Megegyezés emiatt aligha születhet meg, így a minap a Demokrata Párt egyik tagja, Jovica Đukić tartományi pénzügyi titkár felvetette a munkacsoport vezetője leváltásának lehetőségét is. Kétségkívül ez számítana a legdrasztikusabb lépésnek, de a kívánt eredményt, azaz a korábbi vajdasági vagyon visszaszármaztatását kiküszöbölő szöveget bizonyára villámgyorsan meghozná. Az idő egyébként valóban sürget, hiszen az európai uniós tagjelölti státus elnyeréséhez nem a tervezetet, hanem magát a törvényt kellene elfogadni szeptemberben. A szövegrész körül kialakult feszültségről Bojan Kostrešt, a munkacsoport vezetőjét, a Vajdasági Szociáldemokrata Liga elnökhelyettesét kérdeztük.
– A törvény nyolcvanöt szakasza közül nyolcvannégyet illetően sikerült konszenzusra jutnunk, az egyedüli, amivel gondok vannak, az – mondjuk úgy – a nagyobb rendszerekről szóló szabályozás. Mindenképp ide tartozik a posta, a távközlés, a vasút és az úthálózat is. Azon az állásponton vagyok, hogy mindennek, ami a vajdaságiak pénzén épült ki, újra Vajdaság rendelkezésére kell állnia. Sajnos, ezzel a véleményemmel teljesen egyedül vagyok a jogszabállyal foglalkozó munkacsoportban, s nehezen tudom majd meggyőzni az említetteket. Nem hagyom viszont, hogy minden ugyanúgy maradjon, ahogyan az a törvénytervezet jelenlegi szövegében áll, vagyis hogy Vajdaságnak nem jár semmi. Muszáj lesz kompromisszumot kötnünk – nyilatkozta a munkacsoport vezetője.
Közölte, hogy a munkacsoportot a köztársasági kormány négy, a tartományi kormány két, továbbá a köztársasági parlament három képviselője alkotja, s a kormánykoalíció minden pártja képviselteti magát benne. A tagoknak az egymással folytatott, munkacsoporton belüli kommunikációján kívül a parlamenti többséget alkotó politikai erők pártközi egyeztetéseire is szükség van, mert egyértelművé vált, hogy a csoport munkájában részt vevők nem rendelkeznek a politikai döntések meghozásához szükséges potenciállal – válaszolta Kostreš lapunknak a munkacsoport összetételére és a döntéshozatal elemeire vonatkozó kérdésére.
Pártja támogatja a vajdasági vagyon visszaszerzésére tett erőfeszítéseit, közölte, s mint mondta, közös cél, hogy minél többet el lehessen érni ebben a harcban. Nem lenne megalapozott viszont azt állítani, tette hozzá, hogy sikerülhet megkapni mindent, amit követel.
– Világos számomra, hogy nem tudom majd meggyőzni a többi tagot, de eredmény lesz az is, ha legalább valamennyit sikerül megvalósítani az elmondottakból. Később majd tovább bővíthetjük a tartomány hatáskörét, ugyanúgy, mint ahogyan azt az omnibusztörvény esetében is tettük. Készen állok elfogadni most egy olyan javaslatot is, amely ebben a pillanatban nem irányozná elő a kért vagyon száz százalékénak visszaadását. Ehhez azonban a másik fél kompromisszumkészségére is szükség van – fogalmazott a VSZL elnökhelyettese.
A menesztéséről szóló kijelentéssel kapcsolatban lapunknak elmondta: nem tekinti azt a Demokrata Párt hivatalos kezdeményezésének, inkább egyes párton belüli nézetek megnyilvánulásának véli.
– Nem fogok elállni azoktól a követelésektől, melyekért az eddigiekben síkra szálltam. Nem ijedek meg az esetleges leváltásomról szóló kijelentésektől sem. Akkor sem rettentem meg, amikor az alkotmányról szóló szavazás bojkottjára szólítottam fel a vajdaságiakat, és a Tartományi Képviselőház elnöki posztjáról történő leváltásommal fenyegetőztek. Nyilvánosan vállalom a véleményem, s ha úgy érzik, menesztenének, semmi gond, azt is megpróbálhatják, demokratikus társadalomban élünk – szögezte le Kostreš.
Egyik korábbi nyilatkozatában Bojan Kostreš arról számolt be, hogy Mirko Cvetković miniszterelnököt mindvégig tájékoztatta a munkacsoport eredményeiről. Arra a kérdésre, hogy a kormányfőtől kapott-e bizonyos visszajelzéseket a probléma kapcsán, Kostreš elmondta: Cvetković bizonyára már régen leváltotta volna, ha nem lenne elégedett a munkájával. A kormányfő ehelyett elismeri az eddigiekben elért eredményeket.
– A közvagyon kérdése nem két hónappal ezelőtt, hanem még október 5-e után merült fel, azzal az ígérettel, hogy egyike lesz az elsőként rendezendő kérdéseknek. Szerbiában, sajnos, a hatalmi koalíción belül és az ellenzék térfelén még mindig sokan vannak olyanok, akik a miloševići rezsim megoldásaiban, centralizmusában hisznek. Ez egy hatalmas harc, melyet muszáj végigvinni ahhoz, hogy elérjük, amit szeretnénk – közölte.
Kiemelte: a munka java már befejeződött, a hátramaradt részéhez akár néhány nap is elegendő lenne. Reményét fejezte ki, hogy mindehhez meglesz a kellő politikai akarat is, melynek hiánya oda vezetne, hogy a kormánytöbbségnek először a munkacsoporton belül kellene őt leszavaznia, később pedig a liga szavazatai nélkül kellene a parlamentben biztosítania a többséget.
Arra a kérdésre, hogy a kialakult vita veszélyezteti-e a liga és a demokraták kapcsolatát, Kostreš elmondta: nézeteik valóban lényegesen különböznek Vajdaság státusa és autonómiája tekintetében, a liga mégis támogatja a demokratikus vezetést, mert jelentős eredményeket ért el az utóbbi időben: fejlődött az ország intézményrendszere, befejeződött a hágai törvényszékkel való együttműködés, javulnak a regionális kapcsolatok, s közeledik az állam az Európai Unió felé. Mint mondta, ha Vajdaság lenne az egyedüli téma, nem biztos, hogy ennyire kooperatívak lennének a DP-vel szemben.
Augusztus folyamán nem ül össze a munkacsoport, így nem ártana, ha mielőbb megszületne a szöveg véglegesítéséhez nélkülözhetetlen politikai döntés. Erre tehát vagy még a hét folyamán, vagy legközelebb szeptemberben lesz lehetőség.
A Magyar Szó szerette volna kikérni az ügy kapcsán a Demokrata Párt tartományi bizottságának a véleményét is, ott azonban azt közölték: „egyelőre az az álláspontjuk, hogy nem kommentálják a témát”.
Közélet
A közvagyonról szóló törvényjavaslat végleges szövege már majdnem elkészült. Egyetlen szakasz körül folyik – meg kell hagyni, egyre élesebb hangvételben – vita, az pedig a vajdasági vagyon meglehetősen nehéznek bizonyuló kérdésével foglalkozik. A törvény szövegét összehangoló munkacsoporton belül senki sem támogatja a munkacsoport vezetőjének elgondolását, mely szerint Vajdaságnak visszajár minden, amit az 1988-as alkotmánymódosítás elvett a tartománytól.