Sajnos, ez után már nem kell adót fizetni (fotó: Miskolci Magdolna)
Montesquieu, a francia felvilágosodás jeles filozófusa, írója, gondolkodója így határozta meg az adó fogalmát: „A polgárok a vagyonuk egy részt átengedik az államnak, hogy a másikat nyugodtan élvezhessék”…
Mai megfogalmazás szerint az adó magán- vagy jogi személyek által felettes hatalomnak – államnak, önkormányzatnak vagy azok szerveinek – kötelezően fizetett rendszeres (esetenként rendkívüli) anyagi, leginkább pénzbeli juttatás. Az adókat a különféle járulékoktól és illetékektől az különbözteti meg, hogy az adófizetőknek a befizetésükért cserébe semmiféle ellenszolgáltatást nincs joguk kérni.
Az adó mindenkori jelentőségét bizonyítja, hogy szólásainkban, közmondásainkban is megjelenik a szó: „Koldustól nem kérnek adót”. Vagy: „Egy lóra két nyerget, egy emberre két adót sose vess”.
A szerbiai vagyonadóról szóló törvény átfogóan szabályozza, miként kell és szabad meghatározni a megterhelés mértékét. Domonkos Tibor, a magyarkanizsai községi költségvetési, pénzügyi és helyi adóigazgatási főosztály vezetője igyekezett a laikus újságírót eligazítani a szorzószámok, a százalékok, az alapok és az értékcsökkentő kulcsok útvesztőjében.
Domonkos Tibor
– Az önkormányzatok pénzellátásáról szóló új törvényt 2007-ben hozták meg, és abban határozták meg, hogy melyek az önkormányzatok transzferbevételei, forrásjövedelmei és átruházott eszközei. Forrásjövedelemként szerepel a vagyonadó, és kivetése az önkormányzatok hatáskörébe tartozik. Azelőtt a köztársasági adóhivatal rótta ki, 2008-tól kezdve pedig az önkormányzat adja ki a vagyonadóra vonatkozó végzéseket, az adóhivatal adatbázisa alapján. Az ingatlanadóról szóló törvény meghatározza azokat az elemeket, amelyek alapján az adót el kell számolni. Az adott épületnek van egy négyzetméterenkénti átlagára, amelyet az önkormányzat határoz meg. Ez Magyarkanizsa esetében 37 ezer dinár a lakóépületekre, 72 ezer dinár az üzlethelyiségekre vonatkoztatva. Ez adja az alapját az adó elszámolásának, a többi, korrektív elem sok mindentől függ – magyarázta Domonkos Tibor.
Magyarán: attól függ, mennyit adózunk, hogy hol a házunk, milyen állagú, mi minden van körülötte és milyen idős.
– Magyarkanizsán övezeteket határoztunk meg, az első a központ, a második a következő, ha koncentrikus körökben nézzük, és a harmadik a perem, mondjuk az V. kerület. Ugyanígy van Horgos esetében is. Minden más falu (13 lakott településünk van) falusi terület, IV. kategória. A szorzószám itt már csak 0,4, tehát ha az esőben 1, akkor itt annak csak a negyven százaléka. Figyelembe kell venni az épület korát. Ez év áprilisáig másfél százalék volt éves szinten a kedvezmény, maximum 70 százalék. A törvény módosításával, áprilistól éves szinten 0,8 százalék és összesen legfeljebb 40 százalék lehet a kedvezmény. Adócsökkenést eredményez a zóna és az amortizáció, ez határozza meg az adóalap nagyságát, ezt szorozni kell 0,4 százalékkal, és ez az adókulcs. Az adóalapot még lehet csökkenteni, a hatályos törvény szerint a benne lakó tulajdonos 40 százalékos, az ott lakó családtagok még 10-10, maximum 30, összesen tehát 70 százalékos csökkentést kaphatnak – mondta a pénzügyi főosztály vezetője.
Konkrét számításokat is végzett. Egy 90 négyzetméteres lakás 37 000 dinárral szorozva 3,3 millió dinár. Ha a 2. zónában van, 0,8-cal szorozzuk, és csökken az adólap. Majd tovább csökken a minőségi paraméterek miatt (milyen anyagból épült, milyen a közművesítés). Itt maximum 695 pont lehet elérni, ahol kevesebb, ott 0,74 a szorzószám, tehát megint csökken az adóalap. 1,5 százalék megy le évente, s mivel ez egy 3 éves ház, levonunk 4,5 százalékot. Az adóalap értékétől függően vannak különböző kategóriák, a magyarkanizsai községben általában minden ingatlan az alsó kategóriába esik, 6 millió dinár alá. Az eddigiekre rászámoljuk hát a 0,4 százalékos adót. Az így kapott végösszeg 7749 dinár, de mivel a tulajdonos és a felesége a házban laknak, ezért 50 százalék kedvezmény jár, vagyis ennek a fele az adó, és 4 részletben lehet fizetni.
A jövő évtől már nem számít, hány családtag lakik a házban, lakásban, 50 százalékos csökkentés lesz, ha benne lakik a tulajdonos, de a többi lakóra nem lehet igénybe venni kedvezményt. Elárulom, hogy nem érdemes most elővenni az adóvégzésünket, és hosszas számítgatásokba kezdenünk, mert – minthogy semmi sem állandó – nem tartós ez a számítás sem.
– Nagy valószínűséggel december 31-éig mindenkinek újra be kell jelentenie a vagyonát. Új bejelentési lapok lesznek, az új paraméterektől függően; újra meg kell nézni, hogy az épületek milyen állapotban vannak, történt-e felújítás. Gyakran irodai ellenőrzés mellett is rájövünk arra, hogy nem valósak az adatok, illetve a tulajdonos az ingatlanban lakik-e, mert ha nem, akkor nincs joga az 50 százalékos engedményre – közölte Domonkos Tibor.
Arra a kérdésre, hogy van-e, aki nem adóköteles, határozott igennel válaszolt.
– Van. Aki ingatlanának az értéke a számítások alapján (amikor ideérünk az adóalaphoz) nem haladja meg a 400 ezer dinárt. Van egy határérték, ami alatt nem adóköteles, nekünk is vannak a falvakban ilyen épületeink. Például egy 60 négyzetméteres régi falusi ház, 2 szoba, szorozva 37 ezerrel, az 2,2 millió körül van. Szorozva 0,4-gyel, mert falusi ház, ez már 889 ezer dinárra csökken. Valószínűleg gyér az infrastruktúra (vagy van út, vagy nincs, se járda, se szennyvízelvezető), tehát 0,4-gyel szorozzuk ismét, ez már csak 355 ezer dinár. Még nem is számoltuk, hogy hány éves a ház, de már egyértelmű, hogy nem adóköteles.
Az viszont megtörténhet, hogy újra felmérik a házat, mert történhetett felújítás, növekedhet a területe, kiépülhetett egy aszfaltút vagy gázvezeték. Akkor már adóköteles lehet. Ezért kell időről időre revíziót végezni, és megnézni, milyen változások történtek, mert azok kihatnak az adó kivetésére – magyarázta a főosztály vezetője.
Úgy tűnik, ez a nagy belenézés az év végéig megtörténhet. A népszámlálás mellé vagyonösszeírás társulhat – hogy megtudjuk, megtudják, hányan vagyunk, és mink van.
