A szabadon választott Magyar Nemzeti Tanács alakuló ülésétől számított 16 hónapon belül három fontos fejlesztési dokumentumot készített el. Az elsőként elkészült oktatásfejlesztési stratégia értékelése ugyan még hátra van, de már az eddigiekből kitűnik, hogy az anyanyelvű oktatás terén komoly előrelépés tapasztalható a rendkívül alapos és pontos feladatokat meghatározó dokumentumnak köszönhetően. A kulturális és a médiastratégiát a testület legutóbbi ülésén fogadták el. Megvalósításuk eredményéről egy év múlva számolnak majd be a szaktárca vezetői.
A médiastratégia egy 8–10 éves folyamat lezárásaként született meg. Széleskörű szakmai vita előzte meg, és Simon Erzsébet Zita, a Magyar Nemzeti Tanács tájékoztatási tanácsosa szerint a módosítási javaslatok zöme belekerült a végleges dokumentumba. A stratégia-javaslattól sok mindenben különböző végleges dokumentum teszi indokolttá annak áttekintését, mi is várható a tájékoztatás terén a következő ötéves periódusban, no meg persze az is kiderül belőle, hogy a következő fél évre intenzív munkát tervez.
A vajdasági magyar médiát a felaprózottság, az alulképzettség, az elöregedés, a pénz, a felszerelés és a kezdeményezés hiánya jellemzi – olvasható ki a stratégiából. Szerteágazó és nagy hagyománnyal rendelkező sajtóorgánumaink vannak: gondoljunk csak arra, hogy a Kárpát-medencei, kisebbségben élő magyarok közül nálunk sugárzott először magyar nyelvű adást a televízió; hogy volt időszak, amikor a Magyar Szót a világ legjobb napilapjaként emlegették; sőt arra az időre is emlékezhetünk, amikor a több évtizedes múlttal rendelkező újvidéki meg szabadkai rádiók a térségben irányadónak számítottak.
Az elmúlt húsz évben azonban mindenféle szempontból léépülés tapasztalható. A szerkesztőségek szinte mindegyike anyagi és kádergondokkal küzd. Az előállított termék pedig egyre kevesebb nézőhöz, hallgatóhoz és olvasóhoz jut el. Ha csak a nyomtatott sajtót vesszük példának, mind a napilap, mind a Hét Nap példányszáma drasztikusan csökkent az elmúlt két évtized alatt. Magyarázata nyilván minden szerkesztőségnek van, s az is biztos, hogy ezek nem légből kapottak, a probléma felismerése viszont még nem elegendő. Ha változást akarunk, valamit tenni kell. S persze az sem mondható, hogy a szerkesztőségek zömében nem tettek kísérletet az olvasók, a hallgatók vagy a nézők visszahódítására. Akkor mégis miben rejlik a médiastratégia újszerűsége, illetve fontossága?
Abban, hogy az elektronikus sajtót hálózatba kívánja szervezni. A cél 24 órás magyar rádiós és televíziós műsor sugárzása. A Vajdasági Magyar Rádióhálózat központja az Újvidéki Rádió magyar műsora lesz, a Vajdasági Magyar Televíziós Hálózat koordinátora pedig a szabadkai székhelyű Pannon Televízió. Az elképzelés szerint a hálózatba bekapcsolt szerkesztőségek és tudósítók egy közös hang- és mozgóképcentrumba töltik fel az anyagaikat és abból dolgoznak, emellett műsorcserével, közös tudósítóhálózattal és műsorkészítéssel igyekeznek megszólítani a szórvány- és a tömbmagyarság nézőit, hallgatóit. A televíziós hálózatba a Pannon, a Mozaik és a Vajdasági Televízió magyar szerkesztőségén kívül a helyi stúdiók is bekapcsolódnak. A tervek között szerepel a közös híradó elkészítése is, amely a tartomány minden területére eljutna. A Magyar Nemzeti Tanács Közigazgatási Hivatala koordinálja majd a hálózat kiépítését, és évente külön költségvetési eszközöket biztosít a működtetésére.
Az elektronikus média terén az MNT kezdeményezi a közvetlen finanszírozási kötelezettség nélküli társalapítói jogok átvételét a Szabadkai Rádió, a Mozaik Televízió és a Régió Rádió esetében. A Vajdasági Magyar Televíziós Hálózat kiépítése máris megkezdődött és a stratégia szerint a jövő év végéig be is fejeződik. A rádiós hálózat kiépítése márciusban kezdődik és 2014 végéig tart.
