A koszovói politikai vezetők, a szerbiai ellenzék egy része, külföldi elemzők, és a koszovói szerbek képviselői is azt állítják: Koszovó elismerésének irányába mutat a vámpecséttel kapcsolatos brüsszeli megegyezés. A szerb tárgyalócsoport vezetője cáfolja az efféle állításokat, mondván: egy szuverén államon belüli árucserét rendez a megállapodás, ami a lehető legkedvezőbb kimenetele volt a tárgyalásoknak.
A koszovói tárgyalócsoport vezetője hétfőn azzal a kijelentésével borzolta fel a kedélyeket a szerb közvéleményen belül, hogy Szerbia, a koszovói vámszervek pecsétjének elfogadásával, voltaképpen elismerte Koszovó függetlenségét is. Edita Tahiri szerint az erről szóló megállapodás a politika, a gazdaság és a regionális együttműködés tekintetében is nagy jelentőséggel bír. Az Epoka e Re koszovói lapnak adott nyilatkozatában Tahiri úgy fogalmazott, Szerbia és Koszovó kölcsönösen elismerték egymás függetlenségét a vámpecsétről szóló megállapodásban. Mint mondta, ennek az egyezménynek az Egyesült Államok és az Európai Unió a „védelmezői”.
A szlovéniai Delo című napilap hétfői számában hasonló tartalmú írást közölt, a lap megállapítja, a Belgrád és Prishtina közötti megállapodás egy lépéssel közelebb hozta Szerbiát Koszovó függetlenségének elismeréséhez.
A hazai politika színterén is vannak, akik a megállapodást és Koszovó elismerését ugyanazon folyamat egy-egy lépcsőfokának tartják. Slobodan Samardžić, a Szerbiai Demokrata Párt alelnöke, volt Koszovó-ügyi miniszter a Prishtinával kötött egyezséget a függetlenség elismerése felé vezető újabb lépésnek nevezte. Mint mondta, a megegyezéssel megszilárdultak a Szerbia és Koszovó közötti határok. Szerbia folyamatosan eleget tesz minden meghagyásnak, s a szemünk láttára épülnek lassan ki az új államhatárok – tette hozzá. Az ország az Európai Unió örökös váróterméért adta fel Koszovót – fogalmazott.
ÚJABB TORLASZOK?
Az észak-koszovói szerbek lakta községek vezetői újabb úttorlaszokat helyeztek kilátásba, amennyiben a KFOR nem hagy fel a mellékutak folyamatos zárlat alatt tartásával. Dragiša Milović, Zvečan község vezetője tegnap arról számolt be, hogy a nemzetközi alakulat katonái teljesen lezárták az Izvori falu és Novi Pazar közötti útszakaszt. Krstimir Pantić, Kosovska Mitrovica első embere úgy nyilatkozott, hogy az elmúlt napok történései miatt elégedetlen polgárok hatalmas nyomást gyakorolnak a helyi önkormányzatokra, s a jelek szerint, hamarosan, önszántukból fogják zárlat alá vonni mindkét városi hidat, s a zárlat Mitrovicától Jarinjéig terjedhet.
A községek vezetői úgy vélik, hogy a KFOR, az efféle intézkedésekkel meg akarja erősíteni a koszovói határokat, amivel teljes egészében alárendelte magát az albán vezetésnek, s Hashim Thaçi kormányfő helyett végzik el ily módon a „piszkos munkát”.
A barikádok esetleges visszaállításáról szóló bejelentéseket kommentálva Radenko Nedeljković, a Kosovska Mitrovica-i körzet vezetője a Tanjugnak elmondta, a polgárok logikus, legitim és legális lépéséről lenne szó, mely a KFOR legutóbbi intézkedései ellen irányulna, békés módszerekkel kifejezve a nemtetszést. Mindez azonban, valószínűleg, idővel azt eredményezné, hogy mások vennék át a vezetői szerepet, s a KFOR-nak kell eldöntenie, hogy az ENSZ BT 1244-es határozatával összhangban álló, mindvégig békés helyzetrendezést, vagy a mindkét oldalon tapasztalható radikális megoldásoktól sem mentes szituáció kialakulását részesíti-e előnyben – fogalmazott Nedeljković.
PÁRTÉRDEK VAGY BIZALOMHIÁNY?
Az észak-koszovói községek szerbiai demokrata párti, illetve haladó párti polgármesterei a továbbiakban nem kívánnak együttműködni Borislav Stefanovićtyal, a Belgrád és Prishtina között zajló tárgyalások szerb csoportjának vezetőjével, akinek a leváltását kérték tegnap. A vámpecsétről szóló megegyezés miatt döntöttek így, melyet károsnak tartanak a szerb érdekekre nézve. Kosovska Mitrovica, Zvečan és Zubin Potok községek vezetői azon a véleményen vannak, hogy a Szerbiai Képviselőháznak is meg kellene tárgyalnia a szóban forgó döntést. Leposavić község demokrata párti vezetője, Branko Ninić, nem csatlakozott ehhez a kezdeményezéshez.
Stefanović fellángolásszerűnek, túlfűtöttnek nevezte az ellene felhozott kritikákat, s mint mondta, a brüsszeli megállapodás a lehető legjobb Szerbiára és a koszovói szerbekre nézve. Az elért eredmények életszerű dolgokat befolyásolnak, Koszovó státusának feltételezése nélkül – közölte. A pecsétről szóló megegyezéssel kapcsolatban elmondta, az nem két, hanem egy szuverén entitáson belüli árucserét szabályoz, mely, ezáltal, semmiképp sem jelentheti Koszovó elismerését.
Iskola a természetben
Nyilvános anyanyelv- és történelemórát tartottak a Rudare faluban felállított torlasznál az egészségügyi középiskola tanulói tegnap. A terv az, hogy a következő napokban is hasonló módon folytassák az oktatást. Vladan Tomović tanár azt nyilatkozta, a nyilvános órákkal annak az üzenetnek a továbbjuttatása a céljuk, mely szerint a szerbek nem fognak elállni legitim követelésik teljesítésétől, s folytatni fogják a harcot.
Észak-Koszovó decentralizálása
Slobodan Petrović, a koszovói kormány helyi önkormányzati tárcavezetője szerint van jövője az észak-koszovói decentralizációs elképzelésnek, annak ellenére, hogy az ottani, többségében szerb lakosság ellenzi a koszovói intézmények döntéseinek véghez vitelét. A helyi önkormányzatok kérdésével foglalkozó prishtinai nemzetközi konferencia megnyitóján, melyen Zágráb, Podgorica, Skoplje és Tirana polgármesterei is részt vettek, a miniszter közölte, már előkészületben van az észak-mitrovicai (Severna Mitrovica) község megteremtése, az azzal foglalkozó munkacsoportot mindenekelőtt észak-koszovóiak alkotják. A decentralizálás célja minőségibb közműszolgáltatásokat nyújtani a polgároknak, elsősorban a kisebbségben élőknek – magyarázta Petrović.
Vatikán is elismeri Koszovót?
Julius Janusz apostoli nuncius, a Vatikán koszovói küldöttje tegnap Prizrenben, ahol első koszovói látogatása keretében misét tartott, elmondta: a pápai állam megkezdte Koszovó elismerésének folyamatát.
