„Földrengés, szélvihar és –30 fok is lehet” címmel számolt be csaknem minden magyarországi hírportál az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság jövő évre vonatkozó katasztrófakockázatairól szóló friss jelentését ismertetve. Jaj, Istenem, még ez is! – fordult meg bizonyára egyik-másik ijedősebb fejében, holott – ha erőt és időt vett magán, és elolvasta az egész információt – gyorsan rádöbbenhetett, túllihegett, béna ijesztgetés az egész, szó sincs reális veszélyről, hiszen a katasztrófavédelmiek jelentésében pont a címbeli állítás ellenkezője áll, nevezetesen (idézem): „ –30 fok körüli hőmérsékletre nagyon kicsi az esély”, továbbá: „nem zárható ki teljesen, hogy nagyobb károkat okozó földrengés rázza meg az ország valamely térségét (ad notam: soha sehol sem zárható ki), de ennek valószínűsége rendkívül csekély.” Ennyi hát a „reszkessetek egerek” üzenetű zengzetes cím valóságalapja.
Mindezt a napjainkra sajnos oly jellemző hatásvadász információközlés szemléltetése végett bocsátottam előre. Meg azért is, mert egy másik közérdekű ijesztgetés, valósághamisítás tolakodik a képbe: az állítólag Szerbiát fenyegető vízumkényszer visszaállításának veszélye.
Ennek sztorija december 13-án röppent fel, azt követően, hogy az EU belügy- és igazságügy-miniszterei elvileg megállapodtak; támogatják egy olyan jogi eljárás kidolgozását, amely a jövőben lehetővé tenné a vízumkényszer gyors visszaállítását (ez jelenleg egy meglehetősen hosszú procedúra), olyan esetekben, ha valamely országból hirtelen sok hamis menedékkérő érkezne. Az elképzelés szerint a majdani gyorsított eljárás olyan országokkal szemben lehetne alkalmazható, amelyek súlyosan megsértik a vízumliberalizációról szóló megállapodást.
Hangsúlyoznom kell! Egy általános jellegű, egyetlen konkrét országra sem vonatkozó, jelenleg még csupán papíron létező kezdeményezés ez, amelyről az Európai Parlamentnek (EP), majd a Minisztertanácsnak kell majdan véleményt mondania, és csak az után lehetne róla szó. Az elvileg támogatott kezdeményezés elfogadásának folyamata ilyetén legkevesebb hat hónapot vesz igénybe, reálisan azonban egy év is eltelhet, mire alkalmazható jogi formát ölthet.
Esetleges alkalmazása sem csettintésnyi időt venne igénybe, ha ugyanis a huszonhetek valamely tagállama úgy látná, hogy valamely állam visszaél a vízumliberalizációval (tudni kell, hogy az EU-nak világszerte 50 országgal van vízummentességről szóló érvényes megállapodása), az unió végrehajtó szervéhez, az Európai Bizottsághoz (EB) fordulhatna a vízumkényszer visszaállítására vonatkozó kérelmével. Az EB ezt követően megvizsgálná, jogos-e a kérelem, megvitatná az ügyet a kérelmet benyújtó országgal, csakúgy a megállapodást állítólag megszegő országgal, és ennek alapján támogatná a vízumkényszer (ideiglenes) visszaállítását, vagy utasítaná el az indítványt. Ha helyt adna a benyújtó kérelmének, az a Minisztertanács elé kerülne, amely minősített többséggel fogadhatná (vagy vethetné) el. (Jelenleg a 345 szavazatból 255 kell a minősített többséghez, és ez legalább a tagállamok felétől kell érkezzen.) Ismételten hangsúlyozva hát: egy olyan elképzelés, amely a belátható jövőben (mint mondottuk, innen számítva 6–12 hónap múlva) adhatna az eddigieknél gyorsabban alkalmazható jogi instrumentumot a tagállamok kezébe, olyan eseteket szankcionálandó, ha valamely országból ugrásszerűen megnőne a hamis menedékkérők száma. Ennyi és semmi más.
Való igaz, hogy a legnagyobb főfájást jelenleg a Szerbiából és Macedóniából, újabban pedig az Albániából érkező roma menedékkérők számának ugrásszerű növekedése jelenti, akik nagy előszeretettel „felejtik magukat” a törvényes tartózkodási határidőn túl valamely uniós államban (elsősorban Németországban, Belgiumban, Hollandiában, Luxemburgban és Svédországban), és akik az adott országok idevágó eljárásával (ingyen koszt, kvártély a menedékkérelmi eljárás ideje alatt) is visszaélnek, de az EU belügy- és igazságügy-minisztereinek tekintett, december 13-ai értekezletén Szerbiát explicite senki egy szóval sem említette, miként más országot sem.
Hogyan lett akkor ebből itthon mégis sztori és pánik?!?
Úgy kérem, hogy a honi újságírók 90 százalékának (szándékosan keveset mondok) halvány gőze sincs az EU-adminisztráció szerkezeti felépítéséről, képtelenek hát különbséget tenni pl. az Európai Parlament és az Európai Bizottság ingerenciái között, keverik az Európai Tanácsot (EiT) – a strasbourgi székhelyű – Európa Tanáccsal (ET), nem tud(hat)ják hát fajsúlyozni, hogy egy adott intézmény adott képviselője (magán)véleményének mekkora súlya van, azaz van-e egyáltalán. Szerbia integrációs folyamata során jellemzően számtalan esetben értem és érem tetten a részben ebből fakadó valóságferdítést, a belihegő szurkolást, ami nagyjából annyiból áll, hogy rendre olyan EP-képviselőket igyekeznek idézni, akik a szerbiai vezetés számára kedvezőket mondhatnak vagy mondanak. Az már nem érdekes, hogy az idézett (ha egyáltalán hitelesen idézett) X. Y.-nak – legyen mondjuk az EP szocialista frakciójának spanyol képviselője – véleménye semmit sem nyom a latban (egy EP-ülésen sem, hát még feljebb), fontos, hogy „nekünk tetsző” dolgokat mond, pl. olyanokat, hogy támogatja Szerbia Koszovó-politikáját... hajrá, hajrá, csak így tovább!
Esetünkben Tanja Fajonra, az EP vízumliberalizációs ügyekért felelős jelentéstevőjének azon szavaira hivatkoztak, aki a szerb sajtónak állítólag azt nyilatkozta, hogy: „fennforog annak veszélye, hogy egyes nyugat-balkáni államoknak visszaállítják a vízumkényszert, ha megnő a hamis menedékkérelmek száma”. A szlovén EP-képviselőnő nem beszélt félre, csak rúd elé szaladt (ha hitelesen idézték), azaz az őt idézők „csupán” a lényeget hagyták ki, nevezetesen mindazt, amit fentebb – reményeim szerint közérthetően – elmondtam. Azt, hogy létezik egy ilyen irányú – hangsúlyozom ismét: általános jellegű – kezdeményezés, részben pedig azt, hogy továbbra is több hamis roma menedékkérő kopogtat egyes EU-államok ajtaján, pedig a szerb hatóságok már több ízben megígérték, hogy elejét veszik ennek. Most is megígérték.
P.S.: Elnézést kérek mindazoktól, akik a felcím és cím alapján baljós fejleményeket gyanítottak!
