2024. november 25., hétfő

Feszült várakozás Koszovóban

Péntekre jelentette be a prishtinai kormány a határátkelők ellenőrzésének átvételét

Úttorlasz a Kosovska Mitrovica-i hídnál (Fotó: Beta)

Amíg Prishtinában csütörtökön többször is megerősítették, hogy péntektől a koszovói határőrök veszik át a brnjaki és jarinjei átkelők ellenőrzését, addig Brüsszelből visszafogottabb hírek érkeztek, melyek szerint az ellenőrzést, az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1244-es határozata és az EULEX mandátumának megfelelően, továbbra is az EULEX végzi, s a korábbi megállapodás értelmében, az egységes koszovói vámövezet megteremtése érdekében a prishtinai vámosok csupán megfigyelőként, mintegy szimbolikusan, csatlakoznak majd hozzájuk. A szerbek minden eddiginél nagyobb ellenállást harangoztak be.

Az UNMIK korábbi hasonló jellegű megbízatásához képest semmi sem változik – üzenték az európai misszió illetékesei. Merdare példáját is megemlítették, ahol minden vámügyi feladatot az EULEX látott el az eddigiekben is, s a koszovói vámhivatal jelen lévő képviselői ettől függetlenül senkit sem zavartak.

A koszovói vezetés azonban csütörtökön mindvégig az átkelők átvételéről beszélt, s szót sem ejtett a megfigyelői státusról. Mimoza Kusari-Lila koszovói kereskedelmi miniszter bejelentette: a legvalószínűbb, hogy már péntek reggel nyolc órakor átveszik az irányítást a szóban forgó határátkelőkön a koszovói illetékesek. Mint mondta, a kereskedelmi jellegű forgalom számára továbbra sem válik járhatóvá a jarinjei átkelő, sőt Brnjaknál is kizárólag az illetékmentes árut lehet Koszovóra szállítani. A kőolajszármazékokat és a dohányipari termékeket továbbra is a merdarei határátkelőn fogadják – magyarázta a tárcavezető. Reményét fejezte ki, hogy Belgrád is tartani fogja magát a szabad árucsere-forgalomról és személyszállításról kötött nemzetközi egyezményhez. Hozzátette: ha nem így történne, Prishtina sem folytatja majd saját kárára az egyezmény alkalmazását.

A koszovói kormányfő is megerősítette, hogy péntektől megkezdik a jarinjei és brnjaki átkelők ellenőrzésének átvétele érdekében foganatosítandó intézkedések végrehajtását. Hashim Thaçi a kormány ülésén tájékoztatta a minisztereket, hogy az említettekkel egyetértettek a KFOR és az EULEX illetékesei is. Úgy fogalmazott, hogy az EULEX és a KFOR továbbra is megbízatásuknak megfelelően tevékenykednek majd, a koszovói rendőrség és határőrség pedig végrehajtói és parancsnoki hatáskörben, valamint az áruellenőrzés révén látja majd el feladatát.

A Thaçival folytatott megbeszélést követően Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár annak a véleményének adott hangot, hogy az egyoldalú lépések biztosan nem alkalmazhatók a helyzet rendezésére, s elvárja mindkét közösség vezetőitől, hogy egy jóval biztonságosabb jövő megteremtésének szellemében cselekedjenek a következő néhány napban. A NATO tizenkét évet töltött el a biztonság megteremtésével Koszovóban, s mint azt Rasmussen mondta, erről a pontról már nem szabad visszalépni. Hangsúlyozta: a múltbéli feszültségek visszaállításából egyik fél sem tudna hasznot húzni.

JÁTÉK A TŰZZEL

Minden észak-koszovói szerb az utcákon fog tartózkodni, hogy megakadályozza a koszovói szervek határátkelő-átvételi kísérleteit – erősítette meg tegnap a Blic napilapnak Branko Ninić, Leposavić polgármestere. Hozzátette, a polgárok semmiképp sem fogják megengedni a koszovói intézmények határátkelőkre „telepítését”: készülődünk, mondta, annyi bizonyos, hogy a polgárok száz százaléka az utcán lesz, a további lépésekről pedig majd a községek rendkívüli helyzetek rendezésével megbízott stábjai döntenek.

