Már nemcsak a határövezetben lakók borzonganak, amikor nyári szabadságok idején vagy valamelyik vallási ünnep környékén át kell menni Magyarországra, de Szerbiában is mindenki tudja, ha csak lehet, az északi határátkelőket, ezek közül is a horgos–röszkeit tanácsos elkerülni. Lassan lecsengeni látszik az idei nyári nagy vonulás. Persze, a határ az határ, ha keveset is, de várni kell, és bármilyen kevés is legyen a várakozás, az utas türelmetlen.
– Idén Magyarországról a kilépésre egy óránál többet nem kellett várakozni. Persze kialakult hosszabb várakozási idő is, mert a két határ között összeért a kocsisor. A szerb oldalon megszigorították az ellenőrzést és lassabban haladt a forgalom – mondta az alezredes, s hozzátette, egy hétvége alatt 150 ezer ember kel át ezen a határátkelőn. Az annyi, mintha Szabadka község egész lakossága útra kelne.
Magától adódik a kérdés, hogy vajon miért nem nyitják meg a régi határt, amiről már évek óta szó van. Az alezredes szerint a két ország kormányzati megállapodása hibádzik. Az ügy a kormányok előtt van. Mikor rákérdezek, de mégis, mikorra várható a Röszke II. – ahogyan itt nevezik – megnyitása, azt válaszolja, felelőtlenség lenne bármit ígérni.
Ha hiszik, ha nem, idén csökkent a nyári forgalom.
Az alezredes szerint az utasforgalom csökkenése egyfelől a gazdasági válsággal magyarázható. Most már sokkal nagyobb a szóródás, mint korábban. Egy-két héttel korábban indulnak el és térnek vissza. A magyar határrendészet külön odafigyel azokra a periódusokra, amikor megindul Nyugat-Európa felől az emberáradat. Igyekeznek felhívni az utazók figyelmét, hogy használhatják a tompai határátkelőt is.
Dr. Szenti Szabolcs rendőr főhadnagy, a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője elmondta, a törökországi és a Németországban török nyelven megjelenő sajtóban is próbálták tájékoztatni az utazókat a saját nyelvükön.
– Felkészítettük őket, hogy válasszák a tompai határátkelőt. Kértük ebben a nagykövetségek segítsé
gét, voltak szórólapjaink is meg az autópályán elhelyezett táblák révén tájékoztattuk az utasokat – mondta a szóvivő.
Szóba kerül az illegális határátkelés is. Szabadkán és környékén százával várják az arab országokból idáig eljutott emberek, hogy az EU egyetlen határán átjussanak. Szenti Szabolcs elmondta, hogy az idén eddig 15 százalékkal több határsértőt fogtak el a magyar rendfenntartó szervek, mint korábban. Érzik a nyomást. Csongrád megye 62 kilométeres, Szerbiával határos határszakaszán 900 határsértőt fogtak el és 1600-an voltak itt a Szegedi Határrendészeti Kirendeltség területén. Ezek főleg koszovóiak, afganisztániak, pakisztániak. Érezhető, hogy az arab világban bekövetkezett válság miatt tunéziaiak, líbiaiak, egyiptomiak érkeztek folyamatosan. Embercsempészcsoportok segítik az illegális határátlépést. Az embercsempészek vonatkozásában is 15 százalékkal nőtt az elfogási mutató. Emelkedett a körözött járművek beazonosítása is. Emelkedik a körözött személyek száma is, akiket elfogtak. Szerdán 53 határsértőt fogtak el Szegeden. Két mikrobusszal érkeztek. Az egyikbe 20, a másikba 33 embert zsúfolnak be. Pakisztáni, líbiai és török állampolgárok voltak. A törököket a toloncegyezmény értelmében visszatoloncolták Szerbiába, a többiek pedig Kiskunhalasra kerültek őrzött szállásra. A hatóságok döntik el, hogy megkapják-e a menekültstátuszt vagy sem.
