Szabadka és Palics 2010 és 2020 közötti városrendezési főterve alapján kidolgozott belvárosára vonatkozó részletes rendezési tervét nevezték már kulturális genocídiumnak, mondták róla, hogy Ceauşescu is megirigyelhetné azt, amit most művelnek a magyar szecesszió városában, sőt azt is, hogy porig rombolják a műemlékeket Szabadka belvárosában. Tavaly márciusban fogadta el a városi képviselő-testület a belváros (I-es zóna) részletes rendezési tervét. Ez már valamivel kíméletesebb, mint a korábbi volt, de ebben is több régi épület esetleges lebontása szerepel. Azért esetleges, mert ha a tulajdonos nem hajlandó megválni az épülettől, nem kényszerítheti rá senki. De tudjuk jól, hogy a tőke és a kultúra küzdelmében általában ki lesz a győztes.
A városrendezés célja nem lehet a meglévő állapotok mindenáron való konzerválása. A kortárs építészeti megoldások is lehetnek jók, szépek, illeszkedők. A legfontosabb, hogy az értékek megmaradjanak s a város élhető, emberléptékű legyen. Nem kis feladat úgy korszerűsíteni egy várost, hogy a meglévő épületek ne sérüljenek, de van rá példa. Az európai nagyvárosokban. A meggondolatlan pusztítás város- és civilizáció-ellenes, ugyanakkor az sem elfogadható, hogy Szabadka megmaradjon annak az álmos, alföldi városnak, ami évtizedekig volt, s közben csúnya és bosszantó, mert városhoz méltatlan foghíjak és megoldások vannak a város szívében. Naponta elmegyünk például a jégpálya mellett és látjuk, hogy útszéli bódékhoz hasonló tákolmányok virítanak a belvárosban. Nos, ezeket igenis el kell takarítani, le kell bontani, helyükre mást, Szabadka hangulatának megfelelő épületet kell kitalálni. Az európai normák szerinti lakosságsűrűséghez viszonyítva Szabadka háromszor akkora területen fekszik, mint más városok. Ez persze kényelmes,de drága is. A víz- és hőszolgáltatás, az áramvezetés, az utak, a közlekedés, és sorolhatnánk még, mi minden jelent többletkiadást egy nagy területen elhelyezkedő városban.
A 2010 márciusában elfogadott rendezési terv értelmében bontották le tavaly a Vasa Stajić utcában azt a két szecessziós épületet, amely miatt először hördült fel a közvélemény. A Raichle Ferenc tervezte lakóházakat azért kellett lebontani, mert az utcát ki szeretnék szélesíteni. Szabadka közlekedése katasztrofális. Mindenképpen szükség van arra, hogy valamilyen megoldást eszközöljenek, ez érthető. Persze nem biztos, hogy ehhez be kellett volna áldozni Szerbia két legrégebbi szecessziós épületét. Igaz, mindkét 1899-ben épült szecessziós lakóház borzalmas állapotban volt. Mindenképpen fel kellett volna újítani. A benne lakók ezt nem vállalhatták, ezért érthető, hogy eladták az épületet, de az már semmivel sem magyarázható, hogy nem őrizték meg a homlokzatukat, nem újították úgy fel, ahogyan azt kulturált környezetben teszik. (Állítólag ez a két ház volt annak a politikai alkunak a tétje, hogy a városvezetés új koalíciós partnere segítsen a VMSZ-t kiszorítani a helyi hatalomból. És emiatt a két ház miatt nem fogadták el három évig a városrendezési tervet, miattuk folyt az „iszapbirkózás”)
Az Ago Mamužić utca jobb oldalát lebontják és helyére irodaházak épülnek
Nem a két szóban forgó ház helyére épült ötemeletes épülettel kezdődött a Vasa Stajić utca képének és hangulatának megváltoztatása, hanem a mellettük már álló ugyanilyen tömbházak megépítésével, amelyek szinte észrevétlenül kerültek az ódon bérházak helyére.
A Vasa Stajić utca sarkán, a Solid cipőgyár tövében egy balkáni sütöde van, ahol néha még a rezesek is fújják a jókedvű mulatóknak. Mit keres a belvárosban egy tákolmány, ahol szabad tűzön sütögetik a húst? Nos, nemcsak a rendezési tervvel van nálunk gond, hanem azzal is, hogy ki mire kap engedélyt ebben a városban. A városrendezési terv értelmében a két lebontott szecessziós épülettel szembeni házsor, az utca másik oldala és vele együtt a sütöde is lebontásra kerül. A vele párhuzamos Boško Vujić utca (a gyermekorvosi rendelő előtti utca) is egészében lebontásra van ítélve.
