„Gyün a világvége!” Egy dörmögő hang ébresztett a vasárnap délelőtti pihenésből. Ő Laci bácsi, a szomszéd, aki nem sokkal e magvas gondolat szomszédsággal való társadalmasítását követően berántotta házi barkácsolású, benzinnel működő fűnyírógépét, amely pedig jeladás volt, hogy akkor talán keljünk is fel, elvégre már reggel fél hét van, aludni meg úgysem tudunk tovább, mert az unikát gyeprövidítő eszköz hangerejétől jobban dübörögnek a falak, mintha a másik szomszédban Sanyika, a technós gyerek hallgatná a kedvenc slágereit. Ekkor már beugrott. Hát a Laci bácsi kifogásnak szánta a világvégét. Mert hát ugye, az a 89 éves amerikai guru megmondta, hogy szombaton este hatkor itt a vége és hát Laci bá' egy rendes, dolgos ember, mégsem jöhet el úgy az a világvége, hogy az ő udvarának a füve ápolatlan legyen. Hát mit szólnak majd?
Az egyik probléma, ami ezzel kapcsolatban felmerült bennem, hogy a kedves szomszéd elgondolkodhatott volna kissé. Mert hát ugye bizonyított tény, hogy az elhalálozás után az embernek is bizonyos ideig még nő a haja, szakálla, körme meg miegymás. És ha jobban belegondolunk, miért ne lenne ugyanez igaz az élővilág többi részére is? Hát Laci bátyánk be akar vágódni a fentieknél, rendezetten szándékozik a világvégét várni, pedig annak bekövetkezte után lehet, hogy akár két hétig is nőni fog a fű, úgyhogy akkor hiába dolgozott a szerencsétlen lélek. E gondolatokat azonban nem osztottam meg vele, egyrészt mert a fűnyíró zúgása miatt úgysem hallotta volna, másrészt meg legutóbb amikor a világ dolgairól igyekeztem felvilágosítani, egy baltát küldött utánam. Azóta nem nagyon kedvelem őt.
A másik probléma sokkal mélyebben gyökeredzik. Merthogy kérem szépen JÖN a világvége. Hogyhogy jön? Hívta valaki? Hát ide hozzánk rokon se jöjjön ha nem hívjuk, a világvége meg pláne maradjon ahol van. Hogy felegye a paprikást meg megigya a pillepalackos sört? Majd ha kíváncsi leszek rá, akkor én odamegyek. Valahogy úgy, mint a Prérifarkas a rajzfilmben. Megyek, mendegélek aztán egyszer csak elfogy alólam a föld. Kissé meglepődök, hülyén is nézek, merthogy a levegőben állok egy sziklaperem mellett, miközben itt Szabadkán nem nagyon vannak hegyek, de aztán két másodperc után kapartatok a lábaimmal, furcsa csíkot húzok és visszajutok a sziklára. Utána meg persze lezuhanok, mert – mint mondtam – Észak-Bácskában nincsenek sziklák.
Tehát hozzám ne jöjjön semmilyen világvége. Jöjjön ahhoz, aki hívta. Például Laci bácsihoz. És egyáltalán hogy is néz ki ez a Világvége? Én úgy képzelem, hogy egy középmagas, sovány, csíkos öltönyt és narancssárga műanyag keretes szemüveget viselő, enyhén feminim, de eredendően jóindulatú, borostás fiatalember, aki majd becsönget Laci bácsiékhoz és pösze hanglejtéssel megkérdezi tőlük, ők írtak-e e-mailt a vilagvege@apokalipiszis.com címre. Hogy később mi történik, azt nem tudom, mert becsukják az ajtót.
Na, de maradjunk a témánál. Mi is az a világvége? A szakirodalom többféle értelmezést ismer, vegyünk sorba néhányat.
Woody Allen teóriája nem vitatja el annak létezését. Ő ugyan mennyországnak hívja, de lényegében a világvégéről beszél és felveti: nem kérdés, hogy létezik-e, sokkal fontosabb, mennyire van a központtól és meddig tart nyitva.
Az alkohol-orientált definíció szerint a világvége nem más, mint ha a kocsmában többé nem kapunk hitelt, vagy pedig a boltban kifogy az ital.
A politikai értelmezés szerint a vég akkor következik be, ha az előbbi esemény következtében a tömegek kijózanodnak, és – jobb híján – elkezdenek gondolkodni.
A legelterjedtebb természetesen a kérdés vallási megközelítése, amit ez alkalommal nem is részleteznénk, csak egy olyan jelenségre hívnám fel a figyelmet, ami nálunk, a többnemzetiségű közegben akár hasznos is lehet, kivéve persze ha rosszban vagyunk a szomszéddal. Történetesen arról van szó, hogy a világvége szempontjából a pravoszláv vallásúak jól járhatnak. Ők ugyanis, mint tudjuk, 13 nap késéssel számolják a vallási ünnepeiket, és ha elfogadjuk, hogy a világvége vallási kategória, ebből egyenesen következik, hogy miután minden becsületes római katolikus polgárba belecsap a ménkű vagy mi, ők még 13 napig ellesznek itt. Éppen ezért, mondjuk, Laci bácsi is kibékülhetne hátsó szomszédjával, Jelica nénivel, akit „fődpadlós hegyi bunkónak” nevez, és mondjuk az később még lenyírhatná nála a füvet…
A Magyar Szó olvasóinak többsége szerint nem lesz világvége, vagy majd csak máskor következik az be. Jól van, jól van. Csak aztán nehogy félbe kelljen hagyni a Háború és békét…
