Miroslav Vasin elmondta, Vajdaságban pillanatnyilag 198 ezer munkanélküli személy szerepel a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat nyilvántartásában. Ez a szám négyezerrel kevesebb, mint tavaly ilyenkor, és nyolcvanezerrel kevesebb mint 2004-ben. Nem nő a foglalkoztatottság, de a munkanélküliek száma sem, viszont ez nem azt jelenti, hogy jó lenne a helyzet, ugyanis a munkanélküliség és a valós helyzet kimutatása területén számos abszurditás létezik, ami ezt a jól csengő statisztikát adja.
– Nem lehet tudni, hogy Szerbiában mekkora a munkanélküliek száma. A kérdőíves felmérésben a munkanélküliek aránya az elmúlt pár évben tizennégyről huszonöt százalékra emelkedett, a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat nyilvántartása szerint pedig a válság óta csökkent a munkát keresők száma. Az egészség- és nyugdíj-biztosítási alap adatai alapján megint másik képet kapunk. Nem lehet tudni azok számát sem, akik a szürkegazdaságban dolgoznak, miközben hivatalosan munkanélkülinek számítanak. Sokan pedig hivatalosan bejelentett dolgozóként szerepelnek, miközben nem kapnak fizetést és a munkaviszonyukból eredő jogaik egyikével sem élhetnek, aminek a rosszul lefolytatott privatizáció, a piacvesztés és a tranzíció az oka. Az is abszurdum, hogy egyidejűleg csökken a munkanélküliek száma, de csökken a foglalkoztatottak száma is. Ennek magyarázata, hogy ezek az emberek a szürkegazdaságba olvadnak bele. A szürkegazdaság kárt okoz az államnak és a dolgozónak is, de ha megszüntetnénk, azzal még több ember veszítené el a munkáját, ezért ezeket a vállalatokat a legális útra kell terelni. Sokan élnek mezőgazdaságból is, de erre vonatkozó adatokat sem lehet kimutatni, ugyanakkor ki merem jelenteni, a munkanélküliek száma sokkal kisebb, mint ahogy azt hivatalos adatok alapján kimutatják.
A tartományi titkár kiemelte, mindent megtettek, hogy a munkanélküliség problémáját megoldják, s az elmúlt öt évben Vajdaságban több mint huszonötezer személy kapott munkát a különféle támogatási programok jóvoltából. Mint rámutatott, a tartományban minden újonnan nyitott munkahelyért 130 ezer dináros támogatást folyósítanak a munkaadóknak, és arra kötelezik őket, hogy a következő két évben megtartsák az így felvett dolgozókat, így két évig kötelesek fizetni az adókat, járulékokat is, ami sokkal nagyobb összeg, mint maga a támogatás és az államkassza is töltődik, ugyanakkor itt az ideje, hogy ne a rossz privatizációk és a hibás gazdasági tevékenységek következményeivel foglalkozzanak, hanem tűzoltás helyett stratégia alapján munkahelyeket teremtsenek.
Branislav Malagurski szerint a kis- és középvállalatok kapacitásai a foglalkoztatottság tekintetében nincsenek eléggé kihasználva, és a külföldi befektetők támogatása mellett a pénz egy részét nekik kellene megkapniuk, mert ezek a munkaadók helyiek, és ha nehézségeik is támadnak, nem költöztetik el a vállalkozásukat másik országba. Malagurski ismertette egy felmérés adatait, melyet Szabadkán készítettek a munkanélküliek számáról, szerkezeti összetételéről, valamint arról, hogy a helyi munkaadók hogyan látják helyzetüket. Ebből kiderül, hogy a munkanélküliek egyharmadának nincsen szakképesítése, illetve legnagyobb részüket a fiatalok és az 50 év felettiek teszik ki. Sok a hiányszakma is, azonban nincsenek megfelelő képesítéssel rendelkező munkavállalók. A vállalkozók legtöbbje azért alapított saját céget, mert rendelkezett piaccal, valamint anyagi lehetősége nyílott rá, ugyanakkor kockázatosnak ítélik meg saját vállalkozásba fogni, de készek ezzel szembenézni és a megkérdezettek negyede a jövőben szeretné tovább bővíteni a vállalkozását és még több embert foglalkoztatni. A felmérésből az is kiderült, hogy a tudást kevésbé tartják fontosnak, és a sikerhez szerintük találékonyság, kreativitás, kitartás kell, miközben a leggyengébb pontként a dolgozóikat nevezték meg, akiknek nincs meg a kellő tudásuk. Malagurski szerint a munkanélküliséget a helyi, a tartományi és a nemzeti stratégiák összehangolásával lehetne csökkenteni, az oktatási intézményeknek alkalmazkodniuk kellene a munkaerőpiac követelményeihez és segíteni kell a kis- és középvállalatokat a megmaradásban.
Dušan Torbica úgy fogalmazott, a spekulációk és a rossz privatizáció eredményezte a termelés visszaesését és a nagy munkanélküliséget. Szerinte a foglalkoztatási programok önmagukban nem elegek, a foglalkoztatáspolitikát kellene gyökeresen megváltoztatni, vissza kell adni a munkának a méltóságát, és tiszteletben tartani a dolgozók jogait, tudatosítani kell, hogy a tudás és képesítés nagyon fontos, legalizálni kell a szürkegazdaságot és serkenteni kell a vállalkozói szellemet, főleg a fiataloknál, egyénre szabva kell megoldani a problémákat és így javítani a szociális helyzeten, illetve meg kell találni a gazdaság fellendítésének módját helyi szinten.
