A doroszlói nagy búcsút minden évben Kisboldogasszony napján tartják. Ha hétköznapra esik szeptember 8-a, mint az idén is, akkor 4000–5000 zarándok érkezik a legnagyobb vajdasági kegyhelyre, ha viszont hétvégére, akkor 15–20 ezren is megfordulnak itt.
A doroszlói búcsú kétnapos. A zarándokok a búcsújáró nap előtt érkeznek meg. Több vajdasági településről gyalog indulnak Doroszlóra a hívők, de érkeznek ide lovas kocsival, személyautókkal és autóbuszokkal egyaránt. A gyónófolyosó kicsinek bizonyult az idén, így voltak papok, akik a templomkertben egy székre ülve vagy egy bokor mellett állva hallgatták meg híveiket.
Magyar, horvát, német és szlovák nyelven miséznek. Az első nap egyik leglátványosabb eseménye a gyertyás körmenet, amelyben a zarándokok saját egyházközösségük lobogójával vonulnak fel. Ezen az estén áldják meg a járműveket is, amelyekkel a kegyhelyre érkeztek.
Kisboldogasszony napjának a központi eseménye a püspöki szentmise. Az idén msgr. dr. Veres András szombathelyi püspök celebrálta a szentmisét. A nagy búcsú másik rendkívül szép eseménye a Bácskai Hordozható Mária-szobrok Találkozója. A hívek lelki és testi megnyugvásért mennek Doroszlóra, ahol ugyanis van egy csodakút, s a lelki feltöltődés mellett testi gyógyulást is remélnek az ide érkezők.
A legenda szerint a XVIII. században egy vak pásztor megmosta a szemét a kút vizében, és visszanyerte látását. A Szentkút vizét a hívek ma is gyógyhatásúnak tartják. A kút előtt kialakított kis medencében sokan megmossák a kezüket vagy a lábukat, mások pedig flakonokba töltve az otthoniaknak is visznek a csodavízből. A régen Bajkútnak nevezett forrásnál a gyógyulásban reménykedők egymásnak mesélik történeteiket, hogy kinek mikor és miben segített a csodakút vize.
