A szép hosszú ősz után a vírusfertőzések szinte megrendelésszerűen érkeztek, az utóbbi két hétben pedig már a súlyosabb szövődmények, szinuszgyulladások, középfülgyulladások jelentkeznek. Ilyenkor már az első vonalban dolgozó orvosok kikérik a szakorvos véleményét is. Dr. Kucserka Mihályt a topolyai egészségház szakrendelőjében az elhúzódó nátha egyik következményéről, az arcüreggyulladásról kérdeztük.
– Rövid pillantás a felső légutak anatómiájára: központi helyet foglal el mind anatómiailag, mind tematikailag az orr, amely lapított tojás alakú szerv, az első falán a két orrnyílás, a hátsó falán a garat felőli nyílás, illetve kétoldalt az arcüreg található. Efölött pedig a homloküreg, rostacsontok helyezkednek el, és valamilyen módon mind „kommunikálnak” egymással, ezért ha valahol megjelenik a gyulladás, akkor a többi üregre is átterjedhet.
Mi vezethet gyulladáshoz?
– Gyulladáshoz vezethet minden, ami a nyálkahártya duzzanatával jár, allergia, meghűlés, vírusfertőzés stb. A felső légutakban ugyanaz a nyálkahártya helyezkedi el, mint a tüdőben, hengerhám, csillószőröcskével ellátva, melyeknek szerepe, hogy a nyálkahártyán megjelenő váladékot tereljék a természetes nyílások felé. Amikor ez a nyálkahártya megduzzad, a levegő beáramlása az üregekbe csökken vagy teljesen megszűnik. Az így elzárt üregből a levegő néhány óra alatt felszívódik, folyadék jut be az érfalakon át, és már csak idő kérdése, mikor jelenik meg kórokozó, ami előidézi a gyulladást.
Mit kell tudni a gyulladás kezeléséről?
– Megpróbáljuk okilag felfedni, mi idézte elő a gyulladást.
Mindenképpen igyekszünk a nyálkahártyát lelohasztani, az üregekben pangó patológiás váladékot eltávolítani. Ha már nem a kezdeti fázisban van, és bakteriális fertőzés alakult ki, akkor antibiotikumot is kell adni a betegnek. Nagyon fontos, hogy az orrdugulást, orrfolyást ne toleráljuk, hanem igyekezzünk az orr átjárhatóságát fenntartani. 4-5 napig orrcseppet használhatunk következmények nélkül. Fiziológiás oldattal, mályvagyökérteával segíteni kell az ürítést, a kisgyerekeknél pedig segédeszközöket, orrszívót használhatunk. Különböző inhalációkkal, mentolos, kámforos, eukaliptuszolaj-tartalmú szerekkel megkönnyíthetjük a váladék eltávolítását. Ezek nagyon jó hatásúak, régóta ismertek, én is szívesen alkalmazom őket betegeimnél. Arra kell ügyelni: ha forró kamillateával inhalálunk, ne tele tüdővel szívjuk a párát, mert nem a forróságra van szükség, hanem a nedves párára! Az ultrahangos inhalátorok azért jobbak, mert sokkal kisebb cseppekre bontják a gyógyszert, ami így a tüdőbe is eljut, nem csak a gégébe. A másik veszély: ha a belélegzett pára nagy cseppekből áll, a baktériumok is képesek meglovagolni a cseppeket, így bejuthatnak szervezetünkbe. A nyálkahártya lelohasztására léteznek szerek, de erős mellékhatásuk van, így főként idősebbeknek nem szívesen írjuk fel őket. Ha allergia áll a gyulladás hátterében, antihisztaminikumokat rendelünk, hogy szárítsuk, vékonyítsuk a nyálkahártyát. Négy–hat hét is eltelik a teljes gyógyulásig.
A meleg hogyan hat a gyulladásra?
– Nagyon fontos a melegítés, a száraz meleg is. Erről otthon, maguknak kell gondoskodniuk a betegeknek. Léteznek a speciálisan kifejlesztett infravörös lámpák, de ugyanúgy egy tüzelős sparhelt melege vagy a felforrósított sóval töltött vászonzacskó az érintett testrészen javítja a cirkulációt, ezáltal a toxikus anyagok eliminációja felgyorsul, a fájdalom csökken vagy megszűnik. Kivételt képez az az eset, ha genny gyülemlett fel a szinuszban, akkor a száraz melegtől fokozódhat a fájdalmas nyomás. A klasszikus fájdalomcsillapítók nemigen hatékonyak, a betegek egy része ezért is fordul orvoshoz.
A zsebkendő használata, a helyes orrfújás is fontos.
– Csúnya dolgokat fogok mondani: Amikor lehetőségünk van rá – és ezt hangsúlyozni szoktam –, gennyes váladék esetén próbálkozni kell azzal, amit a könyvek úgy írnak le francia megfogalmazással, hogya la paison, vagyis paraszt módon, de itt nem pejoratív értelemben. Persze csak a fürdőszobában, nem mások szeme láttára. Ez a leginkább fiziológiás mód a váladék eltávolítására, mert ha zsebkendővel befogjuk mind a két orrlyukat, akkor gyakran bepréseljük a váladékot az üregekbe, és magunk idézzük elő a szinusz- vagy középfülgyulladást. A nyálkahártya regenerálásában leghatékonyabb és legkevésbé ártalmas a friss mályvagyökértea, ezzel kezeljük, mossuk, nedvesítjük! Ez is nyálkás, erős gyulladáscsökkentő hatása van, és a kamillával ellentétben nincs allergizáló hatása. Ezt a teát csak áztatjuk, nem forraljuk – mondta dr. Kucserka Mihály.
A helyes orrfújás technikáját már kisgyermekkorban meg kell tanítani. Sajnos nagyon sok felnőtt van, aki helytelenül vagy egyáltalán nem fújja az orrát, pedig az esztétikai és kényelmi szempontokon túl komoly egészségügyi panaszokat okozhat. A helyes orrfújás technikája: kicsit előrehajtott fejjel végezzük, először az egyik, majd a másik orrjáratot fogjuk be! A két orrjáratot ugyanis felváltva kell kifújni, mert ha egyszerre fogjuk be mind a kettőt, a túlnyomás nem kifelé, hanem éppen befelé, a melléküregek felé préseli a váladékot, ami alapja lehet valamilyen szövődménynek, például arc- és homloküreg-gyulladásnak.
Kevesen ismerik az orrhigiéné pontos fogalmát, amely az orrüregek tisztítását, átmosását jelenti. Pedig azon túl, hogy a sóoldatos kezelés nedvesíti és nyugtatja a kiszáradt, igénybevett nyálkahártyát, az átmosással fellazíthatjuk a váladékot, megkönnyítve ürítését, eltávolíthatjuk a beszáradt váladékot, port, egyéb allergéneket is.
