A csatornaparti települések úszó- és evezősklubokkal rendelkeztek, a parton strandok létesültek, így a csatornának turisztikai jelentősége is volt. A múlt időt érdemes hangsúlyozni, hiszen mindennek vége szakadt a hatvanas években. Először a legolcsóbbnak számító vízi forgalom szűnt meg, helyét a gyorsabb közúti forgalom vette át. A nagymértékű vízszennyezés az élelmiszer-ipari gyárak létesülésével vette kezdetét. Verbászon, valamint a közeli Kúlán és Cservenkán is több ilyet hoztak létre, tisztítóberendezésekkel viszont nem rendelkeztek.
Ratko Đurđevac, a Verbászi Környezetvédelmi Mozgalom elnöke elmondta, hogy a legnagyobb szennyezőnek a cukorgyárak számítottak, amelyek a cukorrépa mosása során használt vizet a csatornába engedték.
– A kanálisba engedett forró víz megölte a halállományt, amit minden cukorkampány után újra kellett telepíteni. Szerencsére ez a probléma megszűnt, mivel a cservenkai és verbászi cukorgyár is megnövelte a tisztító lagúnája kapacitását, valamint külön tisztítóberendezéseket is üzembe helyeztek. Elmondhatjuk, hogy ezek az üzemek környezetvédelmi szempontból elvégezték feladataik nagy részét – mondta el Đurđevac. A vízszennyezés gondja azonban ezzel nem oldódott meg.
– Cservenkán két alkoholgyár működik, tudomásom szerint az egyiknek működési engedélye sincs. Az ő szennyvizük közvetlenül a Begejac csatornába ömlenek, akárcsak a cservenkai és a kúlai szennyvíz. Ez a kis kanális a verbászi vízlépcső, népszerűbb nevén Slajz után torkollik a DTD Csatornába. A Slajz feletti részen fürdésre és öntözésre alkalmas a víz minősége, az ezt követőn viszont egész más a helyzet.
A vízlépcső feletti részen fürdésre és locsolásra alkalmas a csatorna vize
Már csak egy piszkos kis erecske hömpölyög a csatorna helyén
A csatorna nagyfokú szennyezettsége milyen hatással van az itt élőkre?
– Verbászi szakorvosok statisztikai vizsgálatok alapján megállapították, hogy a kanális partján élőknél kétszer olyan gyakoriak a rákos megbetegedések, mint Vajdaság bármely más részén. Ahogy távolodunk a csatornától, úgy csökken rákos megbetegedések aránya. Szerbia területén a szív- és érrendszeri betegségek gyakoriságában Verbász és Szenttamás jár az élen. Említenem sem kell, hogy a DTD csatorna Szenttamáson is átfolyik. A kanális óriási veszélyforrás, ezért csak remélni tudjuk, hogy az állam felelősségteljesen fog hozzáállni az itteni iszap elszállításához. Igazi ökológiai bomba robbanna, ha ezt az iszapot elhamarkodva és nem megfelelő módszerekkel próbálnák eltávolítani. 2000-ben már átéltünk egy hasonlót, amikor a választásokra készülve másfél hónapon keresztül kotorták az iszapot. Véletlen vagy sem, de ekkor ütötte fel a fejét a környék egyik legsúlyosabb agyhártyagyulladás-járványa, nem hivatalos forrásból pedig arról értesültünk, hogy a kotrógépeken dolgozók többsége rákos megbetegedésben hunyt el – tudtuk meg Đurđevactól. A Verbászi Környezetvédelmi Mozgalom már minden módszerrel próbálkozott, hogy megszüntesse ezt az áldatlan állapotot, egyedül azonban tehetetlenek. A mozgalom elnöke szerint itt nemcsak környezetszennyezésről lehet beszélni, hanem súlyos korrupcióról is, amit egyedül az állam határozott fellépésével lehetne orvosolni.
