Referendumot hirdetett ki február 14-ére és 15-ére a Kosovska Mitrovica-i, a zvečani és a Zubin Potok-i képviselő-testület, melyen az észak-koszovói szerbek a prishtinai intézmények elfogadásáról hoznak döntést. Leposavićon csütörtökön folytatják le azokat az egyeztetéseket, melyek célja eldönteni: összehívják-e egyáltalán ebben a községben a képviselő-testület ülését a népszavazás kiírásának kérdése miatt – jelentette be szerdán Slavko Stefanović, a leposavići képviselő-testület elnöke.
A mitrovicai képviselők szerdán szavazattöbbséggel hoztak döntést a referendum kiírásáról, melyet Mitrovica, valamint az Ibar, a Partizansko brdo és a Suvi do helyi közösségek területén fognak az említett két nap alatt lebonyolítani. Hasonló döntés, valamint a népszavazással megbízott községi bizottságok megalapításával kapcsolatos döntés született a zvečani és Zubin Potok-i képviselő-testületekben is.
A népszavazás részleteit ismertetve Krstimir Pantić Kosovka Mitrovica-i polgármester elmondta, a szavazólapon igen és nem feleletek közül választhatnak az urnákhoz járulók arra a kérdésre vonatkozóan, hogy elfogadják-e a Koszovói Köztársaság intézményeit. Közölte, megalapították azt a községi bizottságot is, amelyik saját testületei révén felügyeli majd a szavazás menetét, annak lezárását követően pedig jelentést tesz majd a községi képviselő-testületnek. Hozzátette, minderről már december 25-én, a négy észak-koszovói község vezetőjének zvečani találkozója során megegyezés született.
– A népszavazás útján be fogjuk bizonyítani, hogy az észak-koszovói szerbek nem kívánnak a koszovói intézmények részeivé válni. A célunk nem a státussal kapcsolatos esetleges jóslatok közlése, vagy az, hogy különcködjünk, sokkal inkább bizonyítani szeretnénk a nemzetközi közösség egy részének és az albánoknak, hogy nem igazak az olyan állítások, amelyek szerint a szerbek szívesen elfogadnák az albán intézményeket, csak helyi vezetőik gátolják őket abban – magyarázta a népszavazás kiírásának okát Pantić.
Marko Jakšić, a Szerbiai Demokrata Párt képviselője úgy fogalmazott, eljött az ideje annak, hogy a szerbek kinyilvánítsák: ellenséges államként tekintenek Koszovóra, amely a szerbek üldözése révén alakult ki, s amelyet ezért soha sem fognak önszántukból elismerni, elfogadni. A referendum szerinte megmutatja majd az EULEX és a prishtinai vezetők számára azt, hogy az észak-koszovói szerbek nem kívánnak egy monstrum állam polgáraiként élni.
A népszavazás kiírásának ötlete akkor született meg, amikor rájöttünk, barikádokkal nem tudunk mindent elérni – közölte Radenko Nedeljković, a Kosovska Mitrovica-i körzet vezetője. Úgy vélte, a Belgrád és Prishtina között született brüsszeli megállapodások károsak, s megnehezítették az életet Koszovón.
A zvečani képviselő-testület indoklásában az áll, hogy továbbra is jelen van bizonyos nyomásgyakorlás Szerbiával és Észak-Koszovóval szemben, s a helyzet erőszakos megváltoztatására utaló fenyegetések sem tűntek el annak ellenére, hogy a polgárok és a községek világosan hangot adtak azon álláspontjuknak, melynek értelmében a konfliktusnak a Biztonsági Tanács 1244-es határozatával összhangban történő rendezését várják. A referendum megtartása a polgárok akaratának legális kinyilvánítását szolgálja, s összhangban áll az általános törvényes rendelkezésekkel és minden demokratikus közösség működésének elveivel – áll a szavazás kezdeményezéséről szóló zvečani dokumentumban.
A koszovói albán Önrendelkezés párt szerdán bejelentette, hogy amennyiben a prishtinai kormány január 13-ig nem kezdi meg a képviselőház által elfogadott, Szerbiával szembeni politikai, gazdasági és kereskedelmi reciprocitásról szóló ajánlás alkalmazását, zárlat alá helyezi a Koszovó és Szerbia közötti átkelőket.
A parlament által elfogadottak a Szerbiával kötött megállapodások megsemmisítését, a kereskedelem és pénzforgalom leállítását, Szerbia és az általa kiadott dokumentumok el nem ismerését követelik mindaddig, amíg Szerbia el nem ismeri Koszovót. Az Önrendelkezés javaslatára beterjesztett megállapításokat a Koszovói Demokratikus Szövetség és a Szövetség Koszovó Jövőjéért pártok is támogatták.
Visar Imeri, az Önrendelkezés képviselőcsoportjának vezetője igazságtalan alapokon nyugvó megállapodásnak nevezte a Szerbia és Koszovó között létrejött eddigi megegyezéseket, mert, mint mondta, azokat nem két egyenrangú fél fogadta el, utalva ezzel arra, hogy Szerbia a mai napig nem tekint államként Koszovóra.
