Orosz Lajos (Miskolci Magdolna)
Az alkotmányos panasz intézménye sokáig nem volt a szerbiai joggyakorlat része. Még ma sincs igazán a köztudatban, hogy az Alkotmánybíróságról szóló, 2007-ben elfogadott törvény lehetővé teszi, hogy a polgárok közvetlenül az Alkotmánybírósághoz forduljanak panaszukkal, amennyiben úgy érzik, hogy sérült a tisztességes ítélkezésre való joguk. Korábban a szerbiai sértettek tömegesen a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához folyamodtak ilyen esetekben, például a túlságosan elhúzódó perek miatt is.
Orosz Lajos magyarkanizsai ügyvéd a napokban kapta kézhez az Alkotmánybíróság döntését, amelyben helyt ad az általa benyújtott alkotmányos panasznak.
– Az Alkotmány 32. szakasza szerint minden polgárnak joga van az igazságos és időbeni ítélkezésre, a tisztességes eljárásra. Ez a jog sérül, amikor a per irracionálisan hosszú ideig elhúzódik. Esetünkben 1982-ben kezdődött az eljárás, és 2008-ban fejeződött be. Ez alatt a hosszú idő alatt ügyfelem olyan tortúrákat élt át, amelyek folyamatosan lelki fájdalmakat okoztak neki ennyi éven keresztül. Korábban is folyamodtam már az Alkotmánybírósághoz, de választ még nem kaptam. Negyvenegy éve vagyok a pályán, de még én sem tapasztaltam eddig, hogy az Alkotmánybíróság helyt ad a panasznak. A napokban kézbesített döntése eszmei kárt állapít meg, amely kártérítési jogalapként szolgálhat. Hangsúlyozom: nem anyagi jellegű, hanem eszmei kártérítésről van szó.
Miben nyilvánul meg az eszmei kártérítés?
– Valamiféle elégtételt kell, hogy jelentsen a polgárnak. Amikor ez az ítélet megvan, akkor lehet vagyoni kártérítést kérni az államtól.
Vagyis az ügyfél pereli az államot?
– A köztársaságnak van egy úgynevezett kártérítés-megállapító bizottsága, amely az igazságügyi minisztérium mellett működik. Az ügyfelemmel azt beszéltük meg, hogy először békés úton tárgyalunk a méltányos kártérítésről, és amennyiben nem adnak helyet a mi igényünknek, akkor folyamodunk a területileg illetékes bírósághoz.
Az ön tapasztalata szerint sok a hosszú ideig elhúzódó per? Mennyi ideig húzódnak el ezek a perek? És miért?
– Most is folyik egy per, amely tíz éve tart. Általában tíz-egynéhány éve húzódó perek vannak. Szerintem ennek az a fő oka, hogy nagy volt a bírói fluktuáció az utóbbi húsz évben.
Magyarán kevés volt a bíró?
– Létszámban megvoltak, de sokan elmentek magánpraxisba, és helyettük újak jöttek. Mindig mindent elölről kellett kezdeni, újra összegyűjteni a bizonyítékokat, és bizony voltak meddő tárgyalások is emiatt. Ezért húzódtak el a perek, holott az Alkotmány szavatolja az ésszerű határidőt. Ezért is adott helyet a panaszunknak az Alkotmánybíróság. Ez az utolsó instancia, amelyhez a polgár folyamodhat, és úgy látszik, az a cél, hogy ne forduljon a nemzetközi bírósághoz.
Ez is egy lépés lenne Európa felé?
– Így van.
