(Fotó: Tanjug)
A koszovói rendőrség és vámhatóság sikeresen elhelyezkedett a jarinjei és brnjaki határátkelőn – tájékoztatta kormánya tagjait pénteken Hashim Thaçi koszovói miniszterelnök. Mint ismeretes, tegnapra lejárt az a megállapodás, melynek értelmében a KFOR felügyelte a két átkelőt, így péntektől ez a feladat az EULEX missziójának a hatáskörébe került át, amely a koszovói szervekkel közösen, pontosabban azok jelenlétében biztosítja Jarinjét és Brnjakot.
A helyszíni tudósítások szerint az EULEX és a koszovói rendőrség tagjai helikopterekkel érkeztek meg a két határátkelőre. Másként nem is tudtak volna, hiszen a szerb lakosság minden lehetséges odavezető útvonalat eltorlaszolt korábban, ezzel próbálták megakadályozni az átkelők koszovói vezetés részéről történő átvételét.
Az EULEX megkezdte a Belgrád és Prishtina közötti vámpecsétről szóló megállapodás alkalmazását, aminek köszönhetően egy egységes, az eddiginél megfelelőbb vámzónát hozhatunk létre – közölte Maja Kocijančič, Catherine Ashtonnak, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének a sajtószóvivője. Megerősítette, hogy a határátkelők ellenőrzését az EULEX határőrei végzik majd a koszovói vámosok jelenlétében. Úgy vélekedett, hogy a pecsétről szóló megegyezés az utolsó szükséges eleme volt egy megfelelő koszovói vámrendszer kialakításának. Nem tudott viszont válaszolni arra az újságírói kérdésre, hogy kinek a kasszájába megy majd a begyűjtött vámilleték – ezt még le kell ellenőriznünk, válaszolta.
A koszovói – albán és szerb nemzetiségű – határőrök és rendőrök semmilyen munkát sem fognak végezni a brnjaki és jarinjei határátkelőkön, az ellenőrzést az EULEX missziója folytatja – közölte Nicholas Hawton, az uniós misszió sajtófelelőse. Beszámolója szerint péntek reggel óta mindkét átkelőn két koszovói rendőr és egy koszovói határőr is jelen van.
Az észak-koszovói szerbek mindkét határátkelőnél hatalmas úttorlaszokat állítottak, földet, sódert öntöttek az útra. Zárlat alatt álltak a Leposavićon, Zvečanon, Kosovska Mitrovicán, Zupčén és Zubin Potokon áthaladó útvonalak is.
Dél körül tűz ütött ki a jarinjei átkelő mindkét oldalán, a szemtanúk beszámolói szerint a fű gyulladhatott ki. A tűz nem volt túl nagy, a felszálló füst sokakban mégis aggodalmat keltett. A koszovói szerbek nem maradtak egyedül tiltakozásukban: reggel belgrádi egyetemisták egy csoportja indult el a jarinjei határátkelőhöz, de a Szerb Radikális Párt, az Új Szerbia és a Szerbiai Demokrata Párt képviselői is Észak-Koszovóba utaztak. Belépésük nem volt zökkenőmentes, az átkelőkön visszafordították őket, ezért „alternatív” útvonalakat használva sikerült csak Koszovóba érkezniük.
VOLT MÁR ROSSZABB IS
Slobodan Samardžić, az SZDP alelnöke, volt Koszovó-ügyi miniszter kijelentette, a pénteki erőszakos akció egyértelmű bizonyítéka annak, hogy az Amerikai Egyesült Államok, az Európai Unió és a NATO új határt próbál megrajzolni Szerbia és Koszovó között. A békésen tüntető koszovói szerbek az állam egyetlen kapaszkodóját jelentik, fejtette ki, s szégyenteljesnek nevezte a kormány politikáját, ami nem a koszovói szerbek megvédésének, támogatásának irányába hajlik. Belgrádot is felelőssé tette a kialakult helyzetért, mert mindvégig az ellenséges államokkal tárgyalt Koszovó ügyében.
Goran Bogdanović Koszovó-ügyi miniszter ugyanakkor úgy látta, a pénteki nap semmilyen szempontból sem volt a legnehezebb, annál sokkal rosszabb napokat is átélt már az ország – közölte. Hozzátette, igaz, hogy minden pillanatban fennáll a zavargások kialakulásának veszélye, de az elmúlt tizenkét évben ez szinte folyamatosan így volt. A szerbségnek kitartóan kell harcolnia legitim jogaiért, hiszen Prishtina és az albánokat támogató nemzetközi közösség pontosan tudja, hogy csakis a szerbek kimerítése révén valósíthatja meg céljait.
