2024. november 23., szombat

Marxistavadász

Szép szóval meg egy pisztollyal többre mész, mint csak szép szóval – mondotta volt Al Capone. Anders Behring Breivik eleve felesleges közjátéknak tartva a szép szót, amondó volt „a párbeszéd ideje lejárt, ütött a fegyveres ellenállás órája”... és kertelés nélkül a tárgyra tért: a Rambo-filmekben látott stílusban kaszabolta le az Utøya szigetén táborozó fiatalokat, aztán – a maffia-filmek bérgyilkosainak „illemtana” szerint – valamennyit még tarkón is lőtte... dum-dum golyókkal töltött puskával... hogy biztos legyen a dolgában.

Kell ehhez bármit is hozzátenni? Kell-e lélektani mélyszántás, pszicho-teszt egy ilyen ember beszámíthatóságának fajsúlyozására?!? És ha netalán beszámíthatónak találtatik?!? Leül 21 évet... merthogy a norvég joggyakorlat ennyiben maximalizálta a legdrákóibb penitenciát. 21 év = 7626 nap. Az általa kioltott 93 életet függvényében áldozatonként 82 nap... Feltéve, ha (hivatalosan) beszámíthatónak találtatik.

Egyáltalán mi (ki) a beszámítható? A szemantikán túl milyen különbség van az agyalágyult, a háborodott, a hibbant és az őrült között?!? Mert ugye a törvény előtt, az, aki nagy körültekintéssel hónapokon át készül egy (gaz)tettre, mint azt ez a 32 éves, jóképűnek mondható, magas, szőke, kék szemű fiatalember, arra nem fogható rá, hogy pillanatnyi fölindultságában cselekedett. Az, aki (május elején) hat tonna műtrágyát rendel, hogy abból gázolajjal vegyítve nagy erejű pokolgépet gyártson (ez robbant az oslói kormányépület előtt és ölt meg hét embert), annak elméjében nem átmeneti a rövidzárlat. Breivik sok éven keresztül építgette magában az őrültet. És vértezte fel magát eközben zavaros eszmei tápanyaggal.

A neten közzétett 1500 oldalas „kiáltványában” – amely egyszerre történelemkönyv, politikai propaganda, terrorista kézikönyv és napló – számos olyasmi olvasható, ami – ha Gogolra nézve nem lenne sértő (és plágium) – nyugodtan viselhetné az Egy őrült naplója címet.

Apropó plágium. Manifesztuma egyes részeit copy/paste-tel „vette át” az Amerikában Unabomberként elhíresült – életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélt – Ted Kaczynskitől, aki 1978-tól 1995-ig 16 házi készítésű levélbombát küldött áldozatainak (a robbanásokban hárman meghaltak, 23-an megsebesültek). Kaczynski 1995 áprilisában – egy évvel elfogása előtt – közzétett „tanulmányában” hirdetett forradalmat a modern társadalmak ipari-technológiai rendszere ellen.

Breivik nem szimpla forradalmat, hanem egyenesen megelőző háborút hirdetett Európa kulturálisan marxista/multikulturális rezsimjei ellen, különösképpen az itt folyó iszlám megszállás/gyarmatosítás miatt. Proklamált nézetei alapján afféle keresztény fundamentalistának nevezhetnénk, a mainstream médiában – teljesen helytelenül és alaptalanul – meghonosított tálib terroristák mintájára.

A magát modern templomos lovagnak képzelő ámokfutó szélsőséges fejtegetései sorában az igazhitű szerb testvérekkel is mélyen együtt érez, köztük Radovan Karadžićtyal, aki szerinte nem egy rasszista tömeggyilkos, hanem a szerbség megmentője, az iszlám előrenyomulás megakadályozója, ilyenként dicső keresztes vitéz, és néphős. (Biztos már szaporán lájkolják a radik!) Állítólag Szerbia NATO-bombázásakor fogant meg benne az elhatározás, hogy cselekednie kell, hiszen ez az elhibázott hadművelet a szerb testvérek ellen irányult, holott azok nem akartak semmi rosszat, csupán kiűzni a gonosz müzülöket, hazazsuppolni (Albániába) az albánokat.

Breivik a magyar történelemre is hivatkozik. Idézi Lukács Györgyöt és Kertész Imrét, legjobb barátjaként pedig egy Péter nevű, a 60-as években Norvégiában letelepedett magyarországi család sarját nevezi meg, akinek 30. születésnapját Pesten ünnepelték (2009-ben). Pestet szép városnak nevezi, különösen annak okán, hogy ott nagyon dögös cicák vannak, így roppant sajnálta, hogy nem volt elég ideje mélyrehatóbban megismerkedni velük.

Lukácsról nincs olyan jó véleménnyel mint a pesti lányokról, mert szerinte – Antonio Gramsci mellett – ő tett legtöbbet a „kulturális marxizmus” éltere segítésében, márpedig ezt a bajok egyik fő forrásaként jelöli meg.

Említést tesz a kelet-európai szélsőséges pártokról is, köztük a Magyar Igazság és Élet Pártját (MIÉP), a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalmat (HVIM) és a Jobbikot említi, és megállapítja, hogy a bevándorlók elleni harc és az iszlámellenesség esetükben (sajnos) azért nem központi probléma, mert ebben a térségben nem kifejezett a bevándorlás, így inkább az EU-ellenességre, az antiszemitizmusra, főleg pedig a cigánygyűlöletre építenek. Szerinte a cigányoknak saját államot (olvasd: gettót) kellene Európában létrehozni, hiszen ők azoknak a hindu rabszolgáknak a leszármazottai, akiket a mai Pakisztán területéről kiinduló muszlim hadjárat során hurcoltak át a Hindukuson, és alkalmaztak tömegesen az Oszmán Kalifátusban.

Breivik leginkább Hunyadi Jánost méltatja, aki szerinte valószínűleg mindenki másnál többet tett a török hódítás megakadályozásáért, és ezzel megmentette Nyugat-Európát attól, hogy az iszlám uralma alá kerüljön. A kortárs politikusok közül Václav Klausról szól elismerően. Az euroszkepticizmusáról elhíresült cseh államfőnek különösen az a véleménye nyerte el a tetszését, amely szerint a demokráciát csak a nemzetállamok képesek szavatolni, nem pedig az olyan konglomerátumok, mint az Európai Unió. Angela Merkelt ellenben a lehetséges célpontok között említette... holott a német kancellár köztudottan CDU-s.

Breivik tegnapi kihallgatásán tettének elismerése ellenére sem vallotta magát bűnösnek, hiszen – mint fogalmazott: Európát akarta megmenteni a kulturális marxizmustól és az iszlamizációtól. Akciója úgymond csak egy markáns üzenet volt a jelenleg kormányzó Munkáspártnak, az ugyanis a muzulmánok tömeges importálásával és a norvég kultúra rombolásával „megérdemelte” ezt.

Breivik 1999 és 2006 között a jobboldali populista Haladó Párt tagja volt, de kilépett soraiból, mert túlságosan puhánynak tartotta azt. A Haladó Párt – amely szerint a bevándorlók nem a munkalehetőség, hanem csak a jóléti állam kihasználása miatt jönnek az országba – 2009 óta a második legerősebb parlamenti párt.

Szeptemberben helyhatósági választásokat tartanak. Érdekes lesz megfigyelni, mi lesz a kampányszlogenjük.

80 éves a Magyar Szó, Magyar Szó Online kiadás