A helyi szerb lakosság szerint Prishtina szándékosan próbálja előidézni a helyzet elharapódzását, amiért később majd a szerbeket, illetve Belgrádot tenné felelőssé. Egyes csütörtöki értesülések szerint a koszovói vezetés elrendelte a ROSU különleges egység šipolji (Kosovska Mitrovica déli városnegyede) csoportosítását. Ezzel kapcsolatban Oliver Ivanović Koszovó-ügyi miniszter azt nyilatkozta, hogy az efféle lépések a helyzet elmérgesítését szolgálják, ezzel azonban nem lenne szabad játszadozni, hiszen mindkét fél számára egyaránt károsak lehet.

A Leposavićon át vezető jarinjei út egyik sávját már csütörtökön eltorlaszolták a helybéliek. Az útra egy kotrógépet állítottak, mellé a szerb zászlót és egy feliratot: „Elég volt Thaçi erőszakjából”.

Irinej szerb pátriárka felszólította a pravoszláv egyház minden tagját, hogy az elkövetkező három napon 18 órai kezdettel tartsanak istentiszteleteket a koszovói szerb lakosság fennmaradása érdekében. A szerbeket kitartásra, „keresztjük” kitartó viselésére buzdította.

KÉTIRÁNYÚ STRATÉGIA

A szerb kormánynak megvan a stratégiája annak a forgatókönyvnek az esetére is, ha Prishtina tényleg Brnjakra és Jarinjére próbálná vezényelni a rendőröket és a vámellenőröket – jelentette ki a közszolgálati csatornának adott nyilatkozatában Milivoje Mihajlović, a kormány médiakapcsolatokkal megbízott irodájának vezetője. Mint mondta, egyrészt a diplomáciai tevékenység fokozásán, másrészt pedig az észak-koszovói incidensek elkerülésén fognak dolgozni. Az előbbi törekvés célja mindenekelőtt az EU, az ENSZ és a NATO arról való meggyőzése lenne, hogy a koszovói kormány által tervezett intézkedés végzetes lehet. Az incidensek elkerülésén a Koszovó-ügyi minisztérium képviselői és a szerbek helyi vezetői dolgoznak majd – magyarázta Mihajlović.

A VÁRATLAN BESZÉD

Hevesen reagált országa említésekor a Belgrádi Biztonsági Fórum csütörtöki értekezletén Alekszandar Konuzin orosz nagykövet. Oroszországnak és a nemzetközi biztonságpolitikai kapcsolatok témájának említésére a hallgatóság tagjai között tartózkodó Konuzin szót ragadott, s azt mondta, Oroszország képviseli Szerbia érdekeit Koszovó ügyében is, a NATO és a KFOR viszont jelen pillanatban is folyamatosan megszegi a 1244-es határozatot. Szerbiát azzal vádolta, hogy egyáltalán nem védi saját állami érdekeit Koszovóban, a fórum is egészen mással foglalkozik, s többször is felkiáltott: van ebben a teremben egyetlen szerb is?

Szerbiában léteznek olyanok, akik Oroszországon kívül bárki másnak eladnák a gazdasági létesítményeket, még ha biztosak is benne, hogy amiatt tönkre fognak menni – üvöltözte a nagykövet.

Konuzin „felszólalása” mintegy negyedórán át tartott, s a nagykövet a beszéde után zaklatottan elhagyta a termet.

Az elhangzottakat Sonja Licht, a belgrádi Politikai Kiválóság Alapítvány elnöke megalapozatlan állításoknak nevezte. Mint mondta, a fórum kezdetekor szó volt Koszovóról, amire, úgy látszik, nem eléggé figyelt oda az orosz nagykövet. Akkor Boris Tadić szerb elnök aggodalmát fejezte ki a koszovói vezetés által tervbe vett egyoldalú lépések miatt.

80 éves a Magyar Szó, Magyar Szó Online kiadás