2024. november 25., hétfő

A miloševići értékrendszer rabjai

Tizenegy évvel ezelőtt zajlott le az október ötödikei szerbiai politikai fordulat

Ma már meglehetősen eltérnek a vélemények az október ötödikei történések, valamint az azt követő immár tizenegy év megítélése kapcsán. Valós demokratikus átalakulásról, de bizonyos kiváltságosok egyszerű hatalomszerzéséről is beszélnek. A polgárok többsége elégedetlen a változásokkal, a javulás gyorsaságával, de bőven vannak olyanok is, akik szerint rosszabb ma, mint bő egy évtizeddel ezelőtt.

Szerdán volt tizenegy éve a Szerbiai Demokratikus Ellenzék (DOS) belgrádi nagygyűlésének, melyen több százezer szerbiai polgár vett részt, s melyet a demokratikus átalakulás kezdeteként tartanak számon hazánkban. Az előzőleg 2000. szeptember 24-én megtartott elnökválasztáson Vojislav Koštunica, az akkori ellenzék jelöltje legyőzte Slobodan Milošević akkori JSZK-elnököt, a választási bizottság azonban arról számolt be, hogy Koštunica csak 49 százalékos támogatottságot kapott, s hogy a második fordulót is meg kell tartani. Mivel a DOS adatai szerint jelöltjük 52,54 százalékkal már az első körben nyert, a választási csalás miatt, s a vereség elismertetése céljából, október ötödikére nagygyűlésre hívta a szimpatizánsokat, akik a rendőri akadályok ellenére hatalmas számban érkeztek meg a fővárosba. A tüntetésekben ketten vesztették életüket és hatvanöten sebesültek meg. Koštunica a kora esti órákban már a „megújult” állami tévén keresztül jelentette be, hogy a miloševići rezsim megbukott.

LEROMBOLNI KÖNNYEBB

Az október ötödikei évforduló kapcsán, kragujevaci látogatása során adott nyilatkozatában Boris Tadić államfő a demokratikus intézményrendszer megszilárdulását nevezte az akkori események legkiemelkedőbb vívmányának. Mint mondta, a korábbi értékrendszer fennmaradása számít a legnagyobb sikertelenségnek. Úgy fogalmazott, Szerbiában többé sohasem lesz szükség arra, hogy a hatalomváltás az utcán bonyolódjon le. Ez nem jelenti azt, hogy a soron következő választásokon hatalomváltás megy majd végbe – jegyezte meg – az ország demokratikus berendezését viszont október ötödike óta senki sem vonhatja kétségbe, s ezt az egyesült államokbeli Freedom House is megerősítette – hangsúlyozta Tadić. Szerinte a destrukcióhoz kevesebb idő kellett, mint az új értékrendszer kiépítéséhez. Sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a gazdasági világválság következtében növekedett az országban a munkanélküliség, ennek a gondnak az enyhítése a következő periódus feladata lesz – fogalmazott. Összefoglalva az elmondottakat Tadić kijelentette, Szerbia nagy lépést tett meg október ötödike óta, amit az Európai Bizottság is bizonyára megállapít majd országjelentésében. Az egyik fontos eredményként a hágai törvényszékkel folytatott együttműködés sikeres lezárását említette.

ROSSZABB MINT VALAHA

A jelenleg legnagyobbnak számító ellenzéki párt szerint ma minden tekintetben rosszabb a helyzet, mint a változások előtt. Ezt Marko Đurić, a Szerb Haladó Párt főbizottságának tagja jelentette ki tegnap. A párt álláspontja szerint egyesített erőkkel vezetik Szerbiát a csőd felé azok, akik október ötödike előtt és után voltak hatalmon, a legrosszabb pedig, hogy éppen a változásokba vetett hitet vették el a polgároktól. Đurić kijelentette, az ország nem csupán gazdasági, hanem morális zuhanást élt át, s feltette a kérdést, mi lett a sorsa a befektetések révén beáramlott mintegy 75 milliárd eurós összegnek. Az egyetlen kiutat a választások révén kieszközölt politikai változások jelenthetik – mutatott rá az SZHP tisztségviselője.

A Szerbiai Demokrata Párt képviselői tegnap megkoszorúzták Jasmina Jovanovićnak, a tüntetések alatt elhunyt egykori párttagjuknak a sírját. Milica Radović, az SZDP alelnöke szerint ma mindennél nagyobb szükség lenne a nemzeti összetartásra, amiből október ötödikén nem volt hiány. A miloševići rezsim legyőzése csak az egyik feladat volt, mondta, megannyi más problémát is rendezni kellett volna azóta. Közölte, nem csak Koszovó példája tükrözi a nemzeti széthúzás jelenlétét, mert egyértelmű, hogy egyetlen fontos kérdésben sincs meg az egyetértés ma: sem az európai integrációk, sem a gazdasági gondok rendezése terén. A koszovói szerbekre ma bátran rálőhetnek, megsebesíthetik, megölhetik őket, miközben Szerbia többi részében ezt mindenki nyugodtan végignézi – állapította meg az SZDP alelnöke.

A KORRUPCIÓ ENCIKLOPÉDIÁJA

Zoran Živković, aki Zoran Đinđić meggyilkolását követően 2003 márciusa és 2004 márciusa között töltötte be a miniszterelnöki tisztséget, a B92-nek adott nyilatkozatában arról számolt be, hogy vegyes érzések töltik el, amikor az október ötödikei eseményekre gondol: egyrészt büszke Szerbiára, mely képes volt arra, hogy megállítsa a teljes pusztulás felé vezető rezsimet, másrészt kiábrándult, mert az ígéretek nagy részét nem sikerült teljesíteni. Mint mondta, nem lehet egységes egészként tekinteni erre a tizenegy évre, szerinte teljesen más a 2004-ig terjedő és az azutáni periódus. Ha az előbbit forradalomnak nevezzük, az utóbbit ellenforradalomnak kell hívnunk – közölte Živković. Az egyik nagy eredmény az, hogy most már senki sem lophat szavazatokat a választások során – a baj viszont az, hogy a lopások ma a választások után kezdődnek – mondta. Véleményének adott hangot, hogy a Đinđić-kormány korrupciós ügyeit össze sem lehet hasonlítani a későbbi Koštunica-kormány kétes ügyleteivel, mert ez utóbbiakból össze lehetne állítani a korrupció és a bűnözés teljes enciklopédiáját.
80 éves a Magyar Szó, Magyar Szó Online kiadás