2024. november 25., hétfő

Helyi tisztségek előnyben

Az Alkotmánybíróság összeférhetetlenségről szóló döntésében érintett polgármesterek és községi vezetők többsége a helyi megbízatást választaná a tartományi képviselői mandátum helyett

Megvan rá az esély, hogy augusztus végén néhány képviselővel kevesebb foglal majd helyet a tartományi parlamentben. Az Alkotmánybíróság döntése értelmében ugyanis összeférhetetlenség áll fenn azoknak a helyi vezetőknek, illetve azon közvállalatok tisztségviselőinek az esetében, akik egyben tartományi képviselők is. A sajtóban napvilágot látott információk szerint a polgármesteri funkcióval rendelkező politikusok az önkormányzati funkció megtartását részesítik előnyben.

A jövő hónap végén, amikor a Hivatalos Közlönyben való megjelenését követően az Alkotmánybíróság döntése életbe lép, inkább a képviselőházi szerepkörről mondanak majd le a jelenlegi képviselők. Így minden bizonnyal búcsút mond majd mandátumának Igor Pavličić (Demokrata Párt) újvidéki, Živorad Smiljanić (Szerbiai Szocialista Párt) apatini, Goran Ješić (DP) inđijai, Milivoj Vrebalov (Liberális Demokrata Párt) törökbecsei, Tomislav Bogunović (DP) bácsi és Nemanja Delić (DP) zombori polgármester. A képviselőházi tisztségtől búcsút kellene vennie még Verbász, Palánka, Kúla, Karlóca és Antalfalva vezetőjének, továbbá mintegy tizenöt közvállalati igazgatónak, igazgatóbizottsági tagnak is.

A belgrádi Blic napilap – egy Bojan Pajtić tartományi kormányfőhöz közeli forrásra hivatkozva – azt is közölte: ezek a képviselői helyek egészen a következő választásokig betöltetlenek maradnak, s ezt a döntést azzal indokolják, hogy az áprilisban esedékes szavazásig mindössze néhány hónap maradt hátra. A hatalmi koalíciónál tehát – a hír szerint – biztosak benne, hogy a mandátum lejártáig döntésképes marad majd a parlament. Az ellenzéki pártok másként tekintenek erre a kérdésre: a választások mielőbbi kiírását szorgalmazzák.
Mint ismeretes, a Tartományi Képviselőházba vegyes választási rendszer alapján kerülnek be a képviselők: hatvanan a részarányos elv, hatvanan pedig a többségi elv alapján. Az összeférhetetlenség által érintett képviselők többsége ez utóbbi elv szerint jutott be a parlamentbe.


AMBÍCIÓK, ILLÚZIÓK
– Egyelőre semmilyen hivatalos dokumentumot sem kaptunk arról, mikor, milyen döntést kellene meghoznunk. A törvényt természetesen haladéktalanul tiszteletben kell tartani – nyilatkozta lapunknak Milivoj Vrebalov törökbecsei polgármester.
Arra a kérdésre, hogy amennyiben augusztus végén valóban választás elé állítják, melyik tisztséget őrzi majd meg, elmondta: az összes politikai, illetve azon kívüli ambíciója is Törökbecséhez köti, így tehát nem vitás, milyen döntést hoz majd végül.

A tartományi parlamenti többséget nem fogja veszélyeztetni, ha megüresednek a szóban forgó képviselői helyek

A tartományi parlamenti többséget Vrebalov szerint nem fogja veszélyeztetni, ha megüresednek a szóban forgó képviselői helyek.
– Tudtommal mintegy tizenhat képviselői mandátumot érint az Alkotmánybíróság döntése. Biztos vagyok benne, hogy végül kompromisszumos megoldás születik majd, mely biztosítani fogja a demokratikus többség fennmaradását. A választásokat tavasszal meg fogják ejteni, s úgy vélem, illuzórikus lenne minden előrehozott választásra vonatkozó gondolat, legalábbis ami a helyhatósági és tartományi választásokat illeti. A hatalmi koalíciónál bizonyára szem előtt tartják a választások közelgő időpontját, s nem megyünk majd bele feleslegesen augusztus végén vagy szeptember elején az előrehozott választások kiírásába – fogalmazott Vrebalov.
Úgy vélekedett, minden további ezzel kapcsolatos vélemény kifejtése előtt tanácsos megvárni az Alkotmánybíróság hivatalos értesítését.


POLGÁRMESTER MARADOK
Inđija első embere már hónapokkal ezelőtt közölte, hogy számára is egyértelmű a döntés, ha az Alkotmánybíróság döntése életbe lép.
– Jelenleg a második mandátumomat töltöm a Tartományi Képviselőházban, s harmadszor vagyok Inđija polgármestere. Az eddigi választások során semmi akadálya sem volt annak, hogy valaki polgármester és tartományi képviselő is legyen. A modern európai demokráciákban normálisnak számít, hogy a helyi vezetők tagjai legyenek a regionális parlamenteknek is. Hangsúlyozom: a regionális, nem pedig a nemzeti képviselőházaknak. Amikor jelöltettem magam, azt azért tettem, mert a saját városomon akartam segíteni, nem pedig azért, hogy parlamenti képviselő legyek. Ezért a soron következő választásokig mindenképp Inđija polgármestere akarok maradni. A továbbiakat még meglátjuk – mondta el Goran Ješić.


A PÁRTOK NEM SZÓLHATNAK BELE
Arra a kérdésre, hogy értesülései szerint már valóban minden polgármester döntött-e a tartományi mandátumról való lemondásról, Ješić azt válaszolta: ezek a hírek inkább találgatásnak tűnnek, de maga is sokkal valószínűbbnek tartja, hogy a nem kis tekintéllyel, így pártjukon belül autoritással rendelkező városi vezetők a helyi funkciójukat helyezzék előtérbe.

Az autoritással rendelkező helyi vezetőknek nehezen tudja megparancsolni a párt, hogy mitévők legyenek

– Ezeknek a helyi vezetőknek nehezen tudja megparancsolni a párt, hogy mitévők legyenek. Ebből kifolyólag valószínűnek tartom, hogy az érintettek többsége a polgármesteri funkciót hagyja majd meg. Kétségkívül lesznek azonban majd olyanok is, akik a képviselői mandátumukat tartják meg – véleményezte a várható történéseket Ješić.
Mint mondta, a tizen-egynéhány érintett közül nem mindenki a többségi elv alapján került be a parlamentbe. Ami a hatalmi koalíció fennmaradását illeti, az inđijai polgármester sem lát veszélyt az összeférhetetlenség következményeiben. Szerinte elég stabil a parlamenti többség, s a soron következő választások időpontjának közelsége sem teszi indokolttá a pótválasztások kiírását.
– Ha hat hónapnál hosszabb idő marad hátra a választásokig, a törvény értelmében akkor kellene kiírni a pótválasztásokat a megüresedett funkciók betöltésére, ha azonban ennél rövidebb idő marad hátra, erre nincs szükség – magyarázta a polgármester.

80 éves a Magyar Szó, Magyar Szó Online kiadás