Szerbiában megvan a hajlandóság a Koszovóval kapcsolatos nyitott kérdések mielőbbi rendezésére, az Európai Unióban pedig szinte biztosra veszik, hogy februárban már rábólinthatnak a szerbiai tagjelöltségi kérelemre – szűrhető le a Belgrádból és Brüsszelből érkező hétfői vélemények alapján. Az EU magas rangú tisztségviselői fontosnak tartották még egyszer elismerni a felzárkózás terén elért eddigi szerbiai eredményeket, s az „utolsó simítások” megtételére buzdították az országot.
Catherine Ashton, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője, valamint Štefan Füle uniós bővítési biztos hétfőn kiadott közös közleményükben Szerbia európai integrációjáról nyilatkoztak. Megállapították, hogy Szerbiának most lehetősége nyílt megtenni az utolsó szükséges lépéseket annak érdekében, hogy februárban pozitív döntés szülessen az ország tagjelöltségi kérelmével kapcsolatban. „Arra számítunk, hogy az előttünk álló időszakban Szerbia lépéseket tesz majd az európai csatlakozás útján” – áll a közös nyilatkozatban. Ashton és Füle azon a véleményen vannak, hogy erre az optimizmusra a Belgrád és Prishtina közötti párbeszéd múlt héten elért eredményei, továbbá a korábbi megállapodások alkalmazásának kapcsán tapasztalt pozitív jelzések adnak okot. Mindezek azt mutatják – állapítják meg –, hogy Szerbia határozott léptekkel halad a megfelelő irányba. Szerintük az ország az elmúlt években és hónapokban is nagy utat tett meg, amihez gratuláltak Boris Tadić államelnöknek, a szerb kormánynak és az ország polgárainak is.
Az Európa Tanács december kilencedikei döntésére is az elmondottak igazolásaként tekintenek. A döntés – fejti ki Catherine Ashton és Štefan Füle – világos jele annak, hogy az Európai Unió mielőbb üdvözölni szeretné Szerbiát soraiban, s hogy hatékonyabbá kívánja tenni az együttműködést ezzel az állammal.
Elégedettségüknek adtak hangot a hágai törvényszékkel folytatott teljes körű együttműködés megvalósulása, illetve a csatlakozási feltételek teljesítésében elért előrelépés miatt is. Külön értékelték az igazságügyi reformokat, melyeket a főképviselő és a bővítési biztos a legnagyobb eredményként jelölt meg.
SZERBIA JELENLÉTE FONTOSABB
Hasonlóan pozitív meglátások fogalmazódtak meg hétfőn az európai integrációkkal megbízott kormányirodában is. Milica Delević, az iroda igazgatója a meggyőződésének adott hangot, hogy létezik az a politikai szándék Szerbiában, amely a Prishtinával folytatott megbeszélések során hajlani fog a kérdéses ügyek rendezésére.
– Mindaz, ami a december kilencedikei döntést követően hazánkban elhangzott, éppen erről a szándékról tanúskodik. A lényeg voltaképpen abban áll, hogy folytatni kívánjuk-e mindazt, amit eddig is magunkért tettünk – nyilatkozta Delević.
Božidar Đelić távozó kormányalelnöknek arra a kijelentésére reagálva, mely szerint a tagjelölti státus márciusi elnyerése sem biztos, Delević elmondta, az mindenekelőtt a Miniszterek Tanácsának februári osztályzatától függ majd, melyet pedig – az Európa Tanács megállapításai szerint – Koszovó regionális szereplésének megoldása, továbbá az eddigi megállapodások alkalmazása határoz meg. Mint mondta, ezek olyan kérdések, melyek rendezésében maga Belgrád is részt vett, ennélfogva érdekében áll a megszületett megállapodások betartása is. Koszovó regionális összejöveteleken való szereplése kapcsán az irodavezető úgy fogalmazott, hogy Szerbia számára fontosabb az, hogy ezeken részt vegyen, mint az, hogy mások szereplésén gondolkozzon.
VILÁGOS FELTÉTELEK HIÁNYA
Az Európa Tanács kedvezőtlen döntése jelentős kihívásként hathat az ország vezetőinek európai csatlakozási beállítottságára – állapította meg a brüsszeli Európai Politikai Központ (EPC). A kutatóközpont szerint a Koszovót illető új feltételek már az államfői csúcs előtt is serkentették az Európa-ellenes nacionalista érzelmeket Szerbiában. Az elemzés megállapítja, hogy a kitapintható, átlátható csatlakozási feltételek hiánya a csatlakozási hangulat elfecsérléséhez vezethet hazánkban, ráadásul éppen akkor, amikor beindult a választási kampány is. Ezeknek a választásoknak az eredménye egyelőre megjósolhatatlan, s nem tudni azt sem, hogy az Európa Tanács döntése valójában mekkora ütést mért az államvezetésre – állapítják meg a központ elemzői. Az unió, a horvát csatlakozási szerződés aláírásával egy lépést tett előre, rögtön vissza is lépett azonban kettőt, amikor a vezetők nem tudtak közös megegyezésre jutni a szerbiai tagjelöltségi kérelemmel, illetve a montenegrói csatlakozási tárgyalások kezdési időpontjával kapcsolatban – közölte a kutatóközpont. Úgy értékelték, hogy a Koszovóhoz fűződő európai követelések teljesítése is sokkal bizonyosabb lett volna, ha Szerbia számára szavatolták volna a lépésről lépésre járó „ajándékokat”: most a tagjelöltséget, később pedig a többi előrelépés fejében a további csatlakozási lépcsőfokokat.
HOSSZÚ IS, PÉNZT SEM HOZ
A Szerbiai Demokrata Pártnál meg vannak győződve arról, hogy az EU februárig vagy márciusig minden létező módszert bevet annak érdekében, hogy a státusért cserébe Szerbia végleg elismerje Koszovó függetlenségét. Slobodan Samardžić, a párt alelnöke kifejtette, éppen emiatt kellene minél előbb felfüggeszteni az egész folyamatot. Mint mondta, az unió megkísérli majd arra kényszeríteni az országot, hogy felszámolja az észak-koszovói barikádokat és felfüggessze az ottani szerbiai intézmények működését, továbbá, hogy beleegyezzen Koszovó regionális szereplésének lehetővé tételébe. A tagjelöltség egy örökkévalóságig tartó előszoba, amely ráadásul anyagi hasznot sem jelent az államnak – fogalmazott Samardžić. Mint mondta, ebből kifolyólag semmi kára sem származna az országnak abból, ha most felhagyna az integrációs törekvésekkel.
Đelićet nem lehet lebeszélni
Božidar Đelić, a kormány integrációs kérdésekkel megbízott lemondásban lévő alelnöke a B92 A hét benyomása (Utisak nedelje) című műsorának vendégeként közölte, hogy nem fog elállni távozási szándékától, még ha Mirko Cvetković miniszterelnök meg is kísérli arról lebeszélni. Úgy nyilatkozott, hogy korábban tett ígéretét követően a lemondást tartja az egyetlen helyes útnak. Mint mondta, egy időre távozik a nyilvánosság elől, majd energiáját a mindennapi emberekkel való kapcsolatteremtésbe fekteti, Szerbia-szerte népszerűsíteni kívánja az európai felzárkózás szükségességét hirdető politikát a Demokrata Párt tagjaként.
