Dr. Varga László: Parlamenti politizálásunk szakítópróbája lesz a vagyon-visszaszármaztatásról és rehabilitációról szóló mellett a közvagyonról szóló és a vasúti törvény is (fotó: Molnár Edvárd)
Több mint tízéves vajúdás után megszületni látszik a vagyon-visszaszármaztatásról szóló törvény. A héten készítette el a kormány a törvényjavaslatot, amelyben a közvita során beérkezett javaslatok egy része is helyet kapott. A VMSZ javaslatai közül több is. A párt több szempontból is elfogadhatatlannak tartja a törvény javasolt változatát. Szombaton, Szabadkán, a Magyar Házban tanácskozást szervez a VMSZ, amelyen a szakemberek, a politikusok és az érintettek elemzik a törvényjavaslatot. Dr. Varga László képviselő szerint az összejövetel azt a célt szolgálja, hogy a parlamenti vitában a módosítási javaslatok benyújtásakor a már kialakított érvrendszerükhöz mások véleményét is társítsák.
Mikor kerül a parlamentben napirendre a vagyon-visszaszármaztatási törvény?
– A parlament asztalán van a vagyon-visszaszármaztatásról szóló törvény, az egyházi vagyon visszaszármaztatásának törvénymódosításáról szóló törvény és a rehabilitálásról szóló törvény is. A parlamenti menetrend szerint a rehabilitálásról szóló törvény parlamenti vitája hétfőn kezdődik és 26-áig tart, a másik két törvényről pedig 22-én kezdődik a parlamenti vita és valószínűleg 26-án lesz ezekről is szavazás.
Egy ilyen sok évig készülő és érzékeny törvényt négynapos vitával elintézni kapkodásra vall.
– Így van, nagy kapkodás vette kezdetét. Ennek oka pedig, hogy október 12-én hozza nyilvánosságra az Európai Bizottság a tagfelvételi kérelmünkről a véleményét és ezt megelőzően néhány nappal meg kell, hogy legyen a három szóban forgó törvény, illetve még más törvények is, hogy ami a jogalkotási részét illeti, legalább ilyen téren eleget tegyen az ország a tagfelvételi feltételeknek. Amennyiben meglesz a többség a parlamentben, akkor ügyrendi szempontból tartható ez a menetrend. Az, hogy ez meglesz-e, elsősorban attól függ, hogy a kormány hajlandó lesz-e megfelelő nyitottságot tanúsítani a parlamenti képviselők által benyújtandó módosítási indítványok iránt. Ha a törvényjavaslat jelenlegi szövege marad és a kormány nem fogadja el a VMSZ-es módosítási javaslatokat, akkor mi biztosan nem fogunk erre a törvényre szavazni.
A párt már közölte állásfoglalását, több kifogást is emelt, mégis, melyek azok a rendelkezések, amelyeknek a módosítása nélkül nem szavazzák meg a törvényt?
– A vagyon-visszaszármaztatási törvény szövege olyan ideológiát képvisel, hogy a magyar nemzet mint a háborúban vesztes nemzet, s minden tagja, aki a háborúban bármilyen módon részt vett, bűnös. Még akkor is, ha mondjuk szakácsként nem is volt lehetősége háborús bűnt elkövetni, de honvédként szolgált. Ez azt jelenti, hogy a belgrádi politikum, annak ellenére, hogy elmúlt jó néhány évtized, 2011-ben sem képes másként, mint a legyőző és legyőzött koordinátarendszerében tekinteni a múltra. Azért elfogadhatatlan a törvényjavaslat ezzel kapcsolatos néhány rendelkezése, mert ez tulajdonképpen a kollektív bűnösség továbbélését jelenti. A törvényjavaslat kimondja, aki a megszálló csapatok kötelékében volt, az nem kaphatja vissza vagyonát. Ez azt jelenti, hogy azok a zentai, a magyarkanizsai, az újvidéki vagy a becskereki magyarok nem jogosultak a vagyonuk visszaigénylésére, akik 1941 áprilisa és 1944 ősze között törvényi kötelezettségüknek eleget téve szolgáltak az itt egyetlen fennálló, legálisnak tekinthető állam hatóságának. Ez azt jelenti, hogy minden magyar, aki honvédként szolgált, automatikusan kizáródik ebből a folyamatból. Ezt semmiféle nyomásgyakorlás árán nem tudjuk elfogadni. Ezzel összefüggésben a rehabilitálásról szóló törvénnyel kapcsolatban is lesz egy módosítási indítványunk, azzal a céllal, hogy ugyanezzel a kérdéssel már az is foglalkozzon. Ez a másik jogszabály nem zárja ki a rehabilitálásukat, de semmi akadálya sem lenne, hogy kimondja, akiket a kollektív bűnösség elve alapján „ítéltek” el, azok a törvény erejénél fogva kerüljenek rehabilitálásra. A törvényben létezik ilyen lehetőség, hogy akit a törvény erejénél fogva rehabilitálnak – ez nem azt jelenti, hogy semmiféle kérelmet nem kell majd beadni, ez is egyéni kérelemre indul –, de sokkal egyszerűbb lesz, mint a bizonyítási eljárásban lefolytatott rehabilitáció. Mi azt fogjuk megpróbálni, hogy a kollektív bűnösség kerüljön be a törvény erejénél fogva történő kategóriába. Azért, hogy a kollektív bűnösség elve 2011-ben már váljon a múlt részévé.
