Annak ellenére, hogy nem a szerb tagjelöltség képezte a fő témát, annak megvitatása során olykor parázs vita is kialakult az Európai Unió vezetőinek pénteki ülésén. Az eredmény azonban mégis az maradt, amit az elmúlt néhány napban már sejteni lehetett a szilárd német és osztrák álláspont ismeretében: Szerbia jelenleg nem nyerheti el a tagjelölti státust. A Miniszterek Tanácsa 2012 februárjában újra fel fogja mérni a helyzetet, elsősorban a Belgrád és Prishtina közötti párbeszéd előrelépéseit, s ezt követően márciusban az Európai Tanács jóváhagyhatja a szerb tagjelölt-kérelmet, amennyiben a februári jelentés pozitív lesz.
Az uniós elvárások közé tartozik az eddigi párbeszéd során született megállapodások tiszteletben tartása, így az integrált határátkelő-ellenőrzés megvalósítása, a Koszovó regionális szereplése körüli problémák megoldása, valamint a KFOR és az EULEX mandátumához tartozó tevékenységek elvégezhetőségének szavatolása.
Az Európai Tanács döntése kapcsán megtartott sajtótájékoztatóján Boris Tadić államelnök kijelentette, hogy a döntés ellenére Szerbia nem állhat el az európai úttól. Minden ezzel ellentétben álló döntésnek komoly következményei lennének az ország és polgárainak jövője szempontjából – tette hozzá.
Tadić közölte azonban a tagjelöltség elutasításának a közvélemény előtt eddig ismeretlennek számító legfőbb okát is. Az elnök azt mondta, a Belgrád és Prishtina között zajló tárgyalásokon világos feltételként támasztották Szerbia elé a Biztonsági Tanács 1244-es határozatától való elállást. Tadić közölte, maga soha sem lesz kész arra, hogy ettől a Szerbia szuverenitását szavatoló határozattól elálljon, s nem csupán azért, mert az garantálja a békét Koszovóban, hanem azért is, mert az az egyetlen olyan létező jogi alapdokumentum, melyre a koszovói kérdés leendő megoldását is fel lehet építeni. Újságírók kérdésére az elnök megerősítette, hogy a határozattól való eltekintés az uniós tagjelöltség elnyerésének feltételévé vált. Arra a kérdésre, hogy kik kérték Szerbiától ennek a lépésnek a megtételét, Tadić úgy válaszolt: mindenki, aki részt vett a Szerbia és Koszovó között zajló technikai megbeszéléseken.
Az államelnök kifejtette, továbbra sem tér el az eddigi politikától, melynek egyik alapköve az európai integráció, a másik pedig a koszovói legitim érdekek védelme. Mint mondta, a választásokon a polgároktól erre a politikára nyert támogatást, így nem is állna módjában változtatni a lefektetett alapelveken. Tadić kritizálta az ellenzéki pártok hatalmi programtól eltérő elgondolásait, külön kitért a Fordulat programjára, illetve azokra a pártokra, melyek az európai közeledés ellen foglalnak állást. A Fordulat kapcsán azt mondta, az államérdekektől való egyszerű elállás sem szavatolná a gyorsabb integrációt, mert egy ilyen lépés felborítaná az ország egyensúlyát, destabilizációval pedig szintén nem válhat egyetlen ország sem EU-tagállammá.
– Nem szeretnék hamis optimizmust terjeszteni az unió márciusi döntésével kapcsolatban sem. Az elmúlt napokban többször is felhívtam a figyelmet arra, hogy értelmetlen ilyen derűlátásnak hangot adni a mai döntés kapcsán. Szerbia folytatni fogja a jelenlegi politikáját, s megvizsgálja, követett-e el hibát e politikai célkitűzések teljesítésekor – közölte Tadić.
Szerbia az Európai Bizottság minden egyes feltételének eleget tett, húzta alá, ezért most is könnyen az EU szemébe tud nézni. Feltette viszont a kérdést az uniós tisztségviselőknek, vajon ők betartották-e korábbi ígéretüket.
A VÁLASZTÁSOK IDEJE?
Diplomáciai körökből már az éjszaka folyamán kiszivárgott, milyen döntést hoznak majd péntek délelőtt az EU vezetői. Vuk Jeremić külügyminiszter ezzel kapcsolatban azt nyilatkozta, hogy ő fontosabbnak tartja az uniós mércék teljesítését a csatlakozásnál. Szerbia, mint mondta, években mérhető távolságra van még a tagság elérésétől, ez az idő alatt pedig esélyünk van arra, hogy eleget tegyünk az európai mércéknek. A Huffington Post portál által közölt nyilatkozatban Jeremić úgy értékelte, hogy az unió egyes részeiben a válság miatt konzervatív vélemények uralkodtak el a bővítéssel kapcsolatban, s a legfontosabb most biztosítani annak folytonosságát.
Tomislav Nikolić, a Szerb Haladó Párt elnöke sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy Szerbia tagjelöli státus nélkül maradt, Mirko Cvetković miniszterelnököt pedig arra szólította fel: köszönje meg a bizalmat, és mondjon le. A Betának adott nyilatkozatában Nikolić annak a meggyőződésének adott hangot, hogy eljött az ideje a miniszterelnöki mandátum visszaadásának, s a választások kiírásának. Szerbia minden tekintetben messze van még az uniótól, s a kormánynak bizonyos felelősségtudatról kellene tanúbizonyságot tennie – közölte a pártelnök.
