Közép-Európában egyedülálló élményparkja, a Csillagösvény Útvesztő Ökoélménypark Ópusztaszeren a természetességre fekteti a hangsúlyt. Európa talán legnagyobb sövénylabirintusa a Nemzeti Történeti Emlékpark szomszédságában található, és már ez is utal arra, hogy nem egyszerű útvesztőről van szó, hanem a mintegy 3,5 kilométeres séta során, miközben a résztvevők a kiutat keresik, megismerkedhetnek a magyar történelemmel, földrajzzal és az élővilággal is. A világ harmadik legnagyobb labirintusa állítólag még a műholdakról is látható. A legendás Csodaszarvast mintázza meg. Ám arról, hogyan kerül Ópusztaszerre a sövénylabirintus, Gergely Gáborral makói vállalkozóval, az ötlet megálmodójával beszélgettünk Belgrádban, a 46. Nemzetközi Idegenforgalmi Vásáron.
– 13 évvel ezelőtt sikerült ezt az ötletet megvalósítani, ami dédelgetett álmom volt, miután láttam az Orlando című filmet, ami a '90-es évek elején készült, és amelyben kosztümös ruhákban lányok, sétálgatnak, szaladgálnak a labirintusban. Gondoltam, kipróbálom én is, de nálunk a környéken nem volt ilyenre lehetőség. Legközelebb Bécsben, a kastély mellett található egy ilyen park – magyarázta az ötlet eredetét Gergely Gábor. Rámutatott arra, hogy mindenképpen szerette volna az álmát megvalósítani és ekkor bukkant rá egy idős emberre Angliában, aki Japántól Amerikáig már 500 labirintust tervezett.
Gergely Gábor (Fotó: Ótos András felvétele)
– Megkerestem őt. Elmondta, hogy naponta többen keresik meg ilyen ötletekkel, hogy neki erre nincs ideje. Ha szánok rá 200 eurót, akkor kimehetek hozzá egy teára, és beszélgethetünk. Mondtam, hogy én tényleg komolyan gondolom. Vittem magammal 200 eurót, és még süteményt is kaptam a tea mellé. Beszélgettünk, hogy mit szeretnék, és hogy én makói vagyok – a szakember számos kérdést tett fel, többek között arról is érdeklődött, hogy van-e Makón olyan idegenforgalmi látványosság, amely egész évben tömegeket vonz a környékbe. Ő azt javasolta, hogy az ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark közelében gondolkodjak az ötlet megvalósításán.
– Akkor vásároltam egy telket, a Nemzeti Park mellett. Rátettük a házunkat, anyósomék házát... – mesélte a nehéz kezdeteket Gergely Gábor. Megtudtuk, kezdetben a bankokra támaszkodtak, majd egy uniós pályázat is hozzásegített ahhoz, hogy a világ harmadik legnagyobb labirintusa megvalósuljon.
– Fagyalból készítettük, mert ez Natura 2000-es természetvédelmi övezet, és itt csak őshonos fajokat lehetett ültetni. Nem is baj, mert ugye először azt vártuk, hogy minél gyorsabban nőjön. Most évente négyszer körbe kell vágni három és fél kilométer sövényt. Az első hat-hét év nagyon nehéz volt, mert nem tudtuk eladni, nem volt ilyen szép, mint most, amikor a sövény két méter magas és egy méter széles. Gyönyörű a sövényfal, három és fél kilométer hosszú, ez azt jelenti, hogy körülbelül egy órás a séta a labirintusban – mutatott rá a vállakozó. Hozzátette: – Egy bejárat van, és ha valaki nagyon eltéved, akkor a labirintus mélyén kis táblákat talál, amelyek a kijárat felé vezetnek.
Rámutatott ugyanakkor, hogy az útba igazító táblák ugyan segítenek a helyes út megtalálásában, mégis furfangot belecsempészve kihívást állíttanak a labirintusban levők elé.
– Minden útelágazáshoz tettünk táblát, két betű van rajta, és ahhoz a két betűhöz tartozik egy kérdés és két válasz. A jó válasz a jó irány, a rossz válasz meg a zsákutca. Ezekből a kérdésekből pedig egy csomó dolgot meg lehet tanulni. A gyerekeknek mesés kérdéssorokat adunk. Van állat-, növényvilág, történelem – avatott be minket a labirintus rejtelmeibe.
Kérdésünkre válaszolva pedig, miszerint korosztálytól függően cserélik-e a táblákat, rámutatott:
– Nem, a táblák maradnak, csak az azon szereplő betűpárhoz különböző kérdéssorok vannak.
