Az ítélet szimbolikusan a Jugoszláv Néphadsereg elleni ítélet is, amivel bizonyítják a boszniai háborúban kifejtett bűnösséget – vélik egyes szakértők (Fotó: Beta/AP)
A hágai Nemzetközi Törvényszék huszonhét év börtönbüntetésre ítélte Momčilo Perišićet, a Jugoszláv Hadsereg egykori vezérkari főnökét. A vádirat tizenhárom pontja szarajevói, srebrenicai és zágrábi gyilkosságok elkövetésének segítésével, és más embertelen tettek végrehajtásával vádolta Perišićet. A törvényszék bíráinak döntése értelmében első fokon tizenkét pontban nyilvánították bűnösnek a vádlottat, a srebrenicai etnikai tisztogatás segítésének vádja alól felmentették.
Momčilo Perišićet – egyebek mellett – bűnösnek találták a szarajevói polgári lakosság ellen irányuló 1993 és 1995 közötti nehéztüzérségi és mesterlövészek által levezetett támadások támogatásáért, a srebrenicai lakosság erőszakos kiköltöztetésének segítéséért 1995 júliusában, valamint a Zágráb elleni rakétatámadások meg nem akadályozásáért is 1995 májusában. Egyéni felelőssége miatt ítélték el, nem bizonyították a boszniai Szerb Köztársaság és a Krajinai Szerb Köztársaság hadseregén belüli döntéshozói felelősségét. Az ítélet szerint Perišić kulcsfontosságú logisztikai támogatást nyújtott a boszniai és horvátországi szerb erőknek, függetlenül attól, hogy tudatában volt az elkövetett bűntettek súlyosságának. A törvényszék szerint ugyanakkor nem bizonyítható egyértelműen, hogy Perišić előre tudta, Srebrenicára szisztematikus népirtás vár.
Bizonyították, hogy a vádlott nem volt befolyással Ratko Mladićra, még ha együtt is működött vele, s támogatta is katonai akcióit, ugyanakkor konstatálták, hogy teljesen az ellenőrzése alatt állt a Zágrábot lövő krajinai hadtest. A törvényszék megállapította, hogy a háborús bűnök elkövetésének idejében a boszniai szerb köztársaságbeli hadsereg Ratko Mladić parancsnoklása alatt álló tisztjei a Jugoszláv Hadsereg tagjai voltak, akiket a belgrádi vezérkaron keresztül irányított Boszniába Perišić.
A szarajevói és srebrenicai bűnöket nem teljesen függetlenül cselekvő, ellenőrizetlen egyének hajtották végre, akiket a Jugoszláv Hadsereg fizetési listáján szereplő, a boszniai szerb hadsereg részét képező tisztek felügyeltek. Az ítélet szerint Perišić tudott arról, hogy a boszniai szerb katonák nem válogatnak katonai és civil célpontok között, s arról is, hogy menekülni kényszerítik majd a muzulmán lakosságot Srebrenica elestét követően.
A HÁBORÚZÁS NEM BŰN
A Jugoszláv Hadsereg egykori vezérkari főnökének védői kedden az ítélet ismertetését követően bejelentették, fellebbeznek, s a védelmet arra az alapvető nemzetközi jogból eredő tényre építik, hogy háborút vezetni önmagában még nem számít bűnnek. Novak Lukić és Gregor Guy-Smith ügyvédek kijelentették, ezt a tényt Bakone Moloto főbíró is közölte, akit azonban Michelle Picar francia és Pedro David argentin bírók később leszavaztak. A Beta hírügynökségnek adott nyilatkozatában Lukić elmondta, éppen a főbíró ezen kijelentése ad számukra reményt a fellebbezés benyújtásakor, hiszen a háború vezetésének e megítélése a nemzetközi kapcsolatok egyik alapvető kérdését jelenti. Guy-Smith elmondta, Perišić meglehetősen csalódott, s nem csupán azért, mert a törvényszék bűnösnek nyilvánította, hanem az ítélet szigorúsága miatt is.
RÉGI SEBEK FELTÉPÉSE
Túl szigorúnak tartja a Perišić ügyében meghozott ítéletet Dragan Šutanovac szerb védelmi miniszter. Fontos tényként kezeli, hogy a törvényszék megállapította, Perišić nem Mladić feletteseként vett részt a háborúban. A tárcavezető hozzátette, eljött a végső ideje annak, hogy végre magunk mögött hagyjunk minden vádiratot és ítéletet, hogy végre a jövőbe tekinthessünk anélkül, hogy állandóan fel kéne tépnünk a régi sebeket.
Dušan Ignjatović, a hágai törvényszékkel való együttműködéssel megbízott kormányiroda vezetője is mindenekelőtt azt tartja fontosnak, hogy bebizonyosodott, Perišić nem felelhet Mladić lépéseiért. Lényeges még – közölte –, hogy a törvényszék felmentette az egykori vezérkari főnököt a srebrenicai népirtás segítésének felelőssége alól.
Az ellenzéki pártok többsége szigorúnak találta a huszonhét évet kitevő börtönbüntetést. A Szerb Radikális Pártnál a szokásos elégedetlenség jegyében megjegyezték, ha létezne halálbüntetés, egyetlen szerb sem hagyná el élve Hágát. A Liberális Demokrata Pártnál úgy vélik, első fokú ítéletről lévén szó, az ügy még nincs lezárva, s hozzáteszik, Szerbiában mindig túl nagy érzelmekkel beszélnek a hágai történésekről.
KÉM ÉS HÁBORÚS BŰNÖS?
Momčilo Perišić 2005. március 7-én adta fel magát, amikor nyilvánosságra hozták az ellene meghirdetett hágai törvényszéki vádiratot. 2008. október 2-án kezdődött meg a tárgyalás, az ügyészség 2009 decemberében, a védelem az idén januárban fejezte be a bizonyítékok felsorakoztatását. Ideiglenesen szabadlábra helyezték 2005 és 2008 között, Szerbiában tartózkodott. A tárgyalás folyamán is több ízben hazaengedték.
Perišić 1944. május 22-én született Koštunićin. A Jugoszláv Néphadseregbe 1966-ban lépett be. A háború kitörésének pillanatában a zadari tüzérségi kiképzőközpont parancsnokaként dolgozott. 1993-ban nevezték ki a Jugoszláv Hadsereg vezérkari főnökévé. A Szerbiai Demokratikus Ellenzék (DOS) egyik vezéralakja, az első, Zoran Đinđić vezette demokratikus kormány egyik alelnöke. Kémkedés miatt tartóztatták le 2002-ben, miután hamarosan lemondott a kormányban betöltött pozíciójáról.
