Eredeti formájában, azaz a vajdasági magyarságra nézve nagy jelentőséggel bíró törvényszakaszok módosítása nélkül fogadta el hétfőn a köztársasági képviselőház a rehabilitációról szóló törvényt. A jogszabály, úgymond, helyre teszi a vagyon-visszaszármaztatási törvény elfogadásával ejtett csorbát, magyarán: megszünteti a kollektív bűnösség elvét, mely felelősnek bélyegzett meg minden olyan személyt, aki a második világháború során a megszálló erők oldalán harcolt, függetlenül attól, hogy elkövetett-e háborús bűnöket vagy sem.
Az elfogadott jogszabály mindenki számára lehetővé teszi a restitúciós folyamatban való részvételt, amennyiben nem követett el ilyen bűnöket. Amennyiben nincs erről szóló ítélet, az illető jogosult a vagyon-visszaszármaztatásra, még ha tagja is volt a háborúban a megszálló erőknek, s akkor is, ha önszántából csatlakozott ahhoz.
Más a helyzet, ha létezik a háborús bűnösségről szóló ítélet – ebben az esetben az igénylőnek jogában áll elindítani a rehabilitációs folyamatot. Az efféle helyzetekben a bíróság feladata lesz méltányolni, hogy a hatvan egynéhány évvel ezelőtt született döntés megalapozottnak számít-e – mondta el lapunknak Varga László, a Vajdasági Magyar Szövetség képviselője. Amennyiben az állam nem tudja bizonyítani az akkor kimondott ítélet létjogosultságát, akkor az illető jogot formál a rehabilitációra. Ezek a törvény magyarságot érintő legfontosabb mozzanatai.
– A megszavazott jogszabály tartalmazza a VMSZ és az igazságügyi minisztérium közötti megállapodás minden részletét. Szavatolja, hogy bárki, aki politikai, ideológiai, vallási vagy nemzeti alapon jogsérelmet szenvedett el – legyen szó arról, hogy életét vesztette, vagy arról, hogy szabadságától fosztották meg a fenti okoknál fogva – megállapíttathassa e jogsérelmet a rehabilitációs eljárás során, s ezt követően meghatározott kedvezményrendszerben részesüljön – közölte Varga.
TÖRVÉNYI ÉS BÍRÓSÁGI REHABILITÁCIÓ
Magyar szempontból az is lényegesnek számít, tette hozzá, hogy a törvény elfogadásával a szerb parlament voltaképpen elhatárolódott azoktól a döntésektől, melyek alapján a csúrogi, mozsori és zsablyai magyarokat nyilvánították kollektív alapon háborús bűnössé. Ez az elhatárolódás akképp történt meg, hogy a kollektíven háborús bűnössé nyilvánítottak külön kategóriát képeznek a törvényben, s számukra a rehabilitáció a törvény erejénél fogva jár: az úgynevezett törvényi rehabilitáció illeti meg őket. A Szerbiai Képviselőház tulajdonképpen azt mondta ki, hogy a hatvanhét évvel ezelőtti döntések nem voltak jogszerűek, legitimek – magyarázta Varga László.
– A kollektív bűnösség által megpecsételt személyek egy valóban rövid folyamat révén rehabilitálhatók lesznek. Azoknál, akiknél fennáll az individuális bűnösség esete, a rehabilitáció bírósági eljárás és bizonyítási folyamat révén folytatódik – mondta el Varga.
A képviselőház, mellesleg, két, a törvényjavaslatra beérkezett módosítási indítványt fogadott el, de ezek közül egyik sem befolyásolta a kollektív bűnösség törléséről szóló szakaszok tartalmát. Az egyik indítvány pontosította a törvényi és bírósági rehabilitáció fogalmát, a másiknak köszönhetően pedig az igazságügyi szerveknek nem csupán a sikeresen zárult rehabilitációs folyamatokról, hanem az összes kérelemről kell majd nyilvántartást vezetniük. A Vajdasági Szociáldemokrata Ligának és Rasim Ljaljić Szerbiai Szociáldemokrata Pártjának voltak olyan felvetései, melyek szűkítették volna a jóváhagyandó kártérítések összegét, ezeket azonban mindössze néhány szavazatos támogatások mellett elutasította a képviselőház.
VÉGE A MEGKÜLÖNBÖZTETÉSNEK
A parlament döntött a rendőrségről szóló törvény módosításának elfogadásáról is. A javaslat kiszavazása révén ezentúl kettős állampolgársággal rendelkezők is munkát vállalhatnak a belügyi szerveknél. Ennek lehetőségét a 2005-ben elfogadott jogszabály ellehetetlenítette, amit Pásztor Bálint, a VMSZ frakcióvezetője diszkriminatív, alkotmányellenes eljárásnak nevezett.
– Napvilágot láttak a ma elfogadott törvénymódosítással kapcsolatban olyan vélemények is, melyek szerint az voltaképp semmit sem változtat majd az eddigi gyakorlaton, hiszen az eddigiekben is dolgozhattak a rendőrségen kettős, teszem azt, boszniai és szerbiai állampolgársággal rendelkezők. Nos, ez igaz is, arról van tehát szó, hogy a 2005-ös törvény ezen rendelkezését jóformán csak a kisebbségiek esetében tartották be, s ma egyetlen olyan személyről sem tudni, aki a rendőrségen dolgozik, s magyar és szerb állampolgársággal rendelkezik – nyilatkozta lapunknak Pásztor Bálint.
Mint mondta, különböző országok különféleképpen állnak hozzá ehhez kérdéshez, így például Szlovákia megfosztja állampolgárságuktól a felvidéki magyarokat, akik akár ötven-hatvan évet leéltek nagyobbrészt szlovák állampolgárként szülőföldjükön.
