Az albán és a szerb államfő Koszovót, a többi felszólaló a kapcsolatok erősítésének fontosságát emelte ki. A konferencia részvevői egyetértettek abban, hogy a dialógus nélkülözhetetlen a régióban annyira várt végleges megbékélés eléréséhez. Közös nyilatkozatot fogadtak el, melyben a kölcsönös bizalom és a békés, európai jövőképpel rendelkező együttélés mellett foglaltak állást.
A Koszovóban található szerb kulturális hagyaték megőrzésének fontosságára helyezte a hangsúlyt Boris Tadić szerb elnök a Kostolac melletti Viminacium régészeti lelőhelyen lezajlott kilencedik UNESCO-csúcstalálkozó megnyitása alkalmából megtartott pénteki beszédében. A Kortárs művészet és megbékélés Délkelet-Európában elnevezésű összejövetelen Tadić azt mondta, érezhetően jelen van az a prishtinai szándék, mely e hagyaték megkérdőjelezhetetlen identitását koszovóira kívánja módosítani. E szent helyeknek szerbiaiaknak kell maradniuk a jövőben is – magyarázta – mert az Szerbia és a szerb nép életbevágóan fontos érdekét jelenti. Az UNESCO-konferencia szerbiai megrendezését az államfő a megbékélésre, dialógusra mutató hazai szándék bizonyítékának tartja, az európai perspektívát pedig éppen ennek a megbékélésnek a megvalósítása miatt nevezte fontosnak.
Koszovóról szólt Bamir Topi albán államelnök is. Igaz, hozzászólásában már egészen más témát érintett. Mint mondta, véleménye szerint Koszovót sem lenne szabad kihagyni az efféle találkozókból, a politikusoknak törekedniük kell arra, hogy a dialógus elmélyítése érdekében a koszovói vezetők is hallathassák hangjukat.
A civilizációs folytonosság üzenetét emelte ki a tanácskozás lényegeként Ivo Josipović horvát államfő. Mint mondta, a politikusoknak hálát kell érezniük a művészek iránt, akik politikai döntésekre nem várva azonnal építeni kezdik a lerombolt hidakat.
Bakir Izetbegović, a boszniai elnökség bosnyák tagja sok tekintetben egyedi jelleggel bíró államnak nevezte Boszniát, melynek háború sújtotta nehéz perióduson is keresztül kellett haladnia. Ezekben a harcokban nagy számú kulturális-vallási emléket pusztítottak el – tette hozzá. Üdvözölte a volt-Jugoszlávia mai államainak együttműködésére tett erőfeszítéseket, s javasolta, hogy a tizedik csúcstalálkozó helyszíne Bosznia, Mostar legyen.
– Az ilyen jellegű összejövetelek bizonyítják, hogy nem csupán frázis a megbékélés, hanem egy valóban jelen lévő folyamat – fogalmazott Georgi Parvanov bolgár elnök. A kulturális összeköttetések megteremtéséhez vezető minden lehetőséget ki kell használni – mondta. Délkelet-Európa kulturális hagyatéka többrétegű, s közös munkára van szükség ahhoz, hogy e kultúra az európai hagyaték részévé válhasson – magyarázta. A művelődési kapcsolatok a gazdasági összeköttetések erősítéséhez is hozzájárulhatnak – állapította meg felszólalásában Parvanov.
Az UNESCO küldetése abban csúcsosodik ki, hogy összekapcsolja egymással a művészeket és a különböző államok döntéshozóit – jelentette ki Irina Bokova, a szervezet vezérigazgatója. A tolerancia megszilárdításának alapvető előfeltétele a párbeszéd – közölte, hozzátéve, hogy a régió államfőinek találkozója a művészet és kultúra népszerűsítésére vonatkozó elszántságról tanúskodik, melynek célja a megbékélés megvalósítása.
Az összejövetelen, mely Viminacium megtekintésével ért véget, Filip Vujanović montenegrói, Đorđe Ivanov macedón elnök, továbbá Androulla Vassziliou európai uniós oktatási, művelődési és ifjúságügyi biztos, és Gabriella Battaini-Dragoni, az Európa Tanács oktatási, kulturális, sportügyi és ifjúsági kérdésekkel megbízott főigazgatója is részt vett.
Csók és búcsú
A délelőtti tanácskozás-kezdés előtt a vendégváró Tadić nem zárkózott el még a kevésbé értelmes újságírói kérdésektől sem. A horvát lapok április elsejei tréfájával kapcsolatos korábbi kijelentésére – mely szerint szívesen lenne Jadranka Kosor horvát és Borut Pahor szlovén kormányfő esküvőjén Kosor komája – reagálva az egyik újságíró azt a kérdést tette fel, megszakította-e Tadić a „komaságot“ Kosorral a legutóbbi nézeteltérések miatt. A szerb elnök azt felelte, a komaság továbbra is áll, de nem szereti, ha valaki a háborús bűnösöket dicsőíti. Arra a kérdésre, hogy kit csókolna meg szívesebben, Kosort, vagy Josipovićot, Тadić rávágta: Kosorral bármikor kész csókot váltani. Politikai karrierjéről annyit mondott, hogy egy napon a „hátsó kijáraton, észrevétlenül” távozik majd.