A belváros rendezési terve értelmében a Solid cipőgyárat kiköltöztetnék jelenlegi helyéről. Az udvarban lévő épületeket lebontják. A Đura Đaković utca felőli főépület sorsa bizonytalan. A főterv kimondja, hogy vagy felújítják vagy egy új, többemeletes, kereskedelmi és üzleti rendeltetésű épület kerül a helyére. A biztosító épületét a terv a városképbe illőnek minősíti, az tehát marad.
A Nyári Mozit is végre lebontják, helyére hatemeletes ház kerül melynek lapos tetején vendéglőt lehet majd működtetni.
Ha tovább haladunk a Đuro Đaković utcán a palicsi út felé, a Raichle Ferenc térre érünk. Itt a park marad (Szabadkának milyen kevés parkja van!). A tervben szerepel egy aluljáró kiépítése, amely összeköti a belvárost a Kertvárossal, illetve innen tudnak majd eljutni az utasok a vasútállomásra is.
A szabadkaiak csak Sokol épületnek hívják az egykori Jadran mozi épületét. Ez az épület azon kevesek közé tartozik, amely a két világháború között épült. Itt jegyezzük meg, hogy a belváros rendezési tervében 200 épület lebontása szerepel. Ezeknek egynegyede száz évesnél idősebb épület, összességében pedig a 60 százalékuk épült az első világháború előtt.
A Jadran épületében most is színházi és sporttevékenység folyik. Itt marad a Gyermekszínház, a sporttevékenységek számára pedig sportközpontot terveznek létesíteni. Egyfelől befedik a jégpályát, másfelől eltűnnek az útszéli bódékra hasonlító sütödék és a helyükre a Đuro Đaković utca felőli részen egy üzletközpont épül, a stadion felőli részen pedig a sportigényeket kielégítő helyiségek lesznek. Hogy ez az épület milyen lesz, arról nem rendelkezik a városrendezési terv, hanem kimondja, hogy pályázatot kell kiírni ennek megtervezésére. Az új épületet és a Jadran épületét összekötik. A következő épület a városi börtön, illetve az egykori Minerva nyomda. A terv kimondja, ezek az épületek érintetlenül maradnak, de a városi börtönt kiköltöztetik a város szívéből. (Végre!)
Szemben a hetvenes években épült Pátria Szálló van. Az épület marad, de wellness- és pihenő- tartalmakkal bővül és ehhez építkezni kell. Egészen a horvát főkonzulátus épületéig beépítenék a teret azzal, hogy a bejárat hozzáférhető maradjon. A szálloda bejárata előtt mélygarázs épül.
A Vasa Stajić utcában a már lebontott Raichle Ferenc tervezte szecessziós házakkal szembeni utcarészt is lebontásra ítéli a terv. Öröm az ürömben, hogy az útszéli sütöde is eltűnik
A Đuro Đaković utca nyugati oldalán nem lesz változás, viszont a szemben lévő Gyermekorvosi rendelő egészségügyi központtá bővül. A Vasa Stajić utcában a Galleria Szállóval szembeni részen – kivéve a Corvin Mátyás utca sarkán álló épületet – az összes lebontásra van ítélve, csak úgy, mint a Corvin Mátyás utcának a szállodával szembeni házsora és az udvarokban lévő melléképületek. A Galleria nyugati oldalán máris felépült egy új többemeletes ház, még továbbiak követik, mert egészen a szerb templomig lebontanak minden épületet. A tervek szerint itt lakónegyed lesz, hozzávetőlegesen fele annyi lakást építenek ide, mint most a Tokiónak nevezett lakónegyedben van. A szerb templom marad, de a parókia helyére új épület kerül.
Elérkeztünk a Szabadegyetem körüli területhez. Itt lesz majd a város legnagyobb mélygarázsa (a kétszintes földalatti építményt összesen 400 autó befogadására tervezik). A Szabadegyetem előtti téren – a mostani nyilvános parkoló helyén – pedig művelődési rendeltetésű plató kialakítását tervezik. Itt jegyezzük meg, hogy a belvárosban a számítások szerint 4900 parkolóhelyre van szükség. A Pátria Szálló alatt egy 150 férőhelyes mélygarázst terveznek, a Galleria alatt máris van egy 300 autót befogadó parkoló, de bővítik a szállodát és a mélygarázs is bővül. Az új építésű épületek kötelesek százszázalékosan megoldani a parkolást, ennek ellenére a számítások szerint a belvárosban 1050 parkolóhely hiányzik.
