A hét közepén a Szabadkai Tejgyár Önálló Szakszervezetének elnöke arról a félelméről számolt be a sajtónak, hogy a Salford tulajdonában lévő szabadkai vállalat hasonló sorsra juthat, mint az Újvidéki Tejgyár, amelyet mintegy fél évvel ezelőtt számolt fel teljesen ugyanez a tulajdonos. A Szabadkai Tejgyár azonban csütörtökön a délutáni órákban cáfolta ezt a hírt, miszerint a vezetőség tervez ugyan átszervezést ebben a szabadkai vállalatban, de annak semmi köze a gyártáshoz, és csakis a termékek népszerűsítése a célja.
Mint azt Jelena Ninčević, a vállalatban működő Önálló Szakszervet elnöke lapunknak elmondta, véleménye szerint a Salfordnak az a célja, hogy áttegye a szállítást, a munkások egy részét, az irodákat és a raktárat a belgrádi Imlekbe, azzal a magyarázattal, hogy az kifizetődőbb lenne. Ennek következtében negyven munkás maradna Szabadkán állás nélkül – magyarázta Ninčević.
– Ez azt jelenti, hogy a szállítás, a munkásokkal és a szállítóeszközökkel egyetemben, illetve a raktár és az ott dolgozó alkalmazottak átkerülnének a központba, vagyis Belgrádba. A szakszervezet kérte a gazdasági indokoltságát ennek az esetleges döntésnek, mert meggyőződésünk, hogy továbbra is ésszerűbb és kifizetődőbb lenne, ha a termékeinket itt a saját raktárunkban tárolnánk, és innen szállítanánk szét a hazai és a külföldi piacra. Egyszerűen nem látjuk értelmét annak, hogy a nemzeti logisztika vegye át a szállítást és tárolást, hiszen nyugaton már bebizonyosodott, hogy ez nem működhet elég sikeresen.
Tartanak-e attól, hogy ez a lépés csak a kezdet, és a Szabadkai Tejgyár hasonló sorsra jut, mint az újvidéki?
– Ugyanez a forgatókönyv játszódott le az Újvidéki Tejgyárban is, s tudjuk, hogy ennek a történetnek mi lett a vége. A gond az, hogy annak ellenére, hogy mi kértük a gazdasági kimutatást a vállalat vezetőségétől, azt nem kaptuk meg. Viszont abban az esetben, ha egy ekkora vállalatnál csak a gyártórészleg marad meg itt helyben – és tudjuk, hogy a Szabadkai Tejgyár rendelkezik minden szükséges engedéllyel, a HACCP, HALAL rendszerben is működik, szállíthat az Európai Unió összes országába –, akkor az tulajdonképpen semmi jót nem jelent. Amennyiben ennek a tulajdonosnak az lenne a célja, hogy ezt a vállalatot önállóként fejlessze, akkor nem tenne ilyen lépéseket. A nyár folyamán kalap alatt már elhangzott, hogy a belgrádi Imlek alvállalataivá tennék, vagyis beleömlesztenék a Szabadkai Tejgyárat, a Bambit és a Knjaz Miloš vállalatokat is. Biztos vagyok abban, hogy előbb-utóbb ez az újvidéki forgatókönyv teljes lejátszásához vezet majd – mondta Ninčević.
Mit mond a szabadkai vezetőség? Sikerült-e tárgyalóasztalhoz ülni velük?
– Mint említettem, a gazdasági indokoltságot hiába kértük, nem kaptuk meg. Mi elmondtuk a véleményünket a szándékkal kapcsolatban, hogy elégedetlenek vagyunk, és hogy véleményünk szerint a pénz vállalatból való kiszivattyúzása a cél.
A szakszervezet tagjai kérdéssel fordultak a szabadkai önkormányzathoz, a polgármester kérésére. Ezt követően kerül sor az önkormányzatban a téma megtárgyalására, állásfoglalásra.
A Szabadkai Tejgyárnak összesen 250 alkalmazottja van, azzal a 12 újvidékivel egyetemben, akik az Újvidéki Tejgyár bezárását követően itt kaptak állást. A munkások közül 239-en az Önálló Szakszervezet tagjai.
A Szabadkai Tejgyár csütörtökön közleményben reagált a szakszervezet elnökének nyilatkozatára:
– A Szabadkai Tejgyár az első és egyetlen Szerbiában, amely az Európai Unió piacára szállíthat a termékeiből, sikeresen üzletel, és nem tervez semmilyen változtatást, ami a hazai és külföldi üzletelést illeti. Augusztus folyamán rekordmennyiségű nyers tejet dolgozott fel a vállalat, amely elegendő bizonyítéka annak, hogy hogyan üzletel. Az tény, hogy folyamatban van a logisztika és a szállítás átszervezése. Erre a döntésre abból a megfontolásból jutott a Szabadkai Tejgyár vezetősége, mert meggyőződésünk, hogy így konkurensebbek lehetünk a piacon, és még nagyobb sikereket érhetünk el termékeinkkel – írta közleményében a Szabadkai Tejgyár igazgatója, Milan Gruji, aki hozzátette, a tejgyár továbbra is zavartalanul működik, attól függetlenül, hogy változások történnek a cégen belül.
A Salford iránt nem nagy a bizalom, elsősorban a tulajdonában lévő vállalatokban dolgozók körében. Folyó év júliusában, az Újvidéki Tejgyár bezárását követően az Imlek szakszervezetének tagjai kiemelték, a Salford a felelős azért, mert be kellett zárni az újvidéki, de más tejgyárakat is Szerbia-szerte, s hozzátették, tervszerűen teszi tönkre a tejipart az országban. Akkor hozzátették, hogy a londoni székhelyű Salford célja, hogy behozatalra szoruljon az ország.
