Szócsatába keveredett vasárnap a szerbiai és a koszovói vezetés: míg Albin Kurti koszovói miniszterelnök „kis Putyinnak" titulálta Aleksandar Vučić szerb államfőt, addig Nikola Selaković külügyminiszter szerint a koszovói kormányfő egy „Kis balkáni Hitler". Mindkét ország sajtója nagy terjedelemben foglalkozott hétfőn a vasárnapi sértegetésekkel.
A Koha Ditore című pristinai napilap hétfőn beszámolt arról, hogy Albin Kurti a közösségi médiában adott hangot nemtetszésének, kijelentve, hogy „míg a demokratikus világ távolságot tart Vlagyimir Putyintól, addig Szerbiában az orosz elnököt támogató gyűléseket tartanak. Megfogalmazása szerint „a kis szerb Putyin", valamint a boszniai Szerb Köztársaságban élő barátja, Milorad Dodik célja az, hogy Oroszországot a Balkánra csábítsa, így a Nyugat-Balkán békéje és biztonsága soha nem volt még nagyobb veszélyben. Hozzátette, a fasizmus nemcsak Németországban vagy Olaszországban létezett, hanem bármely ország vagy nemzet válhat fasisztává.
Albin Kurti rámutatott, hogy a Nyugat-Balkánon csak Szerbia nem vezetett be szankciókat Oroszország ellen, és még arra is képes lenne, hogy felhagyjon az európai integrációs folyamattal csak azért, hogy lojális maradjon Vlagyimir Putyinhoz. Emellett a koszovói miniszterelnök szerint Szerbia nem véletlenül fegyverkezik, és a védekezésről szóló belgrádi kijelentéseket csak a legnaivabbak hiszik el.
Mindezekre reagálva Nikola Selaković szerb külügyminiszter közleményében azt írta, hogy éppen Aleksandar Vučić az, aki a béke és a stabilitás politikáját képviseli a térségben, míg a „kis balkáni Hitler" csak arról álmodozik, hogyan hódítsa meg a szerbek lakta Észak-Koszovót, és létrehozza az úgynevezett Nagy-Albániát.
Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, amit Belgrád azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját, déli tartományának tartja a többségében albánok lakta területet.