A nyomtatott sajtóra, ezen belül a Magyar Szóra meg a Hét Napra is nagy változások várnak. Mindkét lap esetében azonnal megkezdődik a vezetői struktúrák, az igazgató, a főszerkesztő, valamint a munkatársak munkájának értékelése. Úgymond átrázzák a szerkesztőségeket, ami nem jelenti azt, hogy felmondások várhatók (mondta a tanácsos asszony), az viszont megtörténhet, hogy megváltozik az alkalmazottak munkahelyi beosztása. A munka értékelése 2012. június 30-áig tart majd. Mindkét lap esetében az olvasóbarátabb és korszerűbb, eladhatóbb termék készítése a cél. Meglehetősen ambiciózus tervet állít a sajtómunkások elé a stratégia: mindkét lap példányszámát húsz százalékkal kell növelni (azért használom a kell szót, mert a stratégiába foglaltak valóra váltásért a főszerkesztő felel, s ha nem teljesít, akkor felmenthető).
A Magyar Szó esetében a belső átszervezéseken kívül árcsökkentést is előír a stratégia. Most a délvidéki magyarság egyetlen napilapja a legdrágább napilap Szerbiában. A stratégia kimondja, hogy az előállítási folyamat és az előállítási költségek ésszerűsítésével csökkenthető a lapár. Az erre vonatkozó cselekvési tervet a Magyar Szó vezető testülete, valamint az igazgató dolgozza ki, június 30-ai határidővel.
Küllemében és tartalmában is változik majd a lap. Ez egészen pontosan formai átalakítást, új arculatot, külalakot, szerkesztési koncepciót, a szerkesztőségi munkamegosztás megújítását, továbbá a hazai és külföldi tudósítóhálózat erősítését, ésszerűsítését jelenti. Természetesen ezenkívül a cég struktúrájában is változás várható. Amióta három városban (Újvidéken, Szabadkán és Zentán) készül a lap, az újvidéki székház egy része kihasználatlan. A stratégia ennek az épületnek a sorsáról is rendelkezik. Magyar Sajtó- és Kulturális Központ lesz a egykori Forum-házból. Itt kap majd helyet a Mozaik Televízió, valamint egyéb kulturális és civil szerveztek, amelyek hozzájárulnak a magyar társadalmi élet gazdagításához. Ide kerül az újságíróklub, de szerveznek majd kiállításokat, kulturális, művészeti és tudományos programokat, s itt történik az újságírók szakmai továbbképzése is. Magyar újságok és könyvek boltja is lesz az épületben, ahol egy helyen megvásárolhatóak lesznek a magyar nyelvű lapok, könyvek, elsősorban a Magyar Szó és a Forum kiadványai. A magyar sajtóház kialakításának előkészületei máris folynak. A több szakaszra tervezett munka befejezése 2013 végére várható.
Természetesen a Magyar Szó mellékleteiként megjelenő lapok esetében is változás várható, csakúgy, mint a nyomda működése tekintetében.
A Hét Napról a következőket írja a stratégia: „Tudatosan, tervezetten, a nemzetközi trendek és a vajdasági magyar sajátosságok figyelembe vételével jelentős újításra szorul a Hét Nap, hogy piacbarát és olvasóközpontú hetilapként kínáltassa magát, szem előtt tartva, hogy csak színvonalas, kezdeményezésre buzdító lap képes az olvasótábor kegyeibe férkőzni. Népszerűbbnek, fogyaszthatóbbnak kell lennie...” A követelmény a húszszázalékos példányszámnövelés. A stratégia szerint ennek eléréséhez ezt kell tenni: „A Hét Nap legyen színes, dinamikus, ne hagyja figyelmen kívül a nemzetközi sajtópiaci trendeket, de vigye tovább a 65 éves hetilap hagyományait, és igazodjon az olvasói szokások, elvárások változásához – ezek a laparculat-átalakítás célkitűzései.” A cél megvalósításának előkészületei máris folynak, a határideje pedig 2012. június 30-a.
Etikai bizottság ugyan nem lesz, de egy szakmai testület igen, amely felügyeli a stratégiába foglalt értékrend betartását. A kilenctagú testület egyharmadát a nyomtatott, egyharmadát az elektronikus sajtó képviselői, egyharmadát pedig az MNT által kinevezett személyek alkotják majd. Húsz pontba foglalja a stratégia azokat a követelményeket, amelyeknek a közszolgálati médiának meg kell felelnie. Ezek között szerepelnek a közösségi érdek és identitástudat ápolása, fejlesztése, az alapvető újságírói, szakmai követelmények, valamint külön területekre lebontott elvárások, amelyekről a közszolgálati médiának be kell számolnia.
A médiastratégia foglalkozik az egyházi és kistérségi lapokkal, folyóiratokkal valamint az internetes sajtóval is. Külön figyelmet szentel a digitalizáslásra való átállásnak és az újságírók permanens képzésének.
