Oroszország ukrajnai agressziójának kezdete óta Szerbiára is mind erősebb nyomást gyakorol a nemzetközi közösség annak céljával, hogy egyértelműen határolódjon el Oroszországtól, illetve ideális esetben rendeljen el szankciókat utóbbival szemben. Ennek tükrében volt szó Szerbia külpolitikai pozíciójáról a belgrádi francia nagykövetségen tartott konferencián is, amelyen EmanuelGiofre, az EU szerbiai küldöttségvezetője kifejtette: „A tagjelölt államok egyik feladata az, hogy külpolitikájukat az unióshoz közelítsék. Szerbia, az ukrajnai válság kezdete óta, több nemzetközi fórumon is megtette az uniós politikával összhangban álló lépéseket.” A diplomata szavai szerint az EU újabb szankciók foganatosítását fontolgatja és a tagállamok szeretnék, ha Szerbia is csatlakozna ezekhez.
Meddig odázhatja el Szerbia a nemzetközi közösség által követelt lépések megtételét? Egyebek mellett erre a kérdésre próbált válaszolni az N1 tv Izavesti című műsorában NikolaBurazer, az Aktuálpolitikai Központ programigazgatója. Évek óta aktuális a téma, hogy Szerbiának bizonyos kérdéseket rendeznie kell az európai integrációval összefüggésben, ilyen például Koszovó, vagy akár a boszniai Szerb Köztársaság kérdése, most azonban az ukrajnai válság felgyorsította a folyamatokat, azaz elvárják Szerbiától, hogy dinamikusabban álljon hozzá a külpolitikai harmonizációhoz, emelte ki Burazer. Mint hozzátette, az ukrajnai válság ráébresztette az EU-t arra, hogy ideje mélyrehatóbban foglalkoznia a nyugat-balkáni térséggel, hiszen az destabilizációs tényező lehet.
– A Kelet–Nyugat dilemmával kapcsolatban nem létezik úgynevezett D nap. Szerbiát senki nem kényszeríti az uniós integrációra. Szerbia önként kezdte meg a csatlakozást. Ennek egyik feltétele a külpolitikai harmonizáció. Tény, hogy Szerbia kizárólag a csatlakozás pillanatában köteles teljes mértékben összehangolni külpolitikáját az unióssal, ugyanakkor ha egy, az ukrajnaihoz hasonló válság esetében elmulaszt megtenni bizonyos lépéseket, azzal nem megfelelő üzenetet továbbít Brüsszelnek. A korábbi egyensúlyozás egyre bonyolultabb. Egyébként szerintem Szerbia már most közelebb áll a Nyugathoz, mint a Kelethez, úgy politikai, mint gazdasági, de akár katonai szempontból, ezt viszont a belpolitikai pontszerzés miatt nem hangsúlyozza az államvezetés, hiszen a polgárok többsége inkább Oroszországgal és a Kelettel szimpatizál, részben az ezzel kapcsolatos propaganda következtében – fejtette ki Nikola Burazer.
A geopolitikai körülmények az elmúlt évtizedekben még szinte soha ennyire nem befolyásolták a szerbiai belpolitikát, jegyezte meg a szakértő, aki szerint ebben a helyzetben egyesek számára kívánatos, hogy a képviselőházban minél több Európa-barát párt tevékenykedjen, egyebek mellett azért, hogy támogassa az Oroszországgal szemben esetlegesen elrendelendő szankciókat. Az ukrajnai válság az európai integráció felgyorsítását eredményezheti a Nyugat-Balkánon, azaz Szerbiának ilyen szempontból előnye származhat a helyzetből, értékelte Nikola Burazer.
