A Magyar Szó székházában a múlt héten tartották meg aJelen vagyunk, láthatóak, együtt erősekelnevezésű tanácskozást, amely a kisebbségi sajtó pénzeléséről, fenntarthatóságáról szólt. Az első regionális kisebbségi médiumokkal foglalkozó konferencián jelen voltak a vajdasági médiaházak, a tartományi kormány, a nemzeti tanácsok és a civil szervezetek képviselői. Összefoglalónkban vajdasági kisebbségi lapok képviselőit kérdeztük helyzetükről és célkitűzéseikről.
„A MAGÁNMÉDIA NEM A KÖZÖSSÉGET SZOLGÁLJA”
Žjak Samo, a Hlas ludu szlovák nyelvű hetilap igazgatója a Magyar Szónak elmondta, hogy nagyon sok ellentmondás van a vajdasági média területén.
– Egyfelől független, tényfeltáró újságírásra kell törekednünk, amely alapvetően kritikus hozzáállást követel meg. Másfelől a vajdasági média anyagi gondokkal küzd, tehát kiszolgáltatott. Meg kell említeni, hogy a kisebbségi média alapítóiként megjelentek a nemzeti tanácsok, a tartományi kormány pedig anyagi támogatást nyújt. A médiának viszont ettől függetlenül kritikusan, függetlenül kellene tudósítania, tájékoztatnia a lakosságot. Ez meglehetősen összetett helyzet. A Hlas ludu lapjainarra törekszünk, hogy olvasóinkat mindenekelőtt olyan információkkal lássuk el, amelyek leginkább érintik olvasói bázisunkat, megpróbálunk olyan híreket közölni, amelyeket más médiából nem tudhatnak meg – magyarázta Samo.
Kérdésünkre, hogy mennyire tudná a privát kisebbségi média teljesíteni feladatát, a Hlas ludu igazgatója elmondta, hogy szerinte a
magánmédia nem teljesíthetné kellőképpen a kisebbségek tájékoztatását.
– A magánmédia nem a közösséget szolgálja, hanem a tulajdonosát. Vajdaságban létezik privát szlovák nyelvű média is, meglehetősen jól dolgoznak, sok közérdekű információval szolgálnak, de a magánszféra érdekeltsége mégis érezhető – mondta a Hlas ludu igazgatója.
Hozzátette, Szlovákiát az anyaországuknak tekintik annak ellenére, hogy 300 évvel ezelőtt költöztek ide Vajdaságba, nagyon jó az együttműködésük az ottani szervezetekkel, médiával.
– Sok tapasztalatcserére került már sor, Szlovákiában a sajtó sokkal fejlettebb mint Vajdaságban, így sokat tanulhatunk tőlük. A médián kívül az oktatási és tudományos intézetekkel jó kapcsolatokat ápolunk – fejtette ki Samo.
Kérdésünkre, hogy mennyire tudná a privát kisebbségi média teljesíteni feladatát, a Hlas ludu igazgatója elmondta, hogy szerinte a magánmédia nem teljesíthetné kellőképpen a kisebbségek tájékoztatását.
– A magánmédia nem a közösséget szolgálja, hanem a tulajdonosát. Vajdaságban létezik privát szlovák nyelvű média is, meglehetősen jól dolgoznak, sok közérdekű információval szolgálnak, de a magánszféra érdekeltsége mégis érezhető – mondta a Hlas ludu igazgatója.
Hozzátette, Szlovákiát az anyaországuknak tekintik annak ellenére, hogy 300 évvel ezelőtt költöztek ide Vajdaságba, nagyon jó az együttműködésük az ottani szervezetekkel, médiával.
– Sok tapasztalatcserére került már sor, Szlovákiában a sajtó sokkal fejlettebb mint Vajdaságban, így sokat tanulhatunk tőlük. A médián kívül az oktatási és tudományos intézetekkel jó kapcsolatokat ápolunk – fejtette ki Samo.
A Hlas ludu igazgatója elmondta még, a Szlovák Nemzeti Tanács is hozzájárul a hetilap működéséhez, segítséget nyújt a kapcsolatok fenntartásában és ápolásában, a tartományi kormány és Szlovákia segítsége pedig gyakorlatilag nélkülözhetetlen.
„NEM VÁLASZTOTTAK MÉG ANYAORSZÁGOT”
Martica Tamaš, a Ruske slovo ruszin nyelvű hetilap igazgatója lapunknak kifejtette, nagyon fontos, hogy a vajdasági kisebbségi sajtó mindig állami támogatásban részesült, mert ennek köszönhetően maradt fenn.
