árucímkék áttanulmányozására, ne hagyjuk magunkat félrevezetni, becsapni, átejteni...