Jurij Bajec (középen): A vezetés még mindig egy múltbéli rendszer szellemében működik (Fotó: Dávid Csilla)
A bankkormányzó pozitív hangvételű beszámolóját kevésbé pozitív megállapítások követték a kétnapos belgrádi konferencia második napjának vitája során. A kritika, mindenekelőtt, az egyes reformok bevezetését elodázó kormányt érte, s maga a miniszterelnök tanácsadója mondta azt ki. A kormány tevékenységét bíráló közhangulaton nem változtatott sokat a gazdasági tárcavezető előadása sem, melyben ígéretes ez évi adatok hangzottak el.
A makrogazdasági egyensúlyról szóló tanácskozás vitaindító összefoglalójában Dejan Šoškić, a Szerbiai Nemzeti Bank kormányzója elmondta, az infláció csökkenő tendenciát mutat, mely ráadásul gyorsabbnak bizonyult, mint azt a központi bank korábban gondolta volna. Mindez megengedi annak a következtetésnek a levonását, mely szerint egy számjegyű inflációval zárhatjuk az idei évet – közölte a bankkormányzó. Mint mondta, a nemzeti banknak sokkal kevesebbszer kellett az idén beavatkoznia a bankközi devizapiacon, ami a dinár stabilabb árfolyamának tudható be. Az utóbbi napokban erősödik a hazai pénznem – ez minden bizonnyal a Nemzetközi Valutaalappal kötött elővigyázatossági csomag következménye. Az ország devizatartalékai meghaladják a 11 milliárd eurót, ami átlagon felüli eredménynek számít.
Mindenesetre egy-két gondja is van az ország gazdaságának. A bankkormányzó rámutatott a közadósság folyamatos növekedésének problémájára, a bruttó hazai termék (GDP) 45 százalékos szintjét közelítette meg a tartozás. Megállapította, az idén 2,5 százalékos GDP-növekedéssel zárjuk majd az évet.
Jurij Bajec, a miniszterelnök gazdasági tanácsadója véleményének adott hangot, hogy nem okolható a lassú gazdasági felemelkedés miatt minden alkalommal a világválság, a kormány is nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a lehetségesnél gyengébbek legyenek az eredmények, hisz lassan, hatékonyság nélkül reagál a kihívásokra, egyes intézkedéseket pedig meg sem tesz, mert politikailag nem számítanak kifizetődőnek.
– Világos, hogy krízis idején egyetlen kormány sem lehet népszerű. A kormány sikertelenségének azonban, meglátásom szerint, mégis van két fő oka. Az egyik az, hogy a vezetés még mindig egy múltbéli rendszer szellemében működik. Egyszerűen nem képes dinamikusan reagálni olyan hatalmas változásokra, mint amilyenek az elmúlt években végbementek. Jelen van egy bizonyos félelem is, mely az államapparátusban dolgozók befolyásának elveszítésében nyilvánul meg. A másik oka a gyengébb fejlődésnek az, hogy a kormány túlságosan is el volt foglalva napi politikai-gazdasági intézkedések foganatosításával, melyek a krízis hatásának enyhítésére irányultak – fogalmazott Bajec.
Mint mondta, jó hírnek számít, hogy sikerült kialakítani egy viszonylag stabil makrogazdasági rendszert, jóllehet, egymilliárd dolláros hitel árán. Ebből a hitelből azonban fedezni tudja a teljes jövő évi deficit felét az ország – közölte. Az államadósság magas, de a régió adatait figyelembe véve az is elfogadhatónak számít – tette hozzá. Az olyan kérdések rendezése, mint amilyen a közbeszerzés, vagy az állami fejlesztési bank megalapítása, a közeljövőben tovább könnyítik majd a gazdasági tevékenységek folytatását – állapította meg Bajec. Szerinte éves szinten legalább négy-öt százalékos GDP-növekedésre lenne szükség ahhoz, hogy az állam csökkenteni tudja a munkanélküliséget, s finanszírozni a tervezett kiadásokat.
MAGÁNOSÍTANI ÉS ÁTSZERVEZNI
A gazdasági fejlődéshez szükséges előfeltételekről szóló tanácskozáson Verica Kalanović, a szerb kormány alelnöke úgy vélekedett, hogy a strukturális reformok végrehajtása elengedhetetlen a stabil gazdasági helyzet megteremtéséhez.
– Sajnálatos módon Szerbia elakadt valahol a tranzíció és a reformok végrehajtása között. Némely reformokat ugyan elkezdtünk, némelyek haladnak, még ha lassan is, mindez azonban nem számít elégséges eredménynek. Az elkövetkező négy évben be kell fejezni a magánosítási folyamatot, melybe beletartoznak az átszervezés alatt álló vállalatok, a mezőgazdasági és építőipari területek, takarékszövetkezetek, sport- és egyéb jellegű egyesületek is. Át kell szervezni a közvállalatokat is, munkájukat a politikai befolyástól mentes cégvezetőknek kell magasabb szakmai szintre emelniük. Részleges vagy teljes magánosításon kell átesniük. Folytatni kell a szürkegazdaság elleni harcot, s a fizetőképesség növelése érdekében tett lépéseket – foglalta össze a kitűzött célokat a kormány alelnöke az újságíróknak nyilatkozva.
Megelégedettségét fejezte ki amiatt, hogy október elsején életbe lépett a helyi önkormányzatok finanszírozásáról szóló törvény, melynek köszönhetően, mint mondta, a legszegényebb községek juthatnak ezentúl a legjelentősebb bevételnövekedéshez. Már ez év végéig nyolcmilliárd dinárral több kerülhet a megszokottnál az önkormányzatokhoz – mondta. Arra a kérdésre, hogy mindez növeli-e a költségvetés egyébként sem alacsony hiányát, Kalanović azt válaszolta: a törvény tiszteletben tartása nem veszélyeztetheti az államkassza stabilitását.
HÁROMMILLIÁRD EURÓ
A külföldi befektetésekről szólva Nebojša Ćirićgazdasági tárcavezető elmondta, a kormány stratégiája a termelési ágazat serkentése, aminek eredményeképp jött létre például a Fiat és a Benetton beruházása is. Véleménye szerint a dinár árfolyamának bizonytalansága okozza a befektetők bizalmatlanságát. Nincs szükség a rögzített árfolyam bevezetésére – mondta, de a nemzeti banknak olyan pénzpolitikát kell folytatnia, mely szavatolja a dinár árfolyamának stabilitását. A miniszter szerint a következő időszakban a hazai befektetőkre is koncentrálni kellene, mert azok is jelentős beruházásokat tehetnek Szerbiában és külföldön egyaránt.
– Az év végére az idei befektetések összege eléri majd a 2,5-3 milliárd eurós összeget. Ahhoz, hogy a következő években is jelentős legyen a beruházások száma, törekedni kell a versenyképesség megőrzésére, a közvetlen külföldi befektetések hazánkba vonzására és a közszféra reformjára. Négy százalékon felüli GDP-emelkedést kell megvalósítanunk minél hamarabb, s tovább kell javítanunk az árukiviteli mutatókon is – emelte ki a lényegesnek vélt feladatokat Nebojša Ćirić.