– Vajdaságban minden kisebbség saját nyelvén olvashatta és olvashatja a napi híreket, hétköznapi információkat, ami nagy mértékben hozzájárult a nemzeti identitásunk megőrzéséhez. Úgy látom, a kisebbségi média esetében Vajdaságban az állami segítség a médiaházak költségvetésének 80–85 százalékát teszi ki, a Ruske slovo esetében ez 85 százalék. Egyes jelek arra mutatnak, hogy az állam csökkenti a kisebbségi média támogatását, nagyon remélem, hogy erre nem kerül sor. Nincs sok lehetőségünk pénzforrások keresésére, eddig azonban még mindig feltaláltuk magunkat. A Ruszin Nemzeti Tanács ezidáig nem sok segítségben részesített bennünket, ha netán bajba jutnánk, remélem, számíthatunk intézményünkre – mondta Tamaš.
A Ruske slovo igazgatója elmondta még, a vajdasági ruszinok meglehetősen kellemetlen helyzetben vannak, mert nem választottak maguknak még anyaországot.
– Lehet, hogy több anyaországra van szükségünk, mert élnek Vajdaságban ukrán identitású ruszinok is, de vannak olyanok is, akik Szerbiát vélik anyaországuknak. A külföldön élő ruszinok közül a Szlovákiában élők állnak talán a legközelebb hozzánk, de az sem kizárt, hogy Magyarországot választjuk végül, mert ott is élnek ruszinok – magyarázta Tamaš.
Ami a nyomtatott sajtót illeti, a Ruske slovo igazgatójának az a véleménye, hogy azt inkább az idősebb generációk olvassák, míg a fiatalok zömével az internetes hírportálokon tájékozódnak.
– 2006 óta működik az online portálunk, a Ruten press, amely napi híreket közöl, igen szép a látogatottsága, pár héttel ezelőtt újítottuk fel a weboldalt. Sok munkatársunk dolgozik a hírportálon, a Ruszin Nemzeti Tanáccsal és a Vajdasági Rádió és Televízióval megkötött megállapodás segítségével sikerült megoldanunk a munkatársak zökkenőmentes bérezését – állapította meg Tamaš.
„VAN ELEGENDŐ OLVASÓ”
Tomek Viktor, a Hét Nap főszerkesztője kifejtette, sokat köszönhetnek a tartományi támogatásnak. Sajnos ez csak arra elég, hogy működőképes legyen a hetilap, fejlesztésre nem jut.
– Pályáznunk kell, mert a tartományi támogatás nem elég, az igazi lépés az lenne, ha a dotáció összegén változtatnának. Szükségünk lenne új munkatársakra is, sajnos, újakat csak úgy vehetünk fel, ha mások nyugdíjba vonulnak. Kevés újságíró van, kénytelenek vagyunk külmunkatársakra támaszkodva összeállítani a lapot. Gazdasági szempontból ez indokolt, hiszen a Hét Nap vajdasági hetilap, és az egész Vajdaságot beutazni gazdaságilag nem kifizetődő, jobban megéri kollégákat alkalmazni. Figyelembe véve a mostani gazdasági helyzetet, nem elégedetlenkednék, még mindig vagyunk, és úgy hiszem, a jövőben sem lesz kérdés a Hét Nap léte. A vajdasági magyar médiastratégiában is úgy áll, hogy a Magyar Szó napilap mellett két hetilapra van szükség, ez pedig a Hét Nap és a Családi Kör – mondta Tomek.
Hozzátette, a Családi Körre nem tekint úgy, mint konkurenciára, mert teljesen más szerkesztéspolitikát képviselnek mint a Hét Nap.
– Mindkét lapra van igény, van elegendő olvasó, elférünk egymás mellett – mondta Hét Nap főszerkesztője.
Tomek szerint a vajdasági magyar médiastratégia jó, van mihez viszonyítani, és van mire hivatkozni.
– A Hét Napot és Magyar Szót is több kritika éri, hogy nagyon egyvonalú, hogy érdekcsoportokat szolgál, én ezzel teljes mértékben nem értek egyet. Sőt, én a szerkesztőségre nézve is sértőnek tartom ezeket a kijelentéseket, mi nem egy érdekcsoportot, mi a vajdasági magyarságot képviseljük. Szeretném, hogy a szerb parlamentben a Demokrata Párt vagy a Szerb Haladó Párt a magyarok érdekeit védené és róluk tudósítanánk, de ez nyilván nem így történik. Tudni, kik állnak ki a vajdasági magyarok mellett – szögezte le Tomek.
