Európa napi aszfaltrajzolás (Fotók: Molnár Edvárd)
Az EU tanácsának magyar elnöksége idején az anyaország a szomszédos országokat bevonva hetedhét országra szóló vigasságokkal szervezte és ülte meg a jeles napot. A szlovákiai Párkány, az ukrajnai Nagyszőlős, a romániai Sepsiszentgyörgy, a horvátországi Eszék, a szlovéniai Lendva, az ausztriai Alsó- és Felsőőr mellett a Szerbiát képviselő Magyarkanizsa is lehetőséget kapott a bemutatkozásra.
Az egész napos fesztiválok, művelődési, gasztronómiai és sportrendezvények, kiállítások, vásárok folyamatos körkapcsolásos helyszíni közvetítése mellett ugyanis a Duna Televízió betekintést nyújtott az ünneplő közösségek életébe, megmutatta értékeiket, jeles személyiségeiket, hogy a régiók soknemzetiségű lakosságát is megszólítva rámutasson a békés együttélés fontosságára és Szerbiának, Horvátországnak, valamint Ukrajnának a jelképesen megelőlegezett tagságával arra, hogy mindannyian Európa része vagyunk.
– Ezen a rendezvényen együtt vagyunk mi, Kárpát-medencei magyarok, határok nélkül, osztatlanul; de együtt vagyunk mi, vajdasági nemzetiségek és szerbiai állampolgárok is az európai nagy nemzetekkel – hiszen mindannyian Európa elválaszthatatlan részei vagyunk. Összeköt bennünket a történelem, a kultúránk, a világ más földrészein élőktől megkülönböztető európai identitás és a kereszténység – mondta ünnepi köszöntőjében Nyilas Mihály magyarkanizsai polgármester.
Az Európa Nap mottója sajnos arra is vonatkozott, hogy természetesen együtt ázott-fázott a népünnepélyek közönsége a Kárpát-medencében, ám mint ahogyan a borúlátónak félig üres, a derűlátónak meg félig tele a pohár, úgy azt is mondhatjuk, hogy az eső megtizedelte a közönséget, meg azt is, hogy az esőnek sem sikerült elmosnia a rendezvényeket.
Magyarkanizsán nem maradtak el a programok, csak az időjárás viszontagságaihoz kellett igazítani őket. A gyerekek és fiatalok vetélkedői bizonyára színesebbek lettek volna szép időben, a kis óvodások aszfaltrajzai azonban ugyanolyan jól mutattak az árkádok alatt, mint ahogyan a szabad ég alatt festettek volna. Sinkovics Ede első köztéri eltűnő szappanszobrának pedig kimondottan jót tett a hol szemerkélő, hol zuhogó eső, hiszen az átalakulás nemcsak a folyamatosan rajta matató emberkezektől gyorsult fel. Aki nem tartózkodott a helyszínen, az folyamatosan szemmel követhette a szobor változásait a község hivatalos honlapján.
A szobor leleplezése után Sinkovics Ede fogat mosott a bioszappannal, amit a szobor elkészítéséhez használt
A délelőtti programhoz tartozott még a nemzetközi kötöttfogású birkózó gálaverseny a gyógyfürdő sportcsarnokában, valamint a szegedi majorette csoport fellépése. A délután a népi hagyományok jegyében zajlott, a folklórműsorban felléptek a szabadkai Népkör, a topolyai Vuk Stefanović Karadžić Szerb Művelődési Központ, a doroszlói Móricz Zsigmond, a horgosi Bartók Béla, a magyarkanizsai Tisza egyesületek, valamint a szabadkai Bunjevačko Kolo Horvát Művelődési Központ táncosai. Kis-Iván Ágnes és Szűcs Orsolya népdalokat énekelt.
Este egymást követték a koncertek. A balkáni régió szellemét hordozó műsorral készültek a szerb és balkáni vokális zene virtuózai, a Teofilović fivérek, Illényi Katica pedig a dallamos jazz műfaját hozta Magyarkanizsára. A Ravnica együttesnek a roma folklórban gyökerező mediterrán, pezsgő, élettel teli hangzású repertoárját világklasszikusok is gazdagították.
Az est záróműsorára a Vajdasági Mega produkciót tervezték a szervezők: Dér Henrietta és Bencsik Tamara, a magyarországi Megasztárban ismertté vált vajdasági énekesek első közös produkcióját a közkedvelt Sugarloaf zenekar kíséretével.
– Magyarnak lenni Európában annyit jelent, hogy nem vagyunk egyedül. Ez a mondat hűen tükrözi azt, amit mi itt a magyarkanizsai Európa Napon mindannyian érzünk, azon a rendezvényen, mely a magyar kormány és az Európai Unió égisze alatt összekapcsolja városunkat, Vajdaságot és Szerbiát a szomszédos országokkal, Európával – hangsúlyozta köszöntőjében Nyilas Mihály, köszönetet mondva ezért a lehetőségért Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek és Schmitt Pál köztársasági elnöknek.
A magyarkanizsai polgármester szerint Európa csak a népeit egyesítve tudja saját kezébe venni sorsa alakulását, és képes pozitív szerepet játszani a világban.
– Európainak lenni annyit jelent, hogy valóban egyenrangúak vagyunk a többi emberrel minden élethelyzetben. Ez az egyenrangúság a legfőbb érték a háborúk, nemzeti ellentétek gyötörte világban. Az Európai Unió csak egy karnyújtásnyira van tőlünk. Mégis, hányszor éreztük úgy, hogy egy világ választ el tőle és az anyaországtól? A határok eltűnése, a falak ledöntése a természetes viszonyokat állítja helyre. Az együvé tartozást támogatja nemcsak a kisebbségi lét feloldásával és a nemzettest egyesítésével, hanem a különböző, de együtt élő nemzeteket is ráébreszti, hogy csak együtt tudjuk megvalósítani céljainkat. Csak az az ország lehet igazán európai, ahol az egyén szabadsága sérthetetlen, ahol az ember méltósága kincs, és semmilyen közösséget nem üldöznek annak különbözősége miatt. Meggyőződésem, hogy az Európa Nap magyarkanizsai üzenetét pontosan érzi mindenki. Először érezzük úgy, hogy Európa figyel ránk, s mivel Európa elválaszthatatlan része vagyunk mind földrajzilag, mind történelmileg, legyünk végre valódi részei az Európai Uniónak. Hagyományainkat, identitásunkat megőrizve szeretnénk az unióba lépni, és ezekkel az értékekkel gazdagítani Európát. Természetesen együtt – jelentette ki Magyarkanizsa polgármestere.