Eberhardt alezredestől azt kérdeztem, mi a titka a magyar határrendészet hatékonyságának.
– Mások is feltették már ezt a kérdést. Én azt gondolom, hogy egyfelől a felszereltségünk, szakmai felkészültségünk, másfelől kiépítettünk egy olyan közbizalmat a lakosság szemében, hogy nagyban segítik a munkánkat. Ezt úgy kell érteni, hogy a polgárok nekünk jelentik, ha idegeneket látnak és ezért cserébe, ha nekik gondjuk van, mondjuk valaki beteg és nem tud eljutni az orvoshoz, a határrendőrök autóval elviszik, vagy télen, a nagy hóban terepjáróval kimennek és segítenek a családoknak bejutni a városba. Ugyanilyen jó együttműködésünk van a taxisokkal vagy a buszvezetőkkel. Helyzetelemzés, illetve a további tennivalók megbeszélése céljából a napokban tartottunk megbeszélést a szerb kollégákkal – mondta az alezredes.
Amikor szóvá teszem, hogy nálunk a rendőr nem intézkedhet az illegális határátlépésre készülőkkel szemben, a kirendeltség-vezető azt mondja, ezért a törvényi szabályozás a felelős. Ha valakit Magyarországon kitoloncolnak, akkor azt ténylegesen kiteszik az országból, ha kell, repülővel szállítják vissza. Az alezredes úgy gondolja, ahogyan a hamis menekültstátusz kérése miatt, illetve a vízumliberalizációval való visszaélés miatt az EU megintette Szerbiát, várható, hogy az illegális határátlépő
k miatt is sor kerül majd erre és változtatni kell az eddigieken.
– A magyar törvények értelmében mindenkit az anyanyelvén kell kihallgatnunk. Itt a röszkei határon többnyire beszéljük a szerb nyelvet, de ha valami egzotikus nyelvű polgárral kell kommunikálnunk, akkor tolmácsot hívunk.
Ottjártunkkor egyebek között egy magyar rendszámú Mercedest állítottak félre. Először videoszkóppal vizsgálták meg. Egy aprócska kamerával miden apró résbe belelátnak.
Béres Gáboré az autó. Nem idegeskedik. Szabadkai, de Szegeden él és szinte naponta jár át a határon. Szerinte a határőrök végzik a munkájukat. Jól teszik, így nagyobb a biztonság, mondja.
Argyelán János főhatárrendész, törzszászlós arról beszélt, hogy az autókban az ülés alatt, a csomagok között, sőt az autóra szerelt csomagszállítóban is találtak már olyan embert, aki abban reménykedett, hogy megússza az átlépést papírok nélkül is. Megtudjuk, hogy a legális határátlépésnél minden szolgálatban legalább egy olyan személyre akadnak, aki hosszabb ideig tartózkodott az EU országaiban, mint amennyit (évente kétszer 90 napot) az útlevele lehetővé tesz. Idén eddig 500 ilyen határsértőt fogtak el.
De olyanokat is lekapcsolnak a röszkei határon, akik nem bűnösök, nem vétkeztek, csak mondjuk gyorshajtásért megbüntette őket a rendőr Magyarországon és elmulasztották befizetni a büntetést. Beléptetési tilalom van az ilyen kocsikra és személyekre. És ez nem minden, mert ha nagyon szigorúak a határrendészek, akár büntetőeljárást is indíthatnak az ilyen esetekben. A héten lépett életbe az a magyarországi rendelet, miszerint ezentúl a közlekedési kihágásért nem számlán kell befizetni a büntetést, hanem a helyszínen a rendőrnek. Aki nem tud fizetni, átmenetileg elkobozzák az autóját. Addig nem kapja vissza a tulajdonos a kocsit, amíg nem rendezi a számlát.
Jó lesz vigyázni, vagy tele pénztárcával utazni. Az előbbi az olcsóbb.
