Megmaradni magyarnak

Helyszíni tudósítás

Biztos vagyok benne, hogy Vajdaságban történtek a legnagyobb változások az elmúlt egy évben, mutatott rá beszédében dr. Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, aki a 33. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor hagyományos nemzetpolitikai kerekasztalán szólalt fel. A Hányadán állunk? alcímet viselő beszélgetésen részt vettek a magyar kormány képviselői, valamint más, határon túli magyar szervezetek vezetői. Jelen volt Bihari Szabolcs, a NYEOMSZSZ – Nyugat-európai Országos Magyar Szervezetek Szövetségének elnöke, Sin József, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alelnöke, a KMKSZ beregszászi járási elnöke, Forró Krisztián, a felvidéki Magyar Szövetség elnöke, Jankovics Róbert, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének elnöke, Orban Dušan, a Muravidéki Magyar Nemzeti Közösség elnöke, Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár, Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes, Tánczos Barna szenátor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség tagja és Zakariás Zoltán, az Erdélyi Magyar Szövetség elnöke. A beszélgetés moderátora Zsigmond Barna Pál magyar parlamenti államtitkár volt.

Dr. Pásztor Bálint beszédét úgy folytatta: az események tükrében, úgy, hogy a választások kiírása előtt két nappal a vajdasági magyar közösség és a VMSZ elveszítette a vezetőjét, sok esélyes volt ez a választás, valamint megtörténhetett volna, hogy a közösség megroppan, esetleg minimalizálódik a parlamenti képviselet, talán képviselők nélkül marad, de nem így lett.

– A közösségi összefogásnak, a vajdasági magyar emberek támogatásának köszönhetően, és annak is, hogy a magyar kormány egy emberként sorakozott fel a VMSZ mögött, a tavaly decemberben megtartott választásokon jó eredményeket tudtunk elérni. Június elején pedig, a helyhatósági választásokon, az elmúlt tizenkét év második legnagyobb eredményét értük el. Az európai parlamenti választásokon, a Fidesz-KDNP-nek köszönhetően, Vicsek Annamária személyében képviselőt delegálhattunk – mutatott rá az elmúlt időszak történéseire dr. Pásztor Bálint.

Hozzátette: a mögöttünk lévő egy esztendő igazán feladta a leckét a vajdasági magyar közösségnek, de az egységnek és az összetartásnak köszönhetően sikerült azokat a hídfőállásokat megtartanunk, amelyek azt biztosítják, hogy a vajdasági magyar közösség ne legyen védtelen.

– Politikai értelemben értékelhető vajdasági magyar közösség addig lesz, amíg van erős Vajdasági Magyar Szövetség, hiszen ezt a feladatot, rajtunk kívül, senki nem végzi el. Nagyon fontos az, hogy együttműködve a közösséggel és a többi, határon túli magyar szervezettel, valamint a magyar kormánnyal, ilyen eredményeket tudtunk elérni – szögezte le a VMSZ elnöke, majd zárszóként hozzátette: felkészülten várják az újabb kihívásokat.

HELYE VAN AZ ETNIKAI POLITIZÁLÁSNAK

A beszélgetés során Sin József azt állította, Kárpátalja még megvan, a helyén van, annak ellenére, hogy egyes ukrán körök ennek az ellenkezőjét próbálják közvetíteni Európa felé. Kárpátalja a béke szigete, fogalmazott. Bihari Szabolcs felszólalásában a tavalyi kerekasztalra tekintett vissza, ahol azt mondták, az EP-választásokat illetően igazi áttörésre készülhetünk. Ez elmaradt, mondta, de egy esetleges pozitív változásra van lehetőség. Orban Dušan szerint egyre kisebb a muravidéki közösség, és szinte már diaszpóraként emlegetik, de még tartják magukat, az alkotmányos jogaik nem csorbulnak.

