Fennállásának 20. évfordulóját ünnepli az idén a törökbecsei magyar művelődési egyesület – az első fellépésük ugyanis 1991-ben volt. A szervezeten belül hagyományápoló és kézimunkacsoport, valamint zenei szakosztály is működik. Különösen büszkék a Csalogató néptáncegyüttes tevékenységére, mely Vajdaság legjobb csoportjainak egyikévé nőtte ki magát az elmúlt évtizedben. A helyzet azonban korántsem mondható rózsásnak – tudtuk meg a Jókai tagjaitól.
Megtörténhet ugyanis, hogy hamarosan másnak adja át használatra az önkormányzat annak az épületnek egy részét, melyet az egyesület teljesen felújított. Attól tartanak, hogy a kedvezőtlen döntést újabbak is követhetik.
Annak idején, 1991-ben a Testvériség-egység Ifjúsági Otthonként bejegyzett szervezet részeként kezdte meg működését a törökbecsei Jókai Mór Magyar Művelődési Egyesület. Olyan idők voltak azok, amikor nem tett volna jót, ha hangsúlyozták volna: magyar szervezetről van szó – emlékezett vissza Ilia László, az egyesület titkára. A Jókai 2001-től számít jogi alanynak, a bejegyeztetés azonban nem oldhatta meg az épület használatának gondjait.
– A részben a helyi közösség, részben pedig a község tulajdonában álló épületet eredetileg fatelepként, lerakatként kívánták használni a kilencvenes évek elején. Néhányan, akiknek fontos volt, hogy ne efféle célokra használják az egyébként magyarok által felépített házat, összeültünk, és megegyeztünk, hogy létrehozunk egy egyesületet, ahol a település magyarsága ápolni tudná hagyományait. Így alakult meg a Testvériség-egység, melynek keretében működni kezdett a Jókai is – magyarázta a kezdeteket Ilia.
Dr. Kovács László
Idővel kiváló kapcsolatok alakultak ki a magyarországi Mezőtúr, valamint a szlovákiai Párkány egyesületeivel, olyannyira, hogy e helységek − a termékeny művelődési kapcsolatoknak köszönhetően − Törökbecse testvértelepüléseivé váltak.
Ilia szerint az egyesület tevékenységében, a művelődési vonatkozásokon túl, a közösségépítő jelleg a legkiemelkedőbb: részt vettek korábban a magyarigazolványok, a vízumkérelmek rendezésében, most pedig a könnyített állampolgársági kérelmek átadásában nyújtanak segítséget a CMH irodával együttműködve.
HIÁBAVALÓ BEFEKTETÉSEK?
Az egyesület, hogy megfelelő helyet biztosíthasson a különféle rendezvényeknek, folyamatosan dolgozott az épület felújításán, már amennyire a befolyó pénzekből futotta erre. A befektetések igazi hulláma persze nem a kilencvenes években, hanem a hatalomváltást követően, 2002 után kezdődött meg – tudtuk meg dr. Kovács László tüdőszakorvostól, aki 1998 és 2006 között az egyesület elnöki tisztségét töltötte be, most pedig, látva, hogy nem jó irányba haladnak a dolgok, hosszabb szünet után ismét visszatért annak elnökségébe. Számításai szerint az elmúlt tíz évben mintegy negyvenezer eurót költöttek el a roskadozó épület tatarozására, a termek felújítására. A cél az volt, hogy egy magyar művelődési házat hozzanak létre, amely otthont adott volna más civil szervezeteknek is. A leginkább bizonyára az anyagiak hiánya okozta azt, hogy ez az elképzelés nem valósulhatott meg egészében, s az egyesület által használt épületben a teleház kezdte csupán meg a működését.
Az egyesület által használt épület egykor és most
A gondok azonban máig megmaradtak. A számlák továbbra is a már nem létező Testvériség-egység nevére érkeznek, nem kis összegre és hosszú folyamatra van ugyanis szükség ahhoz, hogy az áram, a telefon számlázása körüli problémákat megoldják. A legnagyobb baj viszont az, hogy nem is lehet pontosan tudni, kié az egyesület által használt ház, a község és a helyi közösség közötti tulajdonjogi viszonyok tisztázását talán majd a közvagyonról szóló törvény fogja lehetővé tenni. Bizonyára nagy adag jóindulatra és tettrekészségre is szükség lenne ahhoz, hogy ezeket a kérdéseket rendezzék.
„BELSŐ BOMLASZTÁS”
Ilyen tisztázatlan körülmények között talán nem is csoda, ha a közelmúltban tovább bonyolódtak a dolgok. Nemrégiben létrejött egy új egyesület, mely – mint azt Ilia lapunknak elmondta – az eddigiekben semmilyen tevékenységet nem fejtett ki, hozzájuk sem fordultak azzal a szándékkal, hogy esetleg szeretnének bekapcsolódni a munkába, így eleve semmi jóindulatot sem látott az egészben.
A felújított termet már nem sokáig használhatja a Jókai
Közben kiírták az épület használatára vonatkozó pályázatot, melyen − legalábbis a helyi közösség tanácsából kiszivárgott információk szerint − ennek az új egyesületnek fogják átengedni az épületnek – egyelőre – egy részét. Mint azt Ilia László elmondta: éppen azt a részét, melyben az említett beruházások nagy része megtörtént. A legszomorúbb az, hogy a magyar közösségen belüli bomlasztás esetével állunk szemben, melynek minden bizonnyal megvan a politikai háttere is. Az épület használatával kapcsolatos hivatalos döntést egyelőre nem hozták nyilvánosságra, s nem is lehet tudni, mikor teszik közzé. Az új egyesület profilja – fogalmazott Ilia – nem a magyar művelődési élet javítása, hanem elsősorban a környezetvédelem felé irányul.
