„Németország az elsők között ismerte el Koszovó függetlenségét” – Angela Merkel és Hashim Thaçi (Fotó: Beta)
Igaz, Szerbiában elsősorban a Prishtinára való nyomásgyakorlás fokozásaként kezelték Merkel hétfői koszovói látogatását, a kancellár mégsem mulasztotta el annak lehetőségét, hogy megismételje a hazánkkal szemben támasztott németországi elvárásokat: a mozgásszabadság szavatolását, a párhuzamos intézmények leépítését, valamint a közös határellenőrzés bevezetését. Ismertette azonban vendéglátóival azt is, mit vár el a közeljövőben Koszovótól. A konfliktuskezelés békés módja, illetve az EULEX-szel való együttműködés képezik a Prishtina előtt álló feladatokat.
Prishtinában a legnagyobb állami tiszteletadással fogadták Angela Merkel német kancellárt, aki a KFOR kötelékében szolgáló német katonák szokásosnak is nevezhető, karácsony előtti látogatása céljából érkezett meg Koszovó fővárosába, melyet tegnap Merkel arcképei, továbbá német és koszovói lobogók díszítettek. Merkelt Hashim Thaçi koszovói kormányfő fogadta a repülőtéren, melynek épületében ezt követően azonnal kezdetüket is vették a megbeszélések.
Bár a német sajtó a kancellár koszovói megbeszélései kapcsán egy újabb Szerbiának szánt üzenetről cikkezett, emlékeztetve a tagjelöltségről szóló döntés német nyomásra történt elodázására, a szerb kormánynál nem tulajdonítottak túl nagy jelentőséget Merkel prishtinai látogatásának.
– Nem a Belgráddal szembeni nyomásgyakorlást jelenti a prishtinai látogatás, hiszen Belgrád már bizonyította elszántságát a koszovói kérdés rendezését illetően. A mostani látogatás sokkal inkább a Prishtinára való nyomásgyakorlás eszköze lehet, melynek célja elejét venni, hogy Koszovó megakadályozza a párbeszéd folytatását. Amennyiben az Európai Unió, s mindenekelőtt Németország a koszovói helyzet rendezését tartja fontosnak, jó alkalom lehet a mostani arra, hogy Merkel figyelmeztesse a koszovói vezetőket: ne gátolják a tárgyalások menetét, mert az Koszovóra nézve sem hozhat semmi jót – nyilatkozta Milivoje Mihajlović, a szerb kormány sajtóirodájának vezetője.
Predrag Simić, a Belgrádi Egyetem Politikai Tudományok Karának tanára úgy látja, hogy a látogatásnak igenis van szerepe a Belgráddal szembeni nyomásgyakorlásban, s az nem is múlhat el politikai következmények nélkül a német kontingens és a szerb lakosság összeütközését, illetve a december 9-i döntést követően. Mint mondta, a német elvárások teljesítése ez idő tájt igencsak kérdéses, mert sem a Demokrata Párt, sem pedig a Szerbiai Szocialista Párt nem hajlandó átlépni a korábban meghúzott „vörös vonalat” a közelgő választások miatt.
ELVÁRÁSOK SOKASÁGA
A Hashim Thaçival folytatott megbeszéléseket követően Angela Merkel kijelentette, hogy az észak-koszovói konfliktus rendezése érdekében Szerbiának mindenekelőtt az augusztusi belgrádi látogatása során közölt feltételeket kellene teljesítenie.
– Azt szeretnénk, ha Szerbia megtalálná a módját a mozgásszabadság szavatolásának, a határellenőrzés terén megvalósított együttműködésnek, a normális árucsere megvalósításának, illetve a párhuzamos intézmények felszámolásának. Mindezt Szerbiában már elmondtuk. Most Prishtinában azt is közöltem, mit várunk el Koszovótól az előrelépés érdekében – közölte Merkel.
Az egyik kikötés az, hogy Koszovó járuljon hozzá az észak-koszovói konfliktus békés rendezéséhez, ami magában foglalja a Szerbiával közös határátkelők létrehozását is.
Merkel emlékeztetett: Németország az elsők között ismerte el Koszovó függetlenségét. Koszovóra, mint mondta, a német kormány multietnikumú, demokratikus társadalomként tekint, s egy ilyen Koszovó mellett áll ki, egy ilyen Koszovóról tárgyal európai partnereivel, a csatlakozni kívánó államokkal, Szerbiával és magával Koszovóval is. A cél szerinte az, hogy Koszovó egy demokratikus országgá váljon, ahol törvényuralom van, s ahol még határozottabb harc folyik a szervezett bűnözés és a korrupció ellen.
Merkel kitért arra is, hogy elvárja Koszovótól: az EULEX-szel való együttműködés ne csak papíron létezzen. Mint mondta, Thaçi biztosította őt arról, hogy ezt nem fogja megengedni, s beszámolója szerint az együttműködés első eredményei máris megmutatkoznak.
Az észak-koszovói helyzet kapcsán a német kancellár elmondta, arról korábban már tárgyalt Boris Tadić szerb államfővel is, s most a koszovói vezetést is megkérte, járuljon hozzá annak mielőbbi rendezéséhez. Aláhúzta, továbbra is „tartani kell a kapcsolatot Szerbiával és Tadić elnökkel”.
