A valaha 4000 fős falu múltjáról árulkodik ez a szekér (Fotók: Ótos András)A bégaszentgyörgyi Rocky-szobor jelzi, hogy már nincs messze Magyarcsernye. A célállomáshoz érve lépten-nyomon romos, elhagyatott házakat látni, s mint később megtudjuk, már két-háromezer euróért is lehet telket venni. A központban egymáshoz közel helyezkedik el a rendőrség és az iskola épülete, valamint a községháza, ahol már vár a tanácselnök.
Hódi Ervin a helyi közösség tanácselnöke, s mivel a polgármestert nemrég letartóztatták, ideiglenesen ő rendezi a község ügyeit. Tőle megtudjuk, hogy jelenleg 1500 főre olvadt a falu lakossága, 10 éve 1900, 20 éve pedig 3000 lakosa volt a településnek. A lakosság 85–90 százaléka magyar ajkú. A mezőgazdaságon kívül más megélhetés nem nagyon van, s csak 74 munkaviszonyban levő ember fizeti a helyi járulékot. A rossz állapotokat jól mutatja az az adat – meséli Hódi –, hogy a kilencvenes években még 400–500 ember fizette a helyi járulékot. Azóta bezárt a cukorgyár, amely sok falubelinek nyújtott megélhetést, az olajgyárat privatizálták, és leépítették a munkaerőt. Néhány éve a szomszédos Romániában levő Zsombolyán szerettek volna dolgozni a falubeliek, de két ország nem írt alá államközi szerződést a vendégmunkások státusáról, és így a kecsegtető álláslehetőség kútba esett.
Kedvező fejlemény viszont, hogy május elején elkészült az új piactér, amelynek kiépítéséhez a tartomány 900 ezer dinárral járult hozzá. A vízvezeték kiépítése éppen folyamatban van, ez 56 millió dinár értékű beruházás, amelyet a Nagyberuházási Alap finanszíroz, és nagy szükség volt rá, mivel az eddig használt víz túl sok arzént tartalmazott. A község fél éve Magyarkanizsa, Csóka, Zenta és Szabadka érintésével ingyenes buszjáratot indított a diákok számára, amely nagy segítség a gyerekeknek és a szülőknek.
A BÁNÁTI ISKOLA
A magyarcsernyei Petőfi Sándor Általános Iskolának 165 tanulója van, elsőtől nyolcadik osztályig. Nagy Erzsébet, az iskola titkárnője elmondja, hogy az iskola kereteiben működik az óvoda is, ahova 20 gyermek jár két csoportban. Kihelyezett tagozat működik Tóbán, ahova 25 tanuló jár elsőtől negyedik osztályig. A tanítás magyar nyelven folyik Magyarcsernyén és Tóbán is, de mindkét faluban van egy-egy összevont szerb tagozat is elsőtől negyedik osztályig. Az elmúlt évben a távközlési minisztérium pályázatán a Digitális iskola elnevezésű program keretében a tanintézmény 15 új korszerű számítógépet kapott, amely az elmúlt időszak legnagyobb beruházása. Most leginkább egy átfogó ablakcserére lenne szüksége az iskolának, amit meg is pályáztak az oktatási minisztériumban. Az általános iskola befejezése után a diákok a legnagyobb érdeklődést a nagybecskereki középiskolák magyar tagozatai iránt mutatják. Ezenkívül mintegy 20–30 falubeli fiatal folytatja tanulmányait Csókán, Zentán, Magyarkanizsán és Szabadkán. Megfigyelhető tendencia – mondja Erzsébet –, hogy azok közül a diákok közül, akik Bácskában folytatják tanulmányaikat, sokan nem térnek vissza szülőfalujukba.
A CSEND TEMPLOMA
A falu közepén áll a templom, mutatja a helyes irányt hívőknek és vándoroknak egyaránt. Szent Ágota szűz és vértanú templomát gróf Csekonics Nepomuki János kegyúr építtette 1841 és 1844 között, 2010–2011-ben a Nagyberuházási Alap hathatós támogatásával teljesen felújították. A kommunista gonoszság megtestesítőjeként oldalt, a bejárathoz közel áll a villanytrafó, amelyet csak azért építettek ide, hogy zavarják a lelki alamizsnáért igyekvőket. A takaros templomudvarban Szemerédi Pál plébániai kormányzó fogad bennünket, aki megosztja velünk az elmúlt évek keresztelőinek és temetéseinek adatait, amely egyfajta demográfiai jelentésként is szolgál a faluról. Tavaly 9 keresztelő és 40 temetés volt, 2010-ben 10 keresztelő és 39 temetés, 2009-ben 4 keresztelő és 36 temetés. Bevezet a felújított templomba, amelybe belépni felemelő érzés, egyszerűen jó.
– Akkor a legszebb a templom, mikor tele van – mondja Szemerédi atya, mikor a karzatról letekintünk az üres padokra. Szinte hallani lehet a csendet – teszi hozzá. A csend nyugtató, betölti a templom belsejét.
A templomot 2010–2011-ben teljesen felújították
TANULSÁG NEM CSAK CSERNYEIEKNEK
Egy épületben foglal helyet az Ady Endre kultúregyesület és a Csernyeiek Klubja, ahol már vár bennünket Osztermann Emma, a kultúregyesület elnöke. Elpanaszolja a legnagyobb gondjukat, hogy már a harmadik telet kezdik fűtetlen teremmel és helyiségekkel. A 2008-as épületfelújítás óta a sikertelen pályázatok és pénzszűke miatt folyamatosan hanyatlik a kulturális élet. A nehézségek ellenére rendszeresen részt vesznek a Durindó és Gyöngyösbokréta fesztiválon, a falu legnagyobb ünnepén, Anna napján is fellépnek. Sok az idős, özvegy asszony a kultúregyesületben, és nekik ez lelki feltöltődést jelent – mondja Emma.
Időközben befutnak a Magyarcsernyei Nőszervezet és Kézimunkaszakkör vezetői, Jónás Marika és Kormányos Erzsébet. A nőszervezet több mint 40 éve működik, és különböző rendezvényeket szerveznek, például a hagyományos kakaspörköltfőző versenyt vagy az almás-, tökösbéles-kóstolót. A kézimunkázók szakköre 20 aktív tagot számlál, és bekapcsolja a falubeli kislányokat is a szép foglalkozásokba.
Halász György, a Csernyeiek Klubjának elnöke elmondja, hogy a klub több mint 20 éve alakult azzal a céllal, hogy összetartsa a faluban élőket és az elszármazott magyarcsernyeieket. Egyfajta útmutatást jelképez, hogy igenis érdemes a faluban maradni, érdemes magyarcsernyeinek lenni – meséli György. Úgy érezték, hogy a bánáti szórványmagyarságra kevesen figyelnek oda, ezért létrehozták a Csernyei Újságot, amely már tizennyolcadik éve rendszeresen megjelenik. Minél kisebb egy település, annál jobban érezni mindazoknak az embereknek a hiányát, akik tudnának a kis közösségekért, a magyarságért érdemileg tenni valamit. A múltból lehet táplálkozni, de jövőképet építeni fiatalok nélkül nem lehetséges – vonja le a szomorú tanulságot Halász György.
