Angela Merkel hétfői prishtinai látogatását követően, melynek során megismételte: a Szerbia elé támasztott német elvárások világosak és változatlanok, sorra érkeznek a hazai és külföldi reagálások. Mint ismeretes, ezek között az elvárások között szerepel a határátkelők ellenőrzésének és a mozgásszabadság szavatolásának a kérdése mellett a párhuzamos koszovói szerb intézmények megszüntetése is. Az illetékes államtitkár nem tartja elképzelhetőnek egy ilyen lépés megtevését.
Oliver Ivanović, a Koszovó-ügyi minisztérium államtitkára tegnapi nyilatkozatában úgy értékelte, hogy könnyebb lenne, ha azok megszüntetése helyett inkább Prishtina és a nemzetközi közösség is elismernék ezeket a szerb intézményeket. A német kancellár és Szerbia nem egyformán tekintenek arra, mi számít Koszovóban párhuzamos intézménynek, s erre a véleményére Szerbiának is joga van, hisz egy olyan terület intézményeiről beszélünk, melyet Szerbia a magáénak vall – magyarázta Ivanović.
– Alkotmányos jogunk és kötelességünk, hogy a koszovói polgárok számára is hozzáférhetővé tegyük azokat az ellátásokat, melyekben az ország többi területén élők is részesülnek. Az egészségügyi és oktatásügyi intézmények semmiképp sem tekinthetők párhuzamos intézményeknek. Véleményem szerint Merkel asszony mindenekelőtt a helyi önkormányzatokra gondol, amikor párhuzamos intézményekről beszél – közölte az államtitkár.
Úgy fogalmazott, hogy nehéz lenne leépíteni az észak-koszovói intézményeket, annál is inkább, mert ezeknek a „párhuzamos” intézményeknek nincs is alternatívájuk, azaz egyedül ezek a párhuzamosnak nevezett intézmények léteznek.
Arra a kérdésre válaszolva, hogy mire számít, ha márciusig sem történik előrelépés az Európai Unió által sürgetett témákban, Ivanović elmondta, tagjelöltséggel vagy anélkül az élet megy tovább Szerbiában, az EU stratégiai cél marad, mivel nélküle, önállóan, nem lennénk képesek véghez vinni az intézmények reformjait, illetve a szociális-társadalmi változásokat.
HAMLETI DILEMMA
Ivica Dačić belügyminiszter hamleti kérdésnek nevezte az EU vagy Koszovó közötti választás dilemmáját. Mint mondta, létezik azonban valami, ami egyáltalán nem kapcsolódik ehhez a dilemmához, ez pedig egy erős Szerbia megteremtése. A cél az, közölte a miniszter, hogy Szerbia továbbra is erősítse infrastruktúráját, és kövesse az európai mércéket, függetlenül attól, hogy az adott pillanatban éppen milyen státusban áll.
A Szerbiai Demokrata Párt és a Szerb Radikális Párt képviselői tegnap úgy vélekedtek, hogy Szerbia lassan engedni látszik a német nyomásnak. Željko Tomić, az SZDP képviselője azt a kérdést tette fel, vajon Boris Tadić államfő kész-e arra, hogy márciusig felszámolja a koszovói szerb intézményeket, zavaró ősi törzsként tüntetve el a koszovói szerbséget az európai integrációs folyamat útjából. Felháborodva állapította meg, hogy az államvezetés egyetlen tagja sem reagált Wolfram Maas belgrádi német nagykövet kijelentésére, mely szerint könnyen meg lehet oldani a koszovói hatóságok regionális együttműködési fórumokon való részvételének kérdését, hisz Koszovó és Szerbia két állam.
Dejan Mirović, az SZRP képviselője Tadić Macedóniában tett kijelentését kritizálta, melyek szerint a koszovói státus rendezésében az ír példán vagy a kettős Németország esetén alapuló modell jelentheti a megoldást. Mint mondta, bárhogy is értelmezzük például az ír modellt, az mindenképp Koszovó elismerésének lehetőségét veti fel.
„MINDEN EU-TAGÁLLAM ISMERJE EL KOSZOVÓT”
Az Európai Unió bővítési biztosa annak a véleményének adott hangot, hogy Szerbia jó úton halad a tagjelöltség márciusi elnyerése felé, melynek nem feltétele a koszovói függetlenség elismerése, csupán a Prishtinával folytatott párbeszéd folytatása, s az ottani hatóságok regionális fórumokon való szereplésének megoldása. Štefan Füle a Večernje novosti napilapnak adott interjújában elmondta, hogy az Európai Tanács szerb tagjelöltségi kérelemmel kapcsolatos döntésének elhalasztásakor egyetlenegy új feltételt sem támasztott Szerbia elé. Hozzátette, az Európai Bizottságnak sem módjában, sem szándékában nem áll, hogy feltételként támassza Szerbia elé Koszovó elismerését.
Ulrike Lunacek, az Európai Parlament koszovói jelentéstevője ugyanakkor úgy látja: az lenne a legjobb, ha az EU összes tagállama elismerné Koszovó függetlenségét, s ha Szerbia is megtenné ugyanezt a közeljövőben. A brüsszeli EurActiv hírportálnak adott nyilatkozatában Lunacek hangsúlyozta, hogy ugyanilyen fontos lenne kitapintható európai perspektívát nyújtani a nyugat-balkáni országok számára. Elismerte, hogy az uniós válság kihat a bővítési politikára is. Úgy fogalmazott, hogy e problémák megnehezítik mindazok dolgát, akik azt állítják: az EU nem lehet teljes a Nyugat-Balkán integrálása nélkül. Mint mondta, tiszteletre méltónak tartja, hogy Angela Merkel Belgrádban közölte, Szerbiának muszáj jószomszédi kapcsolatokat kialakítani Koszovóval, nemtetszését fejezte ki viszont amiatt, hogy a bővítésbe való belefáradás rányomta bélyegét a német álláspont kialakítására.
Az első kivonatok
Andy Sparkes, az EULEX misszióvezető-helyettese átadta tegnap Edita Tahiri koszovói kormányfő-helyettesnek a belgrádi hivatal és az EULEX által is hitelesített első anyakönyvi kivonatokat. A dokumentumok Janjevo és Lipljan községekre vonatkoznak. A kivonatok a Belgrád és Prishtina közötti párbeszéd július 2-án megszületett megállapodása révén készültek el. Még mintegy 14 ezer dokumentum másolására és hitelesítésére lesz szükség a folyamat lezárásához.