TÖRVÉNY ÉS ANARCHIA
Hashim Thaçi koszovói miniszterelnök arról beszélt, hogy kormánya már az eddigiekben is számos lépést megtett az európai integráció érdekében, s ezután is kész eleget tenni minden feltételnek.
– Koszovó határozottan kiáll a történelmi konfliktusok fejezetének lezárása mellett. A koszovói identitást jelentős mértékben a jövő határozza meg. Nem szeretnénk megengedni, hogy a múlt rabjai legyünk, ehelyett az Európai Unió és a NATO tagjává kell válnunk – fogalmazott Thaçi.
Mint mondta, Koszovó minden szomszédjával, így Szerbiával is párbeszédet folytat, mert ez az egyedüli módja a kérdéses ügyek rendezésének. Hangsúlyozta, fontos a megszületett megállapodások tiszteletben tartása, s felkérte Szerbiát, ezt ne hagyja figyelmen kívül.
Az észak-koszovói problémáról szólva kiemelte, az nem az állam és állampolgárai közötti feszültség, hanem a törvényes rend és az anarchia közötti ellenállás eredménye. Hozzátette, Koszovó alkotmányos feladata, hogy az észak-koszovói szerbeket is bekapcsolja a döntéshozás folyamatába.
KETTŐS SZUVERENITÁS?
– Szerbiának nincsenek olyan illúziói, hogy vissza tudná állítani Koszovóban a 2000 előtti helyzetet, de nem áll el a párbeszéd folytatásának és a tartós megoldás fellelésének a lehetőségétől sem – jelentette ki a szkopjei Dnevnik lapnak adott interjújában Boris Tadić szerb államfő.
Tadić hozzátette, Szerbia nem folytathatja az európai integráció folyamatát sem, ha azt polgárai nem támogatják – a polgárok pedig nem fogják azt támogatni, amennyiben az állam nem őrzi meg legitim érdekeit Koszovóban. Mint mondta, Koszovó felosztása, melyet Szerbia és az albánok még a múlt század hatvanas éveiben felvetettek, ma már nem tekinthető reális megoldásnak. Ellenben, a kettős szuverenitás elvén alapuló, illetve az ír modellhez vagy a kettős Németország példájához hasonlító elképzelés megoldást jelenthet – közölte Tadić. Úgy értékelte, hogy az európai csatlakozás folytatása gazdasági szempontból is fontos, s mindazok, akik ma ellene szólalnak fel, voltaképpen azt üzenik a jövő generációinak, hogy kevesebb lesz a munkahely, kisebbek lesznek az árukiviteli lehetőségek.
FURCSA REZOLÚCIÓ
Újságírói kérdésre válaszolva Ivica Dačić belügyminiszter irreálisnak nevezte a szerb rendőrség Koszovóba történő esetleges visszatéréséről szóló elképzeléseket, annak ellenére, hogy szavai szerint az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1244-es határozata fenntartja annak lehetőségét. A témát firtató egyik kérdésre a belügyminiszter azt válaszolta: „nincs arra szükség, hogy hamis reményeket ébresszünk”. Kifejtette, hogy a szóban forgó rezolúciót mindenki a maga módján értelmezi, beleértve a hágai nemzetközi bíróságot is, melynek döntésében nem számított jogellenesnek a koszovói függetlenség kikiáltása.
Mint mondta, Szerbia sohasem realizálta annak lehetőségét, hogy visszatérjen Koszovóba mintegy ezer hazai rendőr, s a jelen pillanatban sem tart egy ilyen lépést elképzelhetőnek. Ugyanakkor a véleményének adott hangot, hogy jó lenne, ha Szerbia síkra szállna mindezért, még ha világos, hogy nehéz lenne ma megszerezni a Biztonsági Tanács és a már Koszovóban állomásozó nemzetközi erők beleegyezését.
SZTRÁJK MIATT AKADOZOTT A FORGALOM
A Független Rendőr Szakszervezet sztrájkja miatt hétfőn fokozott gépjármű-ellenőrzést vezettek be a rendőrök Bujanovac községben a koszovói adminisztratív átkelőknél. Branislav Mirosavljević, a szakszervezet képviselője bejelentette, hogy a sztrájk miatt a gépkocsik továbbhaladását akár egy teljes órával is késleltethetik. Arról számolt be, hogy a fokozottabb ellenőrzés miatt Koszovó irányában nehézkesen zajlik a forgalom. Közölte, hogy a bujanovaci rendőrőrs minden dolgozója sztrájkba lépett, így a rendőrség bűnüldözési, közlekedési és adminisztrációs osztálya nem dolgozik.
Ivica Dačić belügyminiszter azt közölte, hogy a Belügyminisztériumnak szánt költségvetési juttatások növekedtek, ezért nincs ok a sztrájkra. A költségvetési javaslat értelmében az eddigi 50 milliárd dinár helyett jövőre 54,6 milliárd dinár jár a rendőrségnek. A szakszervezetnél a költségvetés tekintetében beálló változások ellenére azt közölték, hogy az adósságok kifizetésére vonatkozó kormányrendelet megszületéséig folytatni fogják a sztrájkot.
A Független Rendőr Szakszervezet, jobb megélhetési feltételeket követelve, december 12-én szüntette be a munkát.