A VMSZ elnöksége eljuttatta a közvita idején az állásfoglalását a szóban forgó törvényekkel kapcsolatban. Mi került be ezekből a törvényjavaslatba?
– A magyarságot érintő kérdéseken túl mindenkit érintő rendelkezésekkel kapcsolatban is megfogalmaztuk kifogásunkat. A törvénytervezetben az állt, hogy dinárban határozzák majd meg az értékpapírok értékét, mi viszont úgy látjuk, hogy devizában kell ezt meghatározni és ez a javaslatunk be is került a törvényjavaslatba és az államkötvények értéke euróban lesz meghatározva. Nehezményeztük, hogy a kormánynak továbbra is lehetősége lett volna, hogy eladjon olyan ingatlanokat, amelyeket visszaigényeltek. Ez az észrevételünk is helyet kapott a javaslatban és teljes értékesítési tilalom lesz érvényben egészen a vagyon-visszaszármaztatásig. Méltánytalannak tartottuk volna, ha bármilyen közigazgatási vagy kataszteri szolgáltatás díját megfizettetné az állam, amikor annyi évig használta mások magánvagyonát. Ez az észrevételünk is beépült a javaslatba. Javasoltuk, hogy bővüljön a természetben visszaszolgáltatható ingatlanok köre és ennek is többé-kevésbé eleget tesz a javaslat. Természetesen a fent említett, magyarokat érintő kérdéseket is szóvá tettük, de ezek nem kerültek korrigálásra. Kifogásoltuk azt is, hogy a törvénytervezet kimondta, hogy az 1945. március 9-e után elkobzott vagyont lehet visszaigényelni. Mi úgy tartjuk helyesnek, ha a második világháború idején elkobzott vagyont adják vissza, függetlenül attól, hogy Bácskában mondjuk a magyar, Bánságban meg a német hatóságok vették-e el. De ha ez a vagyon később átkerült állami tulajdonba, akkor ezek is legyenek visszaszármaztatóak.
A 2004-ben, Szabadkán megtartott honvédtalálkozó résztvevői
A három magyartalanított falu is kimarad ezek szerint?
– Dokumentumokkal megerősítették, hogy az ő esetükben a vagyonelkobzás a kérdéses dátum után történt. Viszont az ő helyzetüket az nehezíti, hogy előbb rehabilitálni kell a vagyon tulajdonosát. Ezért javasoljuk az egyszerűsített rehabilitálási folyamatot. Így tudunk nekik segíteni.
Amikor Önök a költségvetés ellen szavaztak, akkor a VMSZ-t azzal vádolták, hogy megrengette a kormány stabilitását, gátolja Szerbia európai integrációját. Ha most a törvény ellen szavaznak, ismét várhatóak ezek a vádak.
– Amennyiben nem lesz meg a kormányban a készség arra, hogy egyszerűen fogadják el, hogy 2011-ben nem tartható fenn a kollektív bűnösség jogelve, akkor nem tudom elképzelni, hogy a VMSZ egy ilyen törvény mellé odaálljon. A vagyon-visszaszármaztatással és rehabilitálással kapcsolatos törvények mellett másik két fontos törvény is a parlament előtt lesz, ez pedig a köztulajdonról szóló törvény és a vasúti törvény. Ezek esetében is legalább olyan markáns álláspontot fogunk képviselni, mint a vagyon-visszaszármaztatással kapcsolatban, mert nem tudjuk elképzelni, hogy Vajdaságnak és az önkormányzatoknak ne legyen infrastrukturális vagyona. És ez is körülbelül olyan szakítópróbája lesz a parlamenti politizálásunknak, mint a másik három törvény. Azért azt el kell mondani, hogy most már nagyon kis mértékben függ az ország tagjelölti státusának megszerzése a törvények elfogadásától. Az igazi kérdés, hogy úgy összességében Belgrád hogyan fog viszonyulni a Prihstinával folytatott tárgyaláshoz. Tárgytalan minden olyan látszat keltése, hogy a törvények akadályozzák a csatlakozásunkat. Persze, fennáll a veszélye, hogy kerülhetünk olyan helyzetbe, mint a 2009-es költségvetés meg nem szavazása után. De úgy gondolom, hogy a szóban forgó törvényeknek van néhány olyan kulcseleme, amelyektől nem tudunk eltekinteni, vagy ha eltekintenénk, akkor elállnánk mindattól, amit eddig képviseltünk.
