Külső javaslat áll a hivatalos Pristina arra vonatkozó kérése mogött, hogy vegyék fel Koszovót a NATO tagországai közé – jelentette ki Suzana Grubješić, a Külpolitikai Központ képviselője.
A Szerbiai RTV műsorában a szakértő elmondta, hogy a jelenlegi eljárások szerint a szóban forgó elképzelés nem kivitelezhető, de az utóbbi idők fejleményei átalakíthatják a dolgokat, ezért mégsem lehet teljes mértékben figyelmen kívül hagyni a koszovói kérés gyors megvalósíthatóságát érintő véleményeket.
Grubješić emlékeztetett arra, hogy elméleti szinten Koszovónak még így is nagyobbak az esélyei arra vonatkozóan, hogy a NATO tagja legyen, minthogy az ENSZ-tagországok elismerjék a függetlenségét, mert a katonai szervezetnek nem tagja Kína és Oroszország sem, amely megvétózhatná az erre vonatkozó döntést, és azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a szövetségben nagy befolyással bír az USA.
A szakértő utalt arra, hogy a nemzetközi jog szerint az a terület tekinthető államnak, amelyet az ENSZ is elismer, és Koszovó tagságának nincs jövője a hivatalos Belgráddal való megállapodás nélkül.
Mint ismeretes, állandó NATO katonai támaszpontnak a létesítését és Koszovónak az észak-atlanti szövetségbe való gyors felvételét kérte az Egyesült Államoktól Armend Mehaj koszovói védelmi miniszter az ukrajnai válságra reflektálva.
A hírt közlő Twitter-bejegyzést kommentálta Richard Grenell, a Belgrád és Pristina közötti párbeszéddel foglalkozó korábbi amerikai különmegbízott, aki úgy reagált, hogy a jelenlegi koszovói kormány még a gázvezeték létesítése érdekében felajánlott amerikai segítséget is elutasította, éppen most hozott meg egy ilyen döntést. Grenell korábban arra is felhívta a koszovói nyilvánosság figyelmét, hogy Albin Kurti miniszterelnök elutasította a gázkészletek pótlására vonatkozó amerikai segítséget is, ami pedig lehetővé tette volna Koszovó területén az alacsonyabb gázárakat. Mint azt akkor írta, a koszovóiaknak dühösnek kellene lenniük Kurtira és a kormányra.
A legújabb koszovói kérést kommentálta Aleksandar Vučić szerb államfő is. Úgy fogalmazott, hogy egyáltalán nem új kezdeményezésről vagy elképzelésről van szó, mely azonban nem a koszovói albánoktól, hanem az amerikai és uniós koszovói albán lobbistáktól és egyes nyugati politikusoktól származik. Az ötlet lényege az államfő szerint az, hogy elérje Koszovó mielőbbi felvételét a katonai szövetsége, mellyel rákényszerítenének négy olyan európai uniós államot Koszovó függetlenségének elismerésére, amelyek azt eddig a pillanatig nem voltak hajlandók megtenni. Az öt uniós államból, amelyik nem ismerte el Koszovót, négy tagja a NATO-nak is. Nem csatlakozhat ugyanis a NATO-ba úgy terület, hogy az nem számít önálló országnak a katonai szövetség szemszögéből. Egy olyan terv ez Vučić szerint, amelyről fél éve hallott először. A kidolgozói abban bíznak, hogy a szóban forgó négy állam elismerné Koszovót, s a döntést megindokolhatnák a NATO-tagsággal, ami fontos számukra, mondván: nem tehettek semmi mást. Az államfő elmondta, nem tudja pontosan felbecsülni, mekkora a jelentősége az egész elképzelésnek, de meggyőződését fejezte ki, hogy akármi is történjen, Szerbia nem változtat nemzetközi politikai szerepkörén és továbbra is a nemzetközi jog tisztelője marad. Ezen nem módosít az sem, ha más államok elismerik Koszovót, akárhány ilyen állam legyen is, értékelte.
