2024. november 25., hétfő

Balkáni feszültségoldás

Elsősorban a horvát–szerb viszonyok rendeződését várják az elnökök találkozójától

A horvát elnökkel folytatott megbeszélést mindenekelőtt a Szerbia és Horvátország közötti viszonyok utóbbi időben tapasztalt megromlása tette hangsúlyossá – Ivo Josipović és Boris Tadić (Fotó: Beta)

A pénteki, Kostolac melletti balkáni államfői csúcstalálkozó előkészületei zajlottak csütörtökön, s nemcsak a szervezés, hanem a politika színterén is. Az UNESCO-konferencia más résztvevői mellett megérkezett Szerbiába a horvát államfő is, aki kijelentéseiben nyugtatni próbálta a két állam közötti, az elmúlt időszakban barátinak korántsem nevezhető kedélyeket. A szerb államfő Montenegró és Macedónia vezetőjével is tárgyalt.

Pénteken tartják a Kostolachoz közeli Viminacium régészeti lelőhelyen a balkáni államok vezetőit egybegyűjtő, sorrendben kilencedik UNESCO-csúcstalálkozót, mely a Kortárs művészet és megbékélés Délkelet-Európában címet viseli. A vendéglátón túl az összejövetelen a többi között részt vesz Bamir Topi albán, Georgi Parvanov bolgár, Ivo Josipović horvát, Filip Vujanović montenegrói, Đorđe Ivanov macedón elnök, Bakir Izetbegović, a boszniai hármas elnökség tagja, Pavlosz Geroulanosz görög művelődésügyi és idegenforgalmi miniszter, Irina Bokova, az Unesco vezérigazgatója, Androulla Vassziliou európai uniós oktatási, művelődési és ifjúságügyi biztos és Gabriella Battaini-Dragoni, az Európa Tanács oktatási, kulturális, sportügyi és ifjúsági kérdésekkel megbízott főigazgatója.

Boris Tadić szerb elnök csütörtökön – a pénteki tanácskozásra való felkészülés jegyében – külön-külön fogadta a horvát, a montenegrói és a macedón államfőt. A horvát elnökkel folytatott megbeszélést mindenekelőtt a Szerbia és Horvátország közötti viszonyok utóbbi időben tapasztalt megromlása tette hangsúlyossá. A két államfő egyórás megbeszélését követően kiadott közleményben megerősítették, hogy a két ország továbbra is segíti majd egymást a közös európai jövő érdekében, s a felmerülő kérdéseket nem ezen integrációs folyamat keretén belül kívánják rendezni. „A két ország kapcsolatai túlságosan is fontosak ahhoz, hogy néhány, gondokról szóló kifejezés megállítsa azok további fejlődését” – áll a közleményben.

Az elnökök fel fogják szólítani országaik kormányát, hogy dolgozzanak a szerb–horvát gazdasági, igazságügyi, művelődési kapcsolatok elmélyítésén. Aláhúzták a menekültek visszatérését, vagyonjogi helyzetét illető problémák rendezésének fontosságát is.

SEMMI ÚJ A NAP ALATT

A Tanjug hírügynökségnek adott nyilatkozatában Ivo Josipović pillanatnyi állásfoglalásnak nevezte a közelmúlt verbális összetűzéseit. Úgy értékelte, hogy Szerbia és Horvátország kapcsolatai hosszabb távon nézve felfelé ívelnek. Lehet, tette hozzá, hogy most éppen a „rezgések” periódusát éljük, ezeket azonban Josipović nem tartja különösebben fontosnak – derült ki nyilatkozatából. Hozzátette, a jó kapcsolatok mindkét ország érdekeit szolgálják.

A Tadićtyal folytatott délutáni megbeszélés előtt a horvát elnök Bojan Pajtić vajdasági kormányfő kíséretében Szerémségbe, Šidre és Kukujevcire látogatott, ahol találkozott az ott élő horvát közösség képviselőivel is. Mint mondta, teljesen normális dolognak számít, ha két ország kapcsolatában vannak kedvezőbb és kedvezőtlenebb periódusok is. Hozzátette, az elkövetett bűnökről nem szabad megfeledkezni, ezért van szükség bíróságokra. A politikusok feladata az, közölte, hogy a barátság hídjait építsék. Josipović szerint fontos, hogy mindkét ország biztosítsa a menekültek visszatérésének lehetőségét. Meggyőződését fejezte ki, hogy az elmúlt periódusban lényegesen javultak Szerbiában az itt élő horvát közösség kulturális és politikai jogai.

Bojan Pajtić kiemelte, Vajdaságban ma senkinek sem kell félnie attól, hogy horvátnak, magyarnak, románnak, szlováknak stb. vallja magát. Mint mondta, Horvátország és Szerbia között több a hasonlóság, mint amennyi az eltérés, s mindkét országnak az európai nemzetek családjában van a jövője.

A pénteki csúcstalálkozót egy belgrádi kerekasztal-értekezlet is megelőzte, melyet Predrag Marković művelődésügyi miniszter vezetett, s melynek az UNESCO-konferenciához hasonlóan a megbékélés és a művészet képezték a központi témáit. A tárcavezető meggyőződését fejezte ki, hogy a művészet elősegítheti a megbékélést, s mint mondta, a kerekasztal célja éppen az volt, hogy a részt vevő művészek ismertessék saját elképzeléseiket, meglátásukat a témákkal kapcsolatban.

MEGADJÁK A MÓDJÁT

A lelőhelyen csütörtökön az utolsó simításokat végezték, melyeket követően már minden készen állt a magas rangú állami tisztségviselők fogadására. A dialógus kialakulását a szökőkút köré csoportosított kényelmes fotelek biztosítják majd – igaz, ezek valamelyest eltérnek attól a valódi antik hangulattól, ami Miomir Korać, a Viminacium feltárási programjának igazgatója szerint a helyválasztás fő célja volt.

A munka a központi teremben megtartandó plenáris üléssel indul, de négyszemközti beszélgetésekre is lehetőségük nyílik majd a politikusoknak az angol stílusú könyvtárban. A Lordok Házának képmására készült terem, továbbá a mozaikos kék terem is készen áll majd, ha esetleg szükség mutatkozna rá. Egy látványos programban is részt vehetnek a vendégek, ha idejük és kedvük is lesz hozzá: egy elektromos minibusz viszi majd végig az épületegyüttesen az elnököket, akik így megtekinthetik az egykori katonai tábor északi kapuját, a római fürdőket, a császári mauzóleumot s egy gazdag római polgár rusztikus villáját.

A tanácskozás befejezését követően sem áll le a lelőhelyen az élet, a feltárás folytatódik tovább – a 450 hektáros terület leleteinek még megannyi választ kell adniuk a kétezer évvel ezelőttről hátrahagyott kérdésekre.

80 éves a Magyar Szó, Magyar Szó Online kiadás