A választások kiírásával kapcsolatban hasonlóképp vélekedett Vojislav Koštunica, a Szerbiai Demokrata Párt elnöke is. Véleménye szerint azonban Szerbia semmit sem veszített azzal, hogy nem kapta most meg a tagjelölti státust – az egyedüli vesztes a kormány, mégpedig végzetes politikája miatt, mely szerint az EU-nak nincs alternatívája.
Vuk Drašković, a Szerb Megújhodási Mozgalom elnöke kifejtette, Szerbiának időben kell normális regionális együttműködésbe kezdenie „mindenkivel, beleértve Koszovót is”, ha márciusban el akarja nyerni a tagjelölti státust. Még augusztusban közölték Szerbiával az előfeltételeket, ezek többségét viszont mégsem teljesítette az ország – magyarázta a pénteki elutasítás okát Drašković.
GYŐZELEM ÉS KUDARC
Nenad Čanak, a Vajdasági Szociáldemokrata Liga elnöke az Európa-barát erők hatalmas győzelmének nevezte a pénteki döntést, mellyel, mint mondta, megnyílt a lehetősége annak, hogy a jövő év márciusában végleges csapást mérjenek az Európa-ellenes erőkre, melyek csak lassítani, de nem megállítani voltak képesek a csatlakozás folyamatát. Az SZDP-t és az SZHP-t az orosz politikai célok közvetlen szerbiai kivitelezőinek nevezte.
A Szerb Radikális Párt tisztségviselői pénteken az elnöki palota előtt tüntettek Boris Tadić integrációs politikája ellen, s a csatlakozási folyamat azonnali leállítását követelték, mert azt a szerb állam szétverésére szolgáló eszköznek tekintik.
Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke lapunkhoz eljuttatott közleményében a szerb belpolitika újabb kudarcának, a realitásokat figyelmen kívül hagyó kormányzati politika következményének nevezte a brüsszeli döntést.
– Azt várjuk el az ország felelős vezetőitől, hogy a mai döntést bátorításként felfogva szakítsanak az eddigi illúziókkal. Ahhoz, hogy Szerbia a jövő év márciusában elnyerhesse a tagjelöltséget, az európai-irányultságú politikai megnyilatkozások nem lesznek elegendőek – áll a kiadott közleményben. Pásztor szerint haladéktalanul hozzá kell látni az EU-csúcson megfogalmazott feladatok teljesítéséhez, mert „ellenkező esetben Szerbia lakossága, közöttük a vajdasági magyarok, egy olyan szélmalomharcnak lesznek továbbra is a túszai, amely nem vezethet sikerre.”
Čedomir Jovanović, a Liberális Demokrata Párt elnöke úgy fogalmazott, ezúttal sem Európa, sem Németország, sem Milošević, sem pedig a polgárok nem okolhatók az eleve kudarcra ítélt hazai politika miatt. Mint mondta, elengedhetetlen a zsákutcába vezető sikertelen politika megváltoztatása – ennek egyedüli lehetséges módja pedig a választások megtartásában van. Három éven át zajló lézengést követően ma ott tartunk, hogy sem Koszovó megőrzéséhez, sem pedig az európai csatlakozáshoz nem állunk közelebb – állapította meg az LDP vezetője.
ELSAJÁTÍTANI A JÁTÉKSZABÁLYOKAT
Vlastimir Matejić, a Szerbiai Európai Mozgalom vezetője úgy értékelte, hogy az unió döntése „pedagógiamentes gáncsoskodásnak” tekinthető.
– Hasonló helyzetekben mindig átmenő osztályzatot adnék az egyetemi hallgatóknak, vannak viszont olyan tanárok is, akik inkább gáncsoskodni szeretnek. Ilyesmit tapasztalhattunk most az unió részéről – fogalmazott Matejić.
Véleménye szerint a következő három hónapban Szerbiának ugyanazt kellene tennie, amit eddig is: a tagjelöltségre való minden tekintet nélkül rendeznie kell problémáit: a korrupciót, a bűnözést és a koszovói konfliktust. Ezeket ugyanis akkor is rendeznünk kellene – tette hozzá –, ha az unió egyáltalán nem is létezne.
Mint ismeretes, a német álláspont volt az, amely az utóbbi hónapokban a leginkább rányomta a bélyegét a szerbiai várakozások kimenetelére. Wolfram Maas belgrádi német nagykövet szerint Szerbiának nincs miért haragudnia Németországra.
– Első prioritásként Szerbia az európai csatlakozást jelölte meg. Ezt világosan megfogalmazta az államelnök, a kormány és a képviselőház is. Ha valaki egy bizonyos klub tagjává szeretne válni, meg kell tanulnia az azon belül uralkodó játékszabályokat, s tartania kell magát azokhoz. Szerbia most pontosan ilyen helyzetben van – fogalmazott Maas.
Hozzátette, Angela Merkel német kancellár augusztusban világosan közölte a német elvárásokat, s a német vezetésnek most ezeknek az elvárásoknak a teljesítését kellett értékelnie.
