A mentőautók aránylag újak és jól felszereltek
Az újvidéki Mentőintézet 2006 végén különvált az egészségháztól, azóta önállóan működik a város hatáskörébe tartozik, ennek ellenére a mai napig nincs saját épülete, több helyről kénytelenek koordinálni a mentőszolgálat munkáját, ettől eltekintve sikeresen állják a sarat, ami egy ekkorára nőtt városban, minta székváros, nem könnyű feladat.
A mentősök főhadiszállása jelenleg a limáni egészségházban van, egy szűk folyosón jutunk el az igazgatóig, itt két helyiség van számukra, az egyikben az ügyeletes mentők kávézhatnak, a másikban pedig az igazgató és a helyettese dolgozik.
Dr. Nenad Aracki, az újvidéki Mentőintézet igazgatója elmondta, a legfőbb problémát a helyiséggondok jelentik számukra, mivel ezeket az ígérgetések ellenére nem oldották meg.
– A mentők munkáját nehezíti, hogy nincs egy olyan épület, amelyben összevonhatnák az összes szolgáltatást. Tavaly sikerült garázsokat építeni a Verseci utcai rendelő mellett, de ez nem elég, sokkal többre lenne szükség – mondta Dr. Aracki.
Ezenkívül káderhiánnyal is küszködnek, de hiába tartoznak a város fennhatósága alá, a köztársasági egészségügyi minisztérium évek óta nem engedélyezi az egészségügyi dolgozók számának növelését. Ettől függetlenül, a feltételekhez képest a mentőszolgálat jól működik.
– A város területén két ügyeletes éjjeli mentőszolgálat működik, az egyik a Njegoš utca 4-es szám alatt található meg, ezt ismerik a legtöbben, mivel évtizedek óta működik, a Telepen, a Verseci utcai rendelőben pedig 2008 óta tartanak ügyeletet.
- Milyen a területi felosztása a mentőszolgálatnak?
– A városban négy csapat várja a riasztást (három a limáni, egy a Verseci utcában lévő egészségházban állomásozik), négy pedig a peremtelepüléseken, így Péterváradon, Kátyon, Kiszácson és Futakon. A nyolc csapat – amelyek mindegyike egy-egy mentőorvosból, ápolóból és sofőrből áll – kimondottan elsősegélynyújtásra szakosodott, sőt az idősek és betegek fuvarozását, az orvosságok kiszállítását, a házi segélynyújtást stb. is a mentőszolgálat végzi, de erre a célra más járművek szolgálnak – magyarázta Dr. Aracki.
Az újvidéki mentőszolgálat összesen 40 mentőautóval rendelkezik, amelyek az igazgató szavai szerint jól felszereltek, és viszonylag újak is. Az autókon kívül mentőrobogókat is bevethetnek, ezeket a várostól kapták tavalyelőtt. A robogókkal a nagy forgalomban gyorsan a helyszínre érkezhetnek, rendelkeznek újraélesztő-készülékkel, a motoros mentők hátán lévő, speciálisan kialakított hátizsákcsomagban pedig elfér szinte minden, amire életmentéskor szükség lehet.
A robogók könnyen átjutnak a közlekedési dugókon
- A bajbajutottak először a hívóközpontot tárcsázzák…
– A riasztást a Mentőintézet keretében működő hívóközpont kezeli, itt veszik fel a sürgős hívásokat, de tanácsadással is foglalkoznak. Elkészült azonban az új hívóközpont is a Verseci utcában, amely sokkal korszerűbb lesz a mainál, több szolgáltatást nyújt majd. A központot a legújabb szoftverrel szerelték fel, ez volt ugyanis a köztársasági minisztérium feltétele ahhoz, hogy bővíthessék a hívóközpont szolgáltatásait és káderállományát. Az új számítógépes rendszer segítségével követni tudjuk majd például a mentőautókat is, mert azokat felszerelték GPS-adókkal. Sajnos, a mai napig nem kaptunk engedélyt újabb munkások foglalkoztatására, így arra kényszerültünk, hogy a call center meglévő dolgozóit továbbképzésre küldjük, ez a létszám azonban nem elégíti majd ki az új hívóközpont igényeit. Az új központ remélhetőleg májusban nyílik meg, de nem lehet majd teljes kapacitással használni a káderhiány miatt – magyarázta Dr. Aracki.
Újításnak számít a mobil defibrillátor, azaz a hordozható újraélesztő-készülék is, ezeket a város több pontján helyezték el, majd kiképezték a közelében dolgozókat a kezelésére. Az igazgató elmondása szerint nemrég életet mentett egy vasúton dolgozó munkás, a vasútállomáson sikeresen újraélesztett egy utast, aki szívrohamot kapott.
Zoran Štrbac, a mentőcsapatok főnöke elmagyarázta, hogy a riasztásnak kétféle időpontját is mérik a hívóközpontban.
– Az első reakcióidő azt jelenti, milyen gyorsan továbbítja a riasztást az ügyeletes mentőcsapatnak a hívóközpont dolgozója. Ez az idő átlagosan 1,19 percet tesz ki. A második reakcióidő azt jelenti, milyen gyorsan ér ki a mentőcsapat a riasztás pillanatától a helyszínre. Ezen kívül három sürgősségi csoport létezik. Sokan azt hiszik, a mentők minden riasztásra kötelesek ott teremni, ez azonban nem így van. A három sürgősségi csoportból csak az elsőre küldik ki rögtön a mentőket. Az első csoportba tartoznak például a szabadban történt szerencsétlenségek (például közlekedési baleset), a szívroham, az agyvérzés és az eszméletlenséggel járó esetek. Az európai szabványok szerint az ilyen mentésnek nyolc percen belül kell megtörténnie, az újvidéki mentősök átlaga itt 6,16 perc. Ez persze nagy mértékben függ attól is, milyenek az időjárási viszonyok, télen ugyanis, ha nem takarítják el a havat, nehéz megközelíteni a bajba jutott polgárokat – meséli Štrbac.
Dr. Aracki szerint a sürgősségi hívások gyakoriságát nem lehet évszakhoz vagy eseményekhez kötni, habár ezek is kihatással vannak a mentők munkájára.
– Olyan nagyobb méretű rendezvények alkalmával, mint például az Exit fesztivál, a majálisozás vagy az újévvárás, külön mobil elsősegély-sátort állítunk fel, ilyenkor főleg az alkoholmérgezés vagy drogtúladagolás miatt kell reagálni – mondta az igazgató.
A sürgősségi segítségnyújtás mellett az újvidéki Mentőintézet orvosai ismeretterjesztő, azaz edukációs feladatot is végeznek, kiképezik a rendőrség, a tűzoltóság és egyéb szolgálatok dolgozóit az elsősegélynyújtásra.
