Rendkívüli gazdasági feltételek közepette volt kénytelen működni az aktuális kormány ennek ellenére nem maradtak el az eredmények – értékelte csütörtökön Mirko Cvetković kormányfő kabinetje hároméves munkáját. A nyilvánosság előtt nyitott ünnepi kormányülésen a miniszterelnök kiemelte, hogy megkezdődött az ország gazdasági talpra állása, ugyanakkor azt is megjegyezte, hogy Szerbia a gazdasági válság idején is „talpon maradt”, ellentétben számos más országgal, ahol a krízis pusztítást végzett, noha az adott országok erősebb gazdasági alapokkal rendelkeztek.
A kormány sikereit taglalva Cvetković kiemelte, hogy Szerbia „a szervezett bűnözés elleni harc vezetője” a régióban, emellett folytatódott az ország európai integrációjának folyamata és sikerült leállítani Koszovó nemzetközi elismerésének folyamatát.
Mint hozzátette, az ország túl van a legnagyobb akadályokon az Európa felé vezető úton, példaként pedig a vízummentesség bevezetését, a stabilizációs és társulási szerződés aláírását és az EU kérdőívére írt válaszok „rekordidőn” belüli megküldését emelte ki.
A kormányfő arra is kitért, hogy a parlament 640 törvényt fogadott el, amelyek az uniós jogi szabályozással való összehangolásra vonatkoznak és reményét fejezte ki, hogy Szerbia hamarosan elnyerheti a tagjelölti státust és kijelölik az ország számára a csatlakozási tárgyalások megkezdésének időpontját.
A hadsereg reformjával kapcsolatban Mirko Cvetković elmondta, hogy azt sikeresen befejezték, így mára a Szerbiai Hadsereg a „biztonság őre” lett Európa ezen részén és hozzátette, hogy a kormány fél évszázad után megkezdte az igazságügyi rendszer reformját is.
Külön megemlítette a hágai törvényszékkel való együttműködés terén történt kulcsfontosságú előrelépést. Cvetković kiemelte, hogy diplomáciai akcióval sikerült leállítani Koszovó függetlensége elismerésének folyamatát, emellett Szerbia gazdaságilag segíti a koszovói szerbeket.
A szervezett bűnözés elleni harcról szólva a kormányfő elmondta, Szerbia e harc egyik oszlopa, és a rendőrség meg az ügyészség akcióinak köszönhetően 300 millió euró értékű illegálisan szerzett vagyont koboztak el és felfedték a korrupciós ügyletek 40 százalékát.
A gazdasági sikerek közül Cvetković kiemelte, hogy a kormánynak sikerült megakadályoznia a gazdaság és a bankrendszer összeomlását és sikerült a válság terhét arányosan elosztani, emellett azt is megemlítette, hogy Szerbia az egyetlen olyan európai ország, amelynek ebben az időszakban sikerült javítania hitelképességén.
A bruttó hazai termék az év első negyedében 3,4 százalékkal nagyobb, mint egy évvel korábban, az ipari termelés 5,1, a kivitel pedig 25,8 százalékkal növekedett. A válság ellenére is folytatódtak a munkálatok a beškai Duna-híd kiépítésén, emellett a kormányfő ígérete szerint e kormány megbízatási idejének végéig elkészül az európai 10-es közlekedési folyosó vajdasági szakasza.
A kormány folyamatosan csökkentette a közfogyasztást, tette ezt a foglalkoztatottak számának racionalizációjával és a bérek befagyasztásával.
Cvetković szerint tovább kell dolgozni a gazdasági potenciálok erősítésén, a demokratikus folyamatok gyorsításán és egy modern és stabil Szerbia kiépítésén.
A parlament ülésén, amelynek napirendjén eredetileg a kötelező szociális biztosítási járulékokat szabályozó törvény tervezete szerepelt, az ellenzék is a kormány hároméves munkáját elemezte.
A Szerbiai Demokrata Párt és a Szerb Radikális Párt a polgárok „lesújtó és katasztrofális” helyzetére mutatott rá és úgy értékelték, hogy a kormány nem tesz semmit az új munkahelyek teremtése terén és a szociális és megélhetési problémák javítása érdekében. Az SZDP képviselői szerint a kormánynak az idei átalakítása után sincs víziója a gazdasági fellendülésre vonatkozóan és nem teljesültek a szociális felelősségre és igazságosságra vonatkozó ígéretek sem. Kiemelték, hogy az elmúlt három évben 400 000 munkahely szűnt meg és emlékeztettek, hogy a kormány mandátuma során 200 000 új munkahelyet ígért.
A radikális honatyák a Szerbia déli részén élő lakosság nehéz helyzetére mutattak rá, akiknek 2000 dinár az átlagbére, amit összehasonlítottak a belgrádi Savski Venac községgel, ahol ugyanez az összeg 90 000 dinár.
Čedomir Jovanović, a Liberális Demokrata Párt vezetője úgy látja, a kormány nem élt a kínálkozó lehetőségekkel, a válság pedig csak kifogás önnön alkalmatlanságára.
– A pénzügyi válság, amely megváltoztatta a világ életét, sokkal inkább kifogás az uralkodó koalíció tagjainak alkalmatlanságára vonatkozóan, semmint elfogadható védekezés a jelenlegi helyzet miatt – mondta a pártelnök újságíróknak. Szerinte a kormány a „populizmus és a demagógia hullámait meglovagolva” lelassította a legfontosabb reformfolyamatokat: az intézmények és a piacgazdaság erősítését.
Jovanović szerint az LDP támogatta a kormányt minden olyan kulcsfontosságú projektumban, amelyek eredményt is hoztak: az ország európai irányvételének erősödése és a Hágával való együttműködés befejezése terén.