Jankovics Róbert, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének elnöke elmondta, egy „szuperválasztási év” kétharmadán vannak túl. Fő céljuk az volt, hogy a nehezen megszerzett pozíciókat, főleg Zágrábban, megtartsák. A felvidékiek mögött szintén egy sűrű időszak áll, három választáson vannak túl. Forró Krisztián úgy fogalmazott, a szlovák kormánnyal való szoros együttműködésnek köszönhetően, aki magyar szeretne lenni az országban, az az lehet. Úgy gondolja, hogy addig, még egyetlen magyar is él az országban, igenis van értelme az etnikai politizálásnak.

Ahogyan Horvátországban, úgy Romániában is „szuperválasztási év” van. Az Erdélyi Magyar Szövetség márciusban egy olyan országos megállapodást írt alá, amellyel a magyar közösség szavazatai és az érdekérvényesítése is a legmagasabb szintekre került, árulta el Zakariás Zoltán. Hozzátette, fontosnak tartják, hogy a sorsdöntő helyzetekben összefogjanak az RMDSZ-szel. Ezt erősítette meg felszólalásában Tánczos Barna is, aki rámutatott, a siker titka az, hogy az erdélyi magyarságnak az öntudata több mint 30 év után olyan erőt tudott felmutatni, ami régóta nem látott szavazatszámot eredményezett, így arányaikon felül tudják a továbbiakban képviselni a magyarságot.

Semjén Zsolt elárulta, a magyar kormány filozófiája az, hogy tesznek azért, hogy aki meg akar maradni magyarnak, az megmaradhasson, de aki nem szeretne, azt nem kényszeríthetik. Ehhez járulnak hozzá az identitás megerősítésére és a gazdaságfejlesztésre irányuló programjaik. Potápi Árpád János ehhez hozzáfűzte, az elmúlt egy év legnagyobb eredménye az volt, hogy egységes módon tudtak megnyilvánulni és szavazni az EP-választáson. Zárszóként annyit mondott, az etnikai politizálással szemben nem létezik más alternatíva.

SZERBIA CSATLAKOZÁSA AZ EURÓPAI UNIÓHOZ

A kihívásokkal és nehézségekkel kapcsolatos kérdés kapcsán dr. Pásztor Bálint kifejtette, hogy Vajdaságban a legnagyobb probléma az elvándorlással van, erre pedig az uniós csatlakozás felgyorsítása lenne a gyógyír. Viszont nehéz megértetni a szerbekkel, és a vajdasági magyarokkal, hogy Szerbia miért nem fog belátható időn belül csatlakozni az Európai Unióhoz.

– Tisztában vagyunk azzal, hogy már az ezredfordulón szó volt arról, hogy néhány éven belül megtörténik a csatlakozás. Ehhez képest már több mint két évtized is eltelt. Az okok nem Szerbiában, hanem az Európai Unióban keresendők. Az ország minden feltételi kérést teljesített eddig, beleértve az a népszavazáshoz kötött alkotmánymódosítást is, amelyben az igazságszolgáltatás függetlenebb lett. Mindezek ellenére nem történt előrelépés – ismertette a VMSZ elnöke.

AZ ANYAORSZÁG ÉS AZ UTÓDÁLLAMOK VISZONYA

– Ami a Magyarország és Szerbia, valamint a két nemzet kapcsolatát illeti, az idén októberben lesz tíz éve annak, hogy a szerb kormány eltörölte azt a két 1945-ös rendeletet, amellyel a vajdasági magyarokat kollektív alapon bélyegezték meg háborús bűnösként. Ennek hála megtörtént a két nemzet közötti megbékélés – hangsúlyozta dr. Pásztor Bálint. Emellett beszámolt arról, hogy a napokban zajlik a vita a belgrádi parlamentben, a szerb nemzet egységét meghatározó parlamenti nyilatkozatról. – A magyar politikus erre reflexből feltenné a kérdést, hogy mi közünk van nekünk ehhez? Mi viszont arról beszéltünk a parlamentben, hogy vajdasági magyarként örülünk annak, hogy a szerbek erősítik a nemzeti öntudatukat. Ez a nyilatkozat megalapít egy úgynevezett össz-szerb nemzetgyűlést, amely kétévente fog ülésezni. Ennek kapcsán elmondtam, hogy gratulálunk, ezt nálunk úgy hívják, hogy Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma, amely húsz éve működik, és nem kétévente, hanem minden évben ülésezik. A szerbek értékelik, hogy így állunk hozzá ezekhez az ügyekhez – mondta a VMSZ elnöke, majd hozzátette, hogy valóban van mit tanulniuk a kárpát-medencei országoknak a magyar nemzetpolitikától.

