Moszkva szerint mesterségesen gyártottak politikai konfliktust a humanitárius misszióból (Fotó: Tanjug)
Az EULEX két lehetőséget hagyott az oroszországi humanitárius segélyt szállító kamionok továbbhaladására: az egyik az EULEX kíséretét, a másik pedig a merdarei átkelő igénybe vételét jelentette. Egyik sem felelt meg viszont az orosz teherautóknak, hiszen az előbbi magától értetődőnek veszi az EULEX járműveinek átengedését a szerbek által felállított barikádokon, az utóbbi pedig a koszovói vámosok által ellenőrzött átkelő használatát jelentené. Moszkva szerint mesterségesen gyártottak politikai konfliktust a humanitárius misszióból.
Alekszandr Konyuzin belgrádi orosz nagykövet szerdán Szergej Sojgu Oroszország rendkívüli események kezelésével megbízott miniszterével tárgyalt, aki később egyik tévés nyilatkozatában azt mondta, hogy magyarázat nélkül tartóztatták fel a humanitárius segélyt szállító konvojt. Aláhúzta: az orosz fél szigorúan az ENSZ határozatával összhangban jár el, s kizárólag humanitárius csomagokat szállítanak, ami könnyen ellenőrizhető. Közben Dmitrij Rogozin, Oroszország állandó NATO-beli képviselője „humanitárius bűncselekménynek” nevezte a konvoj feltartóztatását, s közölte: az ügyről kizárólag a NATO és az EU képviselőivel tárgyalnak, az el nem ismert Koszovóval még véletlenül sem. Úgy fogalmazott, az EU és a NATO tehet arról, hogy Koszovó elismerésével elismerték az egykori koszovói hadsereg „gengsztereit” is, akik időközben saját rendőrséget hoztak létre.
Vincent Degert, az Európai Unió szerbiai küldöttségének vezetője kijelentette, nem az unió tehető felelőssé a konvoj vesztegléséért. Mint mondta, az EU hivatalos levelet kapott Konyuzintól, melyben az érkező szállítmány követését, koszovói biztonságának szavatolását kérte. Ezenkívül, tette hozzá, az EULEX előírásaiban teljesen világosak az efféle szállítmányok kíséretére vonatkozó rendelkezések.
Az észak-koszovói szerbek képviselői szerint az EULEX efféle magatartásával voltaképp túllépett felhatalmazásán. Radenko Nedeljković, a mitrovicai körzet vezetője úgy értékelte, hogy az uniós rendőrség azt akarja ezzel az esettel bizonyítani, hogy a jarinjei adminisztratív átkelő határátkelő. Várakozásának adott hangot, hogy a problémát sokkal magasabb szinten, mindenekelőtt a Moszkva és Brüsszel közötti értekezések vonalán oldják majd meg. Hasonló véleményt közölt tegnap Konyuzin nagykövet is, aki szerint mesterségesen gyártottak politikai kérdést a kamionok áthaladásából.
„POLITIKAI CÉLÚ KIJELENTÉSEK”
Jelko Kacin, az Európai Parlament szerbiai jelentéstevője és Vincent Degert, az EU szerbiai küldöttségének vezetője cáfolták a szerb államvezetéstől az elmúlt napokban hallott azon kijelentéseket, melyek szerint az EU Koszovó függetlenségének elismerését követelte a tagjelölt-státus jóváhagyásáért cserébe. A Szabad Európa Rádiónak nyilatkozva Kacin azt mondta, az EP nincs birtokában olyan információknak, amelyek szerint az Európai Bizottság Koszovó elismerését kérte volna Szerbiától. Másrészt, mint mondta, egyetlen EU-tagállam sem kérheti egyoldalúan ezt Szerbiától. Boris Tadić államelnök és Ivica Dačić belügyminiszter erről szóló kijelentéseit Kacin választások előtti, politikai célokat szolgáló mondandóknak nevezte.
– Szerbiától kizárólag a lakosság szabad közlekedésének, az áru, a tőke szabad forgalmának lehetővé tételét kéri az EU. Az újabb barikádok és zárlatok biztosan nem számítanak megfelelő válasznak a Szerbiát márciusig váró kihívásokra, amikor is újból véleményt formál majd a tagjelöltségre vonatkozóan az Európai Tanács – fogalmazott a jelentéstevő.
Hasonlóképp nyilatkozott Degert is. Közölte, hogy Szerbiától nem kérte senki sem, hogy közvetett vagy közvetlen módon elismerje Koszovót. Fontosnak nevezte viszont a Belgrád és Prishtina közötti párbeszéd folytatását, az újabb megállapodások lehetősége utáni kutatást.
DAČIĆ: EGY ÉS UGYANAZ
Az uniós tisztségviselők szerdai kijelentéseit követően Ivica Dačić belügyminiszter úgy fogalmazott, jól hangzanak az olyan állítások, melyek szerint senki sem támasztotta feltételként Szerbia elé Koszovó államiságának elismerését, de ezek az állítások sajnos nem igazak. Hozzátette, meglehet, formálisan senki sem nyújtotta be e követelést, de amennyiben Szerbia teljesíti a megfogalmazott feltételeket, akkor már nem áll messze Koszovó elismerésétől.
– Nehezen fogjuk márciusban elnyeri a tagjelölti státust, amennyiben a feltételek változatlanok maradnak, mert Szerbia is nehezen fog változtatni álláspontján – közölte Dačić.
Az uniós követeléseket pontosítva elmondta, saját területe egy részének az integritását kellene Szerbiának elismernie, de azt is kérték, hogy a koszovói hatóságok regionális fórumokon való részvételének megoldása Prishtina az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1244-es határozata figyelmen kívül hagyása mellett szerepelhessen.
Dačić meggyőződésének adott hangot, hogy Szerbia uniós integrációjának egyedüli előfeltétele Koszovó, mely pár hónappal ezelőtt még nem szerepelt az elvárások között, noha szerinte „Európa az első naptól kezdve azt szeretné, ha Szerbia elismerné Koszovót”.
A belügyminiszter szerint az európai csatlakozási folyamat folytatása államérdek, de meg kell húzni bizonyos vonalat, melyen az ország nem léphet át, s melyre a jelen pillanatban már „alaposan rálépett”.