Szabadka egyik szégyenfoltjának, a nyári mozi betonváza lerombolásának terve is szerepel a dokumentumban. Helyére, illetve a mellette lévő területre lakó- és irodaházakat terveznek, mégpedig hatemeleteseket, amelyeknek lapos tetején esetleg vendéglátóipari rendeltetésű kerthelyiséget alakíthatnak majd ki a tulajdonosok vagy a bérlők.
A város szívében is lesznek változások. A Városháza tetőterének beépítéséről már korábban is szó volt, most a 2010 és 2020 közötti időszakra vonatkozó városrendezési tervben is szerepel ez. Ezen kívül szó van még a Városháza átriumának funkcióba helyezéséről.
Az épülő színház már biztosan megváltoztatja a belváros hangulatát. Sokak szerint a zöld szökőkút körüli hisztéria, hogy veszik belőle a víz (óránként 1500 liter) – és emiatt fel kell újítani vagy másikat kell építeni – az új városkép kialakításával cseng egybe. Meg lehetne a szökőkutat javítani, de máris készek a tervek egy új talajszökőkútra.
A korzón nem lesz változás, illetve az egykori Arany Bárány Szálló, a közelmúltban Hadseregotthonnak nevezett Macskovity Titusz tervezte zöld épület bontását tervezik azzal, hogy a homlokzata megmarad. Irodaház lesz az egykori Hadseregotthonból is
A városrendezési terv azt is kimondja, hogy a műemlékké nyilvánított épületekre, illetve az egész védelem alatt álló belváros területén csak az előírásoknak megfelelő cégtábla, reklámpannó és világítás szerelhető fel. Jó lenne, ha ezt a rendelkezést mielőbb életre keltenék, mert a korzón valóságos erdőt képeznek a cégtáblák és egyebek. A város hangulatát ez is befolyásolja, meg az is, hogy a sétálóutcán immár csak bankok vannak. Csak ők tudják kifizetni a méregdrága bérleti díjakat.
Megváltozik a sétálóutca mögötti rész. Évek óta foghíjas, sok épületet már elbontottak és most is bontanak egyet, a környéken pedig a sárban (a Maxi mögötti részen) autók parkolnak. Nos, itt egy 11 ezer négyzetméter alapterületű bevásárlóközpont lesz, mely a Corvin Mátyás utcától, azaz a mostani Stara és Boss pizzériától indul a Maxiig. A Corvin Mátyás utcának a korzó felőli részében ennek a két épületnek a bontását engedélyezi a rendezési terv, illetve az épületek felújítását, azzal a kikötéssel, hogy ez a sétálóutca ambientális értéket képvisel és ebbe bele kell illeszkedniük a felújított épületeknek. Érdekes. Ugyan hogyan illeszkednek majd bele a bevásárlószatyrokkal rohanó hölgyek és urak a kimondottan szórakozásra berendezett utca hangulatába? Erre nem gondolt a tervező?
Ha a város főteréről a Radić fivérek utca felé vesszük az irányt, előttünk a XIX. század végén, neobarokk stílusban épült Városi Könyvtár van. Ennek az épületnek csak az udvarában engedélyeznek bármilyen építkezést. A könyvtár bal oldali utcája, a Dušan cár utca érintetlen marad. Az egykori Zvezda mozi épülete szenvedi majd el a legnagyobb változást ezen a környéken. Ezt lebontják és kereskedelmi és üzletközpont épül helyette, azzal a kikötéssel, hogy a helyiségek 30 százalékát kulturális tartalmakkal kell kitölteni. Ugyanebben az utcában két lakóházat is bontásra ítéltek, mert túllépte az engedélyezett épülettömeget. Az Ago Mamužić utcában két épületet tartanak kiemelt jelentőségű értékűnek: az egyik a VMSZ régi székháza, a másik pedig a nemrégiben épült Magyar Ház. A többi épület a városrendezési terv szerint nem képez építészeti értéket, de az utca bal oldalát nem bontják le, mert ambientális értéke viszont van. A Strossmayer uca felőli házsort, a Sárga Ház sarkától az Albe Malagurski utcáig viszont lebontják. Helyükre üzleti rendeltetésű épületek kerülnek, azzal, hogy az emeleti részek esetleg lakások is lehetnek, de a földszinten mindenképpen üzlethelyiségeket kell kialakítani. Az utca Sárga Ház mögötti részét sétálórésszé kívánják alakítani, megfelelő burkolólapok és virágtartók kihelyezésével.
