A tárgyalások során Horvátország és Bosznia-Hercegovina képviselői helyeselték azt a szerbiai elvárást, mely a csatlakozási tárgyalások megkezdésére, s nem egyedül a tagjelölti státus elnyerésére irányul.
A három állam vezetői által közösen megtartott sajtótájékoztatón Boris Tadić szerb államfő hangsúlyozta, beszélgetőpartnerei is egyetértettek abban, hogy Szerbiának mielőbb meg kellene kezdenie az uniós csatlakozási tárgyalásokat. Kijelentette, a régióban a lelkesítő és ígéretes jövő hangulatát kell megteremteni, s azon kell dolgozni, hogy minden állam csatlakozhasson a közös európai családhoz. Közölte, a három állam között megannyi rendezetlen kérdés van, mint amilyenek például a határok, vagy az állami vagyonnal kapcsolatos gondok, hatalmas esély van azonban ezeknek a kérdéseknek a rendezésére is – húzta alá. A horvát és szerb államfő, valamint Bosznia három elnökségi tagja meggyőződésének adott hangot, hogy a régióban teljes körű együttműködést kell létrehozni, s támogatni kell egymás EU-integrációs törekvéseit.
Ivo Josipović horvát elnök a megbeszélések vendéglátójaként beharangozta, ezentúl rendszeresen, legritkábban évente egy alkalommal tartanak efféle háromoldalú egyeztetéseket, melyekre – jegyezte meg – meglehetősen sokat kellett várni. Elmondta, hogy Horvátország kész segítséget nyújtani szomszédjainak az Európai Unióba vezető úton. A három ország gazdaságát egymással összeegyeztethetőnek nevezte, s elmondta, az ezen a téren megvalósítandó együttműködésről is szó esett.
A tárgyalásokon részt vett Željko Komšić, a boszniai elnökség horvát vezetője, továbbá Nebojša Radmanović szerb, illetve Bakir Izetbegović bosnyák elnökségi tag is. Komšić elmondta, ezeknek az országoknak feltétlenül támogatniuk kell egymást, hisz senkinek sem lehet érdeke a szomszédos állam sikertelensége. A beszélgetést nyíltnak, őszintének nevezte.
Az államfők a három órán át tartó megbeszélésen abban is egyetértettek, hogy folyamatosan dolgozni kell a megbékélésen is, melynek előfeltétele a háborús bűnösök bíróság elé állítása.
BIZTONSÁG, INFRASTRUKTÚRA
A találkozón, az integrációs kérdések mellett, a legtöbb szó az államok védelmi rendszereinek, illetve a bíróságoknak az együttműködéséről esett. Az elnökök üdvözölték a bíróságok, ügyészségek között született eddigi megállapodásokat, különösen a kiadatásról és az ítéletek végrehajtásáról szólókat. A vizsgálati folyamatokban mind jobbnak nevezték az országok ügyészségei és rendőrségei közötti kapcsolatokat. Különösen fontosnak tartják a nemzetközi jog tiszteletben tartását, a szervezett bűnözés elleni harcot, továbbá a háborús bűnökkel szembeni igazságszolgáltatást, s még szorosabb együttműködésre szólítják fel az illetékes állami szerveket.
A három ország vezetői beszéltek az infrastruktúra-fejlesztés fontosságáról is, mely, mint mondták, elengedhetetlen feltétele a vállalkozások növekedésének. Egyetértettek abban, hogy mindhárom államnak nagyobb hangsúlyt kell fektetnie erre a kérdésre, s felszólították a kormányokat egy, az infrastrukturális kérdésekkel foglalkozó államközi tanács felállítására.
Ami a közlekedést illeti, kormányaiknak egy átfogó regionális úthálózatról szóló terv elkészítését javasolják az államfők, a gyorsabb, hatékonyabb utak, vasútvonalak és kikötők megteremtése érdekében.
DODIK: NEMES CÉL
A brioni találkozóval kapcsolatos nyilatkozatában Milorad Dodik, a boszniai Szerb Köztársaság elnöke elmondta, hogy a régió stabilitására, s a helyzet normalizálására irányuló minden kezdeményezést üdvözölni tud, s elfogadhatónak tart. Mint mondta, az efféle találkozók egy legitim folyamat részének számítanak, melyeknek választ kell adniuk bizonyos nyitott kérdésekre. A Večernje novostinak adott interjújában hangsúlyozta, Horvátország és Szerbia kulcsszereppel bír a régióban, ezért kapcsolataik rendezése mindenképp jó hír. Dodik hozzátette, nem tudja, mekkora siker érhető ilyen módon el, mégis, magát a kezdeményezést jónak, annak célját pedig nemesnek nevezte, melyet maga mindenképp támogat.