Orbán Dušan is színvonalas kapcsolatokról számolt be Magyarország és Szlovénia vonatkozásában, különösen az anyaország támogatásával megvalósuló energetikai fejlesztéseket illetően. Jankovics Róbert elmondása szerint, a magyarországi támogatások végtelenül sokat jelentenek a horvátországi magyarságnak, Sin József pedig a felsőoktatás fejlődését hangsúlyozta Kárpátalján. Forró Krisztián elmondta, hogy Szlovákia és Magyarország számos kérdésben közös platformon helyezkedik el, ami hozzájárul a jó kapcsolatok ápolásához.

KÖVETENDŐ PÉLDA A JÓ SZERB–MAGYAR KAPCSOLAT

– Nem csak a határon túli magyarok tartoznak hozzám, hanem a Magyarország területén élő tizenhárom őshonos nemzetiség is. Szeretném százas szöggel lecövekelni azt, hogy természetesnek tartjuk, hogy például a Magyarországon élő románság egyszerre teljes jogú része a magyar és a román világnak is. Az alkotmány kimondja, hogy az ország területén élő nemzeti közösségek államalkotó tényezők, autonómia illeti meg őket. Olyan szimbólumot használhatnak a saját identitásuk kifejezésére, amilyet akarnak, kitehetik a saját zászlójukat, énekelhetik a himnuszukat. Az az elvárásunk az utódállamokkal szemben, hogy ugyanígy álljanak az ott élő magyarsághoz – hangsúlyozta Semjén Zsolt.

Elmondta, hogy a Szerbia és Magyarország közötti gyümölcsöző kapcsolat követendő példa. Ennek megalapozásában nagy szerepe volt Pásztor Istvánnak és Aleksov Ljubomirnak. – Amennyiben jó a kapcsolat a két ország között, elvárás, hogy mindkét nemzet részesüljön az ebből származó előnyökből. Viszont fontos azt is leszögezni, hogy a bármilyen okból fennálló rossz viszonyok miatt, az adott nemzetiségű embereknek nem szabad, hogy hátrányuk származzon – tette hozzá a miniszterelnök-helyettes. Kiemelte azt is, hogy soha semmi olyat nem kértek az utódállamoktól, amit ne biztosítottak volna a Magyarország területén élő kisebbségek számára.

MI LESZ A JÖVŐBEN?

Potápi Árpád János elmondta, hogy bőven van még előttünk tennivaló.

– Közösségeket építünk és hálózatokat szervezünk. Ezeket igyekszünk megerősíteni annyira, hogy később akár a mi segítségünk nélkül is működni és bővülni tudjanak. A következő egy évben is az a legfontosabb, hogy azok a színterek, amelyek a nemzetpolitikának lehetőséget teremtenek a találkozásra és beszélgetésekre, azok a továbbiakban is fejlődni tudjanak – mondta.

A kerekasztal-beszélgetés lezárásaként, a résztvevők elmondták: bíznak abban, hogy tíz év múlva, a 43. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor nemzetpolitikai kerekasztal-beszélgetésén, egyre pozitívabb dolgokról számolhatnak be, többek között arról, hogy a magyar nemzeti közösségek kormánytényezők minden utódállamban, mindenhol egyre közelebb kerülnek az autonómiához, és a háború már csak rossz emlék lesz akkor.