A városrendezési terv kitér a Zeneiskola épületének rekonstrukciójára is. Felújítják a homlokzatát és a beltereit, adaptálják, hogy a kabinet rendszerű oktatás megszervezhető legyen, továbbá tervbe vették a belső udvar befedését és koncertteremmé alakítását.
Képzeletbeli sétánkon térjünk most vissza ismét a város főterére és induljunk el a Barátok Temploma felé. A templom és a 18. század elejétől a 19. század végéig az egykori vár romjain épült Ferenc-rendi kolostor marad, a nyugati oldalán lévő legrégebbi szabadkai házat viszont idegenforgalmi rendeltetésűvé alakítják át. A Gloria Szálló bővítése a befejezéséhez közeledik.
A Dimitrije Tucović utca 8-as szám alatti ház udvarában egy háromemeletes ház épül, a S. Vrlić és Celoveci utca sarkán pedig ugyancsak egy üzleti és lakóépület lesz. Ez négyemeletes épület lesz, a Celoveci utcában pedig egy ötemeletes épület készül majd.
A Fekete fürdő helyén egy sport-, wellness- és rekreációs központ épül majd, fedett medencékkel, szaunával, vendéglátóipari tartalmakkal és szálláslehetőséggel meg más egészségügyi szolgáltatásokkal. A J. Jovanović Zmaj utca elejére is üzletházat, illetve tömbházat terveznek. A szerb templom mellett új parókia épül a jelenlegi helyén, mellette pedig a Partizan utca folytatásában egy új lakó-, illetve üzleti rendeltetésű épületet terveznek. Mindkét épület alatt mélygarázs lesz. A szerb templom közelében, a Partizan utcában parkolófelületet alakítanak ki. Az emeletes házak mellé egy 10 x 10 méteres alapterületű szakrális épületet is terveznek, amely keresztelőhely lesz, illetve a nagyobb ünnepeken gyertyagyújtó helyként szolgál majd.
Szabadka belvárosa részletes rendezési tervének készítői feltételezhetően abból indultak ki, hogy 2020-ig a belváros lakóinak száma, ami most 3700, megkétszereződik. Ezért kell a sok lakás. S mivel a város szívében a lakások négyzetméterenkénti ára az építési ár duplája, jó üzletnek bizonyul a befektetés. Feltűnően sok a tervben az irodaház is. Nyilván a terv készítői abból indultak ki, hogy virágzik a gazdaság és a vállalkozó kedvű befektetők elözönlik majd Szabadkát. Jó lenne, de most úgy tűnik, nem egy-két év szükséges ahhoz, hogy talpra álljon a gazdaság és ezen belül az évtizedekig elhanyagolt Szabadka egyszerre virágzásnak induljon.
A Zvezda mozi épületét már régen tönkre tették. Lebontják és helyére szórakoztató -, kereskedelmi és üzletközpont épül
A tervek szerint 27 Raichle Ferenc- és Macskovity Titusz-házat bontanak le a teljes belvárosban (azaz az három zónában összesen) és helyükbe újkori lakó- és irodaházak kerülnek. A műemlékvédelmi intézet szigorú előírásokat szab meg egy-egy épület homlokzatának kialakítására. A legfontosabb szempont, hogy az új épület illeszkedjen a már meglévő környezetbe. Tegyük fel, hogy ez így lesz, mégis azt kell mondanunk, hogy a tőke felfalta a kultúrát. A néhány jó és szükséges megoldás mellett úgy tűnik, a fontos az volt, hogy minél több lakás és üzlethelyiség épüljön a város szívében. Nem tudom, a tervezők mire alapozzák a lakosság ilyen mértékű gyarapodását, amikor tudjuk, hogy a magyar, a szerb és a horvát lakosság népesedési mutatói is negatívak. Az pedig merő ábrándnak tűnik, hogy az emberek Makkhetesről, az ócskapiac környékéről vagy Kisradanovácról beköltöznek majd a város szívébe. A szakemberek úgy tartják: az ilyen városrendezési tervekből 10-20 év alatt a tervezett építkezések 5-10 százaléka valósul meg.