„URAI VAGYUNK A HELYZETNEK”
A szerb kormány felszólította az észak-koszovói lakosságot, hogy kizárólag békés módszerekkel fejezzék ki elégedetlenségüket, s ne üljenek fel a különféle provokációknak. Milivoje Mihajlović, a kormány médiakapcsolatokkal megbízott irodájának vezetője elmondta, a kormány ura a helyzetnek, információik szerint az átkelőkön továbbra is az EULEX és a KFOR végzi az ellenőrzéseket, ahogyan azt az ENSZ meghagyta, s a koszovói szerveknek nincsen semmilyen szerepük ezeknek a feladatoknak az elvégzésében. – A szerb állam minden koszovói intézménye rendellenességek nélkül működik – tette hozzá Mihajlović.
A Szerb Haladó Párt pénteken egy rendkívüli parlamenti ülés összehívását követelte, amelyen a kormány iránti bizalomról szavaznának a képviselők. A haladók úgy vélik, egyetlen erkölcsös személy sem támogathatja tovább a kormányt, amely semmilyen stratégiát nem dolgozott ki a pénteki történések bekövetkezésének esetére. A megoldás szerintük a rendkívüli parlamenti választások kiírásában van, mert a mostani vezetés értelmetlen és a szerb államra nézve káros politikát folytat. A párt elítélte az EULEX, a KFOR és a koszovói albánok által végrehajtott akciót.
PRISHTINA TAKTIKÁJA
Dimitrovgradi látogatása alkalmával Ivica Dačić belügyminiszter kijelentette, Szerbia számára életbe vágóan fontos a koszovói béke megőrzése. Mint mondta, Szerbia készen áll a további egyeztetésekre, de sem maga, sem pedig a nemzetközi közösség nem támogatja az egyoldalú lépéseket, bármelyik fél is tegye meg azokat. Prishtinának az a célja, folytatta, hogy kész tények elé állítsa a szerb közösséget, s ehhez a nemzetközi erők támogatását is el akarja nyerni. A taktika végső célja, magyarázta Dačić, hogy a szerbséget mint akadályozó tényezőt tüntessék fel. A koszovói határőrök szolgálatba állítása teljesen felesleges lépés – szögezte le végül a belügyminiszter –, aminek egyedüli eredménye a feszültségkeltés volt.
A szerbiai áru egyébként déltől újra bejuthatott Koszovóba a merdarei határátkelőn, ahogyan azt korábban a koszovói kereskedelmi tárcánál be is harangozták. Hírügynökségi jelentések szerint öt búzaszállítmány lépte itt át a koszovói határt. Fennakadások nem voltak. Jelenleg két határátkelőn fogadják a Koszovóba küldött szerb árut: Bujanovacnál és Merdarénál.
A KFOR-nál közölték, nem reagálnak mindaddig, amíg a tüntetők békés magatartást folytatnak. A felállított úttorlaszokat is meghagyják, s erőszakot sem fognak alkalmazni a helyi szerbek ellen mindaddig, amíg nyugodt marad a helyzet. Folyamatosan figyelemmel kísérik az észak-koszovói történéseket – áll a péntek esti közleményben.
Nyilatkozat nélkül zárult az ENSZ BT ülése
Nem sikerült közös nyilatkozat elfogadását kieszközölni az ENSZ Biztonsági Tanácsának Koszovóval foglalkozó csütörtöki rendkívüli ülésén, New Yorkban. A zárt ajtók mögött megtartott ülést követően Vitalij Csurkin orosz ENSZ-nagykövet elmondta, Oroszország egy mindössze egymondatos nyilatkozatot szeretett volna elfogadtatni, amelyben a koszovói konfliktus érintett feleit a párbeszéd folytatására szólították volna fel. A nyugati államok tiltakoztak a felvetett javaslat ellen, míg Kína, a Dél-Afrikai Köztársaság, India és Brazília támogatta az orosz elképzelést. Vuk Jeremić szerb külügyminiszter az Oroszország és Szerbia kezdeményezésére összehívott rendkívüli ülést követően arról számolt be, hogy a Biztonsági Tanács nem támogatta Prishtina egyoldalú terveit. Enver Hoxhaj koszovói külügyminiszter viszont már úgy fogalmazott, hogy a többség helyeselte a koszovói törekvéseket, amelyek nem számítanak egyoldalú lépéseknek.
Az ülésen több ország képviselője is figyelmeztetett arra, hogy ismét robbanásveszélyes helyzet alakult ki Koszovóban, közös álláspontot azonban ennek ellenére sem sikerült kialakítani.