Megtudtuk, a labirintusban található hat híd, amelyen át lehet sétálni és alatta is el lehet menni.
– Minden labirintusnak van általában egy tematikája, vagy egy rajza. Úgy ültettük el a sövényvonalat, hogy a Csodaszarvast formázza meg. Ha már Ópusztaszeren készült el, akkor mégsem egy teknősbékát alkotunk meg, hanem a Csodaszarvast, ami a legenda szerint idevezetett bennünket, magyarokat a Kárpát-medencébe, a honfoglaláskor – mutatott rá a történelmi vonatkozásokra Gergely Gábor.
Elmondta ugyanakkor, hogy a két hektáron elterülő sövénylabirintus mellett kialakítottak egy átlátszó labarintust is.
– Lehet furcsán hangzik, de nagyon jó ötlet így utólag. A honfoglalás kori övcsatnak a mintáját formázza meg, átlátszó kerítéselemekből – mondta, majd hozzátette: – Tehát a fő attrakciónk, a sövénylabirintus! Emellett van ez az átlátszó labirintus is. Illetve egy három emelet magas, hálókból összerakott mászóka, amire tényleg csak föl kell mászni. Lentről nem látunk csak egy sövényfalat, persze mindenkit az érdekli, hogy fölülről hogy néz ki. Ebben a mászóban föl lehet mászni, onnan szét lehet nézni, aztán le lehet gurulni, úgyhogy ez is egy élményelem. Rengeteg népi játék van, többek között számháborúpálya is. Mióta nyitva vagyunk, rájöttünk, hogy ez teljesen hungarikum, senki nem ismeri a számháborút, magát a játékot, csak mi, úgyhogy ezt is büszkén mutatjuk a külföldi vendégeknek – büszkélkedett Gergely Gábor.
Megtudtuk, március 15-én, ünnepnapon szokták megnyitni a Csillagösvényt, az idén sem lesz másként.
– Általában a halottak napjáig, november elsejéig, az őszi szünet végéig tartunk nyitva, mert télen, ebben a hidegben nem is olyan szép a sövénylabirintus, így nem is lehet úgy élvezni, mint a márciustól novemberig tartó időszakban – mutatott rá.
Ezen a területen ugyanakkor nemcsak labirintussal lehet találkozni, hanem egy 200 négyzetméteres, kerek jurtával is. Ami nádtetős és egy kis búbos kemence van a közepén. Mint megtudtuk, lakodalmak megtartására nagyon népszerű, illetve céges csapatépítő találkozókat is szerveznek itt.
– Minden évben van 12–15 esküvő, ugyanis ez egy különleges helyszín. A jurta kerek, körben üveges, szeretik a menyasszonyok, mégiscsak Ópusztaszeren van – mondta. Megtudtuk, hogy azok, akik Ópusztaszeren szeretnének megszállni, megtehetik egy kiváló szálláshelyen.
– Olyan, mint egy kis toszkán panzió, medencével, szaunákkal, jakuzzikkal. Nagyon szép hely, érdemes több napra tervezni, hiszen mellettünk van a Nemzeti Történeti Emlékpark, amit minden magyarnak egyszer meg kell nézni egy családi kirándulás során, akár osztálykirándulás alkalmával, vagy céges csapatépítő programként – hangsúlyozta. Rámutatott arra is, hogy náluk soha nincs tömeg.
– Az igazság az, hogy akkor sem érezhető a tömeg, ha 5-600-an vannak a labirintusban, hiszen két és fél hektár területről van szó. Nem volt még olyan, hogy ne férjünk el, miközben jó a látogatottságunk. Éves szinten 25–30 ezer látogatónk van – mutatott rá Gergely Gábor a statisztikai adatokra. – Amikor építettük, ez volt a cél. 12-13 év kellett hozzá, de elértük. Nagyon sokan a barátaim közül kételkedtek, ki fog azért fizetni, hogy eltévedjen – mondta, majd rámutatott, mindenki eltéved egy kicsit, de végül mindannyian megtalálják a helyes utat. A labirintusban való sétáláskor az ember az agyának egy olyan részét használja, amit egyébként tanuláskor, munka során nem szokott. Tehát teljesen másként működik az ember, miközben keresi a kiutat.
– Ezt a keresést szerintem mindenki élvezi. Nagyon büszke vagyok arra, hogy van legalább 1500 Google-értékelésünk, az átlag 4,8-as. Ez nagyon jó visszajelzés mindenki számára – mondta.
