Vajdaság területfejlesztési terve a 2020-ig terjedő időszakot öleli fel (Fotók: Dávid Csilla)
A 2020-ig terjedő időszakra vonatkozó vajdasági területfejlesztési terv megvitatásával indult a Tartományi Képviselőház szerdai ülése. A hatalmi koalíció képviselői világos utat megjelenítő, modern tervnek, az ellenzékiek pedig választási propagandaanyagnak nevezték a tervet, melynek tulajdonképpeni célja pontosítani, mire használják majd a természeti kincseket, mezőgazdasági területeket, hogyan kellene egyensúlyt teremteni a túlnépesedett városok és kiüresedett falvak között, miként lehet szorosabbra fűzni a tartomány kapcsolatait a környező államokkal...
– A dokumentum felismerhető, európai régióként kezeli Vajdaságot. Fejlett gazdasággal rendelkező, dinamikus régiót kíván teremteni, ahol szavatolt a szellemi, kulturális örökség megőrzése, a multietnikumú értékek, tradíciók tiszteletben tartása és a környezetvédelem is. Fontos, hogy megjelöli azokat a célirányokat, melyek nemcsak a következő tíz évre, hanem annál hosszabb időszakra is meg fogják határozni a tartomány útját – fogalmazott Dušanka D. Sremački tartományi területrendezési és környezetvédelmi titkár.
Kiemelte, Vajdaság 33 évet várt egy ilyen dokumentumra, az utolsó általános jellegű vajdasági területfejlesztési tervet ugyanis 1978-ban fogadták el. Az új terv, mint mondta, figyelembe veszi a történelmi, gazdasági, kulturális és regionális változásokat.
– A dokumentum általános célokat felölelő terv, ami azt jelenti, hogy konkrét projektumokat ugyan nem tartalmaz, de alapját fogja képezni minden jövőbeni vajdasági projektumnak – magyarázta újságírói kérdésre válaszolva a területrendezési titkár.
Az ellenzéki kritikák által meghatározott képviselőházi vitát követően a parlament elfogadta a tervet. Az ülésen, melynek televíziós közvetítéséhez először biztosították a jelbeszédes fordítást a siketnémák és halláskárosultak részére, döntés született a Zentai Gimnázium, a zentai Közgazdasági és Kereskedelmi Középiskola, az adai Műszaki Iskola, a topolyai Mezőgazdasági Iskola, a zentai Egészségügyi Középiskola és a magyarkanizsai Beszédes József Mezőgazdasági és Műszaki Iskolaközpont alapítói jogainak részleges átruházásáról is a Magyar Nemzeti Tanácsra.
TARTOMÁNYI PÉNZÜGYEK
Napirendre került a 2011. évi költségvetés háromnegyed éves megvalósításának témája is. Ökrész Rozália tartományi pénzügyi titkárhelyettestől megtudtuk, hogy a 61,8 milliárd dináros évi költségvetési keretben a tervezett összegek a január–szeptemberi időszakban mintegy 63 százalékban valósultak meg, ugyanis 40 milliárd dinárt tesz ki a háromnegyed évi bevételek nagysága.
– A források részletesebb elemzésekor megállapítható, hogy a belgrádi kincstárból érkező szigorú rendeltetés szerinti átutalások – mint amilyen a tartomány területén az oktatásban dolgozók jövedelme, vagy az önkormányzatokat megillető összegek – a szinte ideális 75 százalékos mértékben megvalósultak. Számbelileg ez 25,2 milliárd dinárt jelent – ismertette a titkárhelyettes.
A köztársaság részéről átengedett két adóforrás – a jövedelmi és a vállalati nyereségi adókról van szó, amelyek szavatolják a tartományi jogkörök gyakorlását – 70 százaléka, azaz a 9,3 milliárdos tervhez viszonyítva 6,55 milliárd dinár folyt be.
– Az idei tartományi költségvetési év január-szeptemberi időszakára azonban rányomta bélyegét az a sajnálatos tény, hogy a köztársasági költségvetésből az alkotmánnyal összhangban megállapított 9 milliárdos átutalási kötelezettség szeptember végéig csak 11 százalékban realizálódott, vagyis csak egymilliárd lett átutalva nagyberuházásokra a belgrádi államkasszából.
SÉRTŐ BELGRÁDI MEGJEGYZÉSEK
Ökrész kifejtette, a 2006 novemberében meghozott alkotmány, vagyis a 2007-es költségvetési év óta, évről évre vita tárgyát képezi a köztársasági és a tartományi költségvetések elfogadása.
– Szinte minden évben megismétlődik az, hogy rettegve várjuk a belgrádi kormány törvényjavaslatát. És ami még sajnálatosabb, az voltaképp az egykori miniszter asszonytól és a jelenlegi miniszterelnök-pénzügyminisztertől is hallott sértő, arrogáns megjegyzés, mely szerint az alkotmány ugyan meghatározza, hogy Vajdaságot a mindenkori szerbiai költségvetés hét százaléka illeti meg, és hogy annak háromhetedének nagyberuházásokat kell jelentenie, viszont nincs lefektetve, hogy ezek az összegek honnan kerüljenek elő. Ismétlem, a miniszterelnök is kijelentette, hogy a tartományi költségvetés feltöltésének módja nincs lefektetve az alkotmányban. Ez enyhén szólva pimasz megjegyzés, hiszen köztudott, hogy a tartomány nem hozhat törvényeket, nem vezethet be újabb terheket, hiszen ez elsősorban törvényellenes, másodsorban pedig igazságtalan lenne a polgáraival szemben. Tehát sem jogi lehetőség, sem gazdasági logika nincs a kijelentésben. A tartomány finanszírozását szabályzó törvény meghozatala az egyedüli megoldás – magyarázta Ökrész Rozália.
Közölte, hogy a Vajdasági Magyar Szövetség köztársasági képviselői által beterjesztett, s a parlament által elfogadott módosítási indítványnak köszönhetően novemberben további kétmilliárdot törlesztett a köztársaság.
– Hogy megvalósul-e a kilencmilliárdos teljes összeg, erre pillanatnyilag kevesen tudnának válaszolni. Szerintem, ha nem is a teljes összeg, de a pénz legnagyobb része meg fog érkezni. Tény, hogy a köztársasági költségvetést a fizetésképtelenség veszélye folytonosan fenyegeti, azonban a költségvetés imént említett módosítása által vállalt kötelezettséget, úgy tűnik, mégis komolyan veszi a Pénzügyminisztérium – állapította meg a titkárhelyettes.
HAMAROSAN A JÖVŐ ÉVI BÜDZSÉRŐL
A költségvetési tervek megvalósításáról szóló jelentés vitáját megelőzően Jovica Đukić tartományi pénzügyi titkár a jövő évi költségvetéssel kapcsolatban elmondta: annak tervezete december 12-én kerül a tartományi kormány elé, s elfogadását követően a képviselőház elé terjesztik a javaslatot, melyet így a december 21-i ülésen már meg is vitathatnak. E költségvetés reálisabb, s ennélfogva valamivel kisebb lesz majd az ideinél – közölte.
A köztársaságtól érkezett hárommilliárd dinárt az építőipari vállalatokkal szembeni tartozások mielőbbi törlesztésére költik – jelentette ki Đukić. Ezt a célt szolgálja annak a 2,3 milliárd dináros hitelnek a felvétele is, amelynek 40 százalékát a köztársaság, a fennmaradó részt pedig a tartomány és a helyi önkormányzatok törlesztik majd – tette hozzá.
