A határon túli identitás jellemzőiről írva Gereben Ferenc szociológus megállapította, hogy Vajdaság és Magyarország tűnik a magyarságtudat legkevésbé pozitív hangoltságú régiójának. A délvidéki magyarok a kutatások szerint a kisebbrendűségi érzéssel küzdenek, s emiatt folyamatosan a sebzettség állapotában élnek. A szabadkai székhelyű Magyarságkutató Tudományos Társaság fennállásának 20 éves évfordulójára A kisebbségkutatás 20 évének állomásai címmel szervezett tudományos konferencián a kutatók a délvidéki magyarság identitását, a népesség háború okozta attitűdjét, az együttélési hajlandóságát valamint a magyar tudományos hálózat, az intézményi kapcsolatok illetve a közpolitikai állapotokat vizsgálták.
Dr. Mirnics Zsuzsanna és Nacsa Nella a magyarországi magyar és a vajdasági magyar 20 és 30 év közötti egyetemi hallgatók identitását vizsgálta. A tanulmányból egyebek között kiderül, hogy a magyarországi fiatalok négyszer pesszimistábbak, mint a vajdaságiak. Az anyaországi fiatalok magukat vendégszerető és kreatív népcsoportnak látják, a délvidékiek szorgalmas, szívós népnek tartják a vajdasági magyarokat. Míg a negatív jelzők közül a vajdaságiak magukra a visszahúzódó, a többségbe beolvadó és alárendelt jelzőket mondták, az anyaországiak háromszor kisebb arányban látnak negatív tulajdonságokat nemzettársaikban ( behódolók, irányíthatók).A tanulmány megállapítja, hogy a vajdasági magyarok az anyaországiaktól egyértelműen megkülönböztethető, sajátos identitástudattal rendelkeznek.
Dr.Gábrity Molnár Irén, egyetemi tanár, az MTT elnöke Vajdaság népességének háború okozta attitűdjei címmel tartott előadást. A kutató kiemelte: számbeliségében ugyan csökkent a délvidéki magyarság, de erőnlétében, szakmai tudásában és versenyképességében erősödött. A délszláv háborúk következtében, a menekültek betelepülésével Vajdaságban megváltozott a lakosság szerkezete. A népesség kétharmada szerb ajkú lett. A dühöngő nacionalizmus rányomta bélyegét az együttélésre. Még ma is tapasztalható a szerbek részéről a látens idegengyűlölet, a magyarság irányából pedig nőtt a távolságtartás a velük együtt élő többséggel szemben. Dr. Gábrity Molnár Irén szerint a magyar fiataloknak elege lett a nacionalizmusból meg a sovinizmusból és gyakran nem is hajlandóak megvallani nemzeti hovatartozásukat, inkább európaiságukat hangsúlyozzák. A kutató szerint ez a transznacionális nemzettudat kiépülését jelenti. Sokan elmenni készülnek és éppen ez a legnagyobb veszély a vajdasági magyarság jövőjét tekintve. Ám a kutató úgy látja, ha az ország, a tartomány illetve a vajdasági magyar politikum megteszi az itthon marasztaláshoz szükséges lépéseket, akkor ez a közösség erőnlétében erősödni fog. Nem kell leírni.
Dr. Szlávity Ágnes, egyetemi tanár a magyar és a szerb egyetemi hallgatók együttélésének vizsgálatáról beszélt. Eszerint a magyar egyetemi hallgatók kevésbé ambíciózusak, mint szerb társaik, individualisták, a saját érdekeiket tartják fontosnak és a férfias, anyagias értékeket tartják elsődlegesnek. Ezzel szemben a szerb fiatalok bátran kiállnak vélt igazukért, ambíciózusak. A szerb nép kollektivista nemzetnek tekinthető: a társas kapcsolatok sokkal fontosabbak, általában az egyéni érdekek fölé helyeződnek. Számukra a nőies értékek, a harmónia és az egyéni boldogság a fontos.
Dr.Csányi Erzsébet, egyetemi tanár a magyarságkutatás fontosságáról beszélt, kiemelve, hogy az elbizonytalanodó, önértékelést elveszítő, tehát önbecsüléssel küszködő traumatizált vajdasági a magyarság de különösen a fiatalok számára is fontosak a kutatási eredmények, hogy szembe nézhessünk a tényekkel és egyfajta mentálhigiénés kezelésként hasznosítsuk. A tudományos kutatómunka fontosságáról szólva egy Kárpát-medencei tudományos hálózat kiépítésének szükségességét szorgalmazta, ezen kívül hazai, anyaországi és nemzetközi kapcsolatépítést lát szükségesnek. Fontosnak tartja ugyan a civil szerveztek által végzett magyarságkutatást, de mint mondta, a vajdasági értelmiségnek új egyetemi kutatóközpontokat kellene létrehoznia.
Takács Zoltán a határral szabdalt felsőoktatási intézményhálózatról beszélt, Ricz András az Európai Uniós programok hatását vetítette ki a délvidéki magyarságra, Mirnics Károly magiszter a közpolitikai elemzések sorában a nélkülözhetetlen magyarságkutatásról tartott beszámolót, Papp Tibor pedig az MNT szerb nyelvi középiskolai felzárkóztató programjáról tartott előadást. Mátyus Ákos dolgozata a Vajdaság a magyar kormányok tükrében címet viselte.
A jubiláló MTT-t köszöntötte Tarnóczy Mariann, az MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottságának titkára valamint Tóth Pál Péter, a KSH Népességtudományi Kutatóintézet főmunkatársa. Levélben az MTA vezetősége is gratulált a 20 éve magyarságkutatással foglalkozó szervezetnek és munkatársainak.
