Megértésre várva

A köztársasági képviselőházban Čedomir Jovanovićtyal, Nenad Čanakkal és Varga Lászlóval tegnap délután beszélgettünk, amikor még nem lehetett tudni, hogyan zajlik majd a vita Szerbia uniós tagjelöltségéről Brüsszelben.

A MEGOLDÁS: ÚJ POLITIKA

Čedomir Jovanović, a Liberális Demokrata Párt elnöke úgy értékelte, hogy egy új politika megteremtése jelenti az egyedüli elképzelhető megoldást. Az integrált határátkelő-ellenőrzésről megszületett koszovói-szerbiai megegyezés kapcsán azt mondta, hogy minden olyan megállapodás, mely a jelenlegi, elhibázott Koszovó-politika életben tartása mellett kísérli meg rendezni a helyzetet, egyszerűen kudarcra van ítélve, ez a politika a felelős ugyanis mindazért, amit ma láthatunk Koszovóban, de ez okolható az egész világgal szemben kialakult ellentétek létrejöttéért is.

– A megszületett megállapodás a jelenlegi politikát kívánja mesterségesen életben tartani, azt a politikát, mely a legboldogtalanabb társadalmat alakította ki Szerbiában a századfordulón – állapította meg az LDP vezetője.

Szerbia európai közeledésének akadályáról szólva elmondta, a miloševići politika határozza meg azt a politikát, melyben most az észak-koszovói szerbeket tekintik felelősnek a sikertelenségekért, ahogyan egykor a Drinán túli szerbeket használták fel hasonló célokra.

POZITÍV VÉLEMÉNY

Nenad Čanak, a Vajdasági Szociáldemokrata Liga vezetője lapunknak nyilatkozva elmondta, mindenekelőtt az európai döntéshozók megértésére számít.

– Meggyőződésem, hogy Brüsszelben megértést tanúsítanak majd azzal az igen nehéz és összetett helyzettel kapcsolatban, amely a jelen pillanatban Szerbiát jellemzi, és hogy az ország a lehető legjobb módon ki fogja használni az uniós közeledés lehetőségét. Persze, jóslatokba bocsátkozni mindig nehéz feladat. Tudtuk mi már 1990-ben is, hogy Milošević meg fog bukni, csak épp azt nem tudtuk, mikor. Világos, hogy Szerbia az EU tagjává válik majd, a kérdés azonban itt is: mikor? Úgy gondolom, hogy a korábban elmulasztott évtizedekhez viszonyítva néhány hónap valóban nem számít sorsdöntő kérdésnek – fogalmazott Čanak.

Az eddigiek során megszerzett tapasztalat azt mutatja, hogy a politikában, különösen ha ilyen kérdésekről van szó, óráról órára történnek változások – tette hozzá.

– Elég csak arra gondolni, hogy amíg mi beszélgetünk, addig Koszovón olyasvalami történik, amit mindeddig senki sem tartott elképzelhetőnek: a lázadók és a KFOR közösen távolítják el a barikádokat. Nem látom annak okát, miért ne lehetne e pozitív fejleményt azok pozitív véleményévé alakítani, akik a tagjelöltségről fognak hamarosan dönteni – vélekedett a VSZL elnöke.

Az ország Koszovó-politikájával kapcsolatos kérdésre válaszolva Čanak elmondta, a koszovói kérdést már kilencvenkilenc éve nap mint nap felteszik Szerbiában. Az alapvető kérdés az egyén testi, vagyoni és jogi biztonságának a szavatolása – közölte. Ezzel összhangban, tette hozzá, a koszovói emberek normális életkörülményeinek a szavatolása kell, hogy prioritást élvezzen, míg a státusbeli kérdésekről lehet és kell is éveken át tárgyalni. Az a fontos, hogy a jelenlegi feszültséget, mely csak a bűnözésnek kedvez, mielőbb orvosolják – húzta alá Nenad Čanak.

JAVULÓ KÉP

A tagjelölt-státussal kapcsolatos brüsszeli döntés esélylatolgatásairól szólva Varga László, a parlament integrációs bizottságának vezetője, a Vajdasági Magyar Szövetség képviselője lapunknak elmondta, a kezdeti negatív kép valamelyest javulni látszik, különösen a német külügyi államtitkár kijelentését követően, mely már valamivel engedékenyebb álláspontot tükröz az Angela Merkel német kancellár által kijelentetteknél.

– Vannak olyan jelek, melyek előrevetítik annak lehetőségét is, hogy nem biztos az ügy kedvezőtlen végkifejlete. Ehhez a várakozáshoz járul mindenképp hozzá annak a barikádnak a lebontása is, melynél nemrégiben még német, osztrák és magyar KFOR-katonák szenvedtek sérüléseket – fogalmazott Varga.