Régen két „aranyutcája” is volt Szabadkának, s ebben a két utcában szinte egymást érték az aranyművesüzletek. Néhány ilyen kis műhely a város részéve vált, nem volt olyan szabadkai, aki ne ismerte volna ezeknek az üzleteknek a nevét vagy a tulajdonosát, s abban az időben az emberek még megengedhették maguknak, hogy arany ékszerek tündököljenek rajtuk.
Ahogy azonban múltak az évek, a kisipari műhelyek, így az aranyművesüzletek száma is megcsappant, s ezzel párhuzamosan a kispolgári réteg is lassan elszegényedett. Az aranyműveshez egyre kevesebben tértek be aranyat vásárolni, s egyre többen határoznak úgy, hogy megválnak a régi családi ékszerektől, mert bármilyen kedves is számukra a nagymama gyűrűje vagy a nyakék, amelyet oly sokszor viseltek bálokon, gyógyszerre, tüzelőre, egyébre sokkal nagyobb szükség van. Így aztán az arany iránti kereslet az évek során csökkent, az emberek pedig lassan eladogatták szeretett és féltve őrzött ékszereiket, s ezzel az aranykor véget ért. A szegénység azt is magával hozta, hogy megváltoztak a szokások, a jelentősebb eseményekre, mint az elsőáldozás, ballagás, születésnap, már nem arany ékszert vásárolnak az emberek, ugyanis többé nem futja rá.
Az aranyművesüzletek kínálata is jelentősen átalakult, s ma már a legtöbb aranyművest inkább ezüstművesnek kellene nevezni, hiszen többségében inkább ezüst ékszereket árulnak, vagy legalábbis sokkal nagyobb a választék ezüst ékszerekből, már csak azért is, mert arra van a legnagyobb kereslet. Mára az ékszerdivat is átalakult, hiszen amíg régebben a többség aranyat viselt, ma sokkal többen hordanak ezüstöt. Valahogy ez lett a divat. Persze, könnyen lehet, hogy ennek hátterében éppen a pénztelenség és a két nemesfém közötti jelentős árkülönbség húzódik meg, de tény, hogy manapság az ezüst a népszerűbb.
Hogy ez mennyire így van, azt a szabadkai aranyművesek tapasztalatai is alátámasztják.
Szabadka egyik legrégebbi aranyművesüzlete a mai napig dolgozik, azonban itt is főleg az ezüstékszerek dominálnak. Rónai Andrea, az üzlet tulajdonosa szerint a pénztelenség fordította az embereket az ezüst felé.
– A legszembeszökőbb, hogy az aranyművesek többsége áttért az ezüstre, mert az arany iránt nincs nagy kereslet. Úgy vettem észre, hogy még a keresztelőre, elsőáldozásra, bérmálkozásra is inkább az ezüstöt veszik az emberek, születésnapokra pedig egyértelműen ezüst ékszert szoktak vásárolni. Szerintem főleg az ára miatt, és azért is lett divatékszer, mert megfizethetőbb. Az ezüst grammjának ára 200 és 700 dinár között mozog kidolgozástól függően, míg az arany grammja 3600 – 4000 dinár közötti, úgyhogy érthető is, miért az ezüstöt választják a vásárlók. Arról nem is beszélve, hogy az utóbbi időben nagyon sokszor megtámadják az embereket, és elveszik az arany ékszereiket, úgyhogy azokat már nem is merik hordani. Akkor meg minek vegyenek aranyat?! Egyébként az aranyékszerek közül még talán a fülbevalók és persze a karikagyűrűk iránt van érdeklődés, bár itt is lassan az ezüst kerül előtérbe, hiszen az ezüst ékszerek mindegyike népszerű, úgy az egyszerűbb, mint a köves, cirkón berakásos ékszerek – mondja Rónai Andrea.
Tapasztalatai szerint az idők során egyre többen adják el arany ékszereiket, főleg iskolakezdés előtt vagy ünnepek, például karácsony tájékán. Észrevehetően szégyellik, hogy erre kényszerülnek, és bár van, aki elmeséli, miért döntött az arany ékszer eladása mellett, de legtöbben nem beszélnek róla, mint ahogy az adott ékszerhez fűződő emlékeikről is hallgatnak, holott mindegyiknek megvan a maga története.
Szerinte az aranyművesüzletek ma már elsősorban rugalmasságban és árban tudnak konkurálni egymással, és természetesen mindent meg kell tenni a vevők igényeinek kielégítéséért, például különféle egyéb ingyenes szolgáltatással, mint például egy bizonyos összeg feletti javítás, tisztítás.
K. Leona, egy másik aranyművesüzlet dolgozója is hasonló tapasztalatokról számolt be.
– Főleg az ára miatt döntenek a vásárlók az ezüst mellett, de az évek folyamán változott a közízlés is, és az ezüst ékszer viselése egyben divattá is vált. A fehérarany is divat, ugyanakkor ugyanolyan drága, mint a sárga arany, s talán ez lehet az oka annak is, hogy arany karikagyűrű helyett egyre többen döntenek úgy, hogy ezüst karikagyűrűt vásárolnak, hiszen azt már 5000 dinárért megvehetik, ugyanez aranyból már 20–25 ezer dinár, vagy annál is több. Úgy tapasztaltam, hogy ajándékba is csak akkor vesznek arany ékszert, ha muszáj, például keresztelőre vagy bérmálkozásra, de egyébként inkább az ezüstöt részesítik előnyben. Legtöbbször a fiatalok, diákok összeadják a pénzt, és közösen vesznek egy kis fülbevalót vagy valamilyen apróságot a társuknak, de egyébként is inkább a fiatalok vásárolnak, láncot medállal, cirkóniával díszített ékszereket, karláncokat, egyszóval mindent, ami ezüstből